Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben

74 SZABÓ ANNA VIOLA Budapestre költözött, de jövedelmük, úgy tűnik, a katonai nyugdíjon kí­vül csak az erdélyi birtokok bérbeadásából, illetve földterületek eladoga- tásából származott. Apjának 1874-ben bekövetkezett korai halála után a család hamar anyagi zavarba juthatott, két évvel később peres ügybe ke­verednek egy kifizetetlen divatáru-számla miatt.200 A testvéreinél sokkal idősebb Leontine már 1877-ben férjhez ment és családot alapított, a két fiú pedig, nemes ifjakhoz méltóan, a bécsi Theresianumban nevelkedtek, ott is érettségizhettek. Chylinski húszéves korától folytatta tanulmányait a Bécsi Tudományegyetem kétéves jogi fakultásán, talán még szintén bent­lakóként, s talán a szabályoknak megfelelően, Pesten fejezte azt be. Ez­után, a családi hagyományt követve, néhány évig maga is katonatisztként szolgált: a katonai sematizmus 1884-1889 között jelzi dragonyostiszti ál­lománybeli mivoltát.201 Öccse 1883-tól lett tiszt, s meg is maradt ezen a pályán. Chylinski számára is egyenes és egyértelmű lehetett volna ez az út, ő azonban mást választott, bár kérdéses, hogy szabad akaratából tet- te-e. Családja birtokjövedelmei ekkoriban nagyon megcsappanhattak, mert anyja 1888-ban azok egy részét (az 1884-ben nagybátyjától, Kor- nis Alberttól reászállt birtokrész bevételét) ideiglenesen kénytelen volt egy pesti uzsorásra átruházni, akinek valószínűleg nem tudta másképp törleszteni a fölvett kölcsönt - s lehetséges, hogy ennek az adósságnak Chylinski volt az oka.202 A családi legendárium szerint ugyanis „elkártyáz­ta a családi vagyont", ami talán kissé leegyszerűsíti a valóságot, de mi­vel azt nem ismerjük, cáfolni sem tudjuk - ám a könnyelműség okozta, s alárendeltnek számító féltől felvett ún. „piszkos" adósság bűne könnyen vezethetett a tiszti rangtól való megfosztáshoz és leszereléshez.203 Húga is, aki színitanulmányokat folytatott, s 1889-től a Népszínházban játszott, még abban az évben, húszévesen, férjhez ment egy katonatiszthez.204 1890-ben már Chylinski is nős ember, felesége Stégmüller Etelka; ekkor sógornőjével közös háztartásban élnek Pesten, magánzóként.205 A házas­párnak 1891-98 között négy gyermeke születik, két lány éri meg a felnőtt­kort.206 Nem véletlenül lehet ismerős az olvasónak a Stégmüller név. Etelka Ritter von Chylinski, özvegy Chylinski Filoxné, lovag Chylinski Sándor; PN, 1903. má­jus 29.: A színésznő és a huszártiszt drámája. 200 BFL-VII.2.C-1876-I.0214: Polgári per aktája, báró Chilinszky Mária alperes és Alter An­tal divatáru-kereskedő, felperes között, 905 ft 58 krtárgyában 201 A Bécsi Tudományegyetem hallgatói névsora, 1867-1890, in http://leveltar.elte. hu/databases.php?ekod=i; Kais. Königl. Militär-Schematismus 1885-1889, Wien, 1884-1888. 202 BFL-VII.185-1888-0266: Átruházási okirat, Weiser Károly közjegyző által 203 MIKICS Lajos, Középosztályi helyzet és úriság: a tisztikar társadalmi helyzetének főbb problémái, in LÉDERER Pál (szerk.), Az úri Magyarország. Társadalomszerke­zet és rétegrajzok a kiegyezéstől az I. világháborúig, Budapest, 1993,236. 204 PN, 1903, május 29. 205 BFL-VII.213-1890-0258: Jegyzőkönyv életbenlét bizonyításáról, Kiss Aladár köz­jegyző által, Résztvevők: Chilynszky Györgyné Stegmüller Etelka, magánzó neje, Budapest, Üllői út 23. és Stegmüller Mária, magánzónő, Budapest, Üllői út 23. Az életbenlét tényének bizonyítására is járadékok vagy más pénzösszegek kifizetésére való jogosultság igazolása érdekében lehet szükség. 206 Gyermekei: Emánuel (1891, csecsemőként meghal), Magda (1894-1969, Hegedűs Ist­vánná, 1920), ifj. György (1895-ben 7 hetesen meghal), Sarolta Mária Anna (1898- 1992, Oienes Pálné, 1922) ugyanis Stégmüller Árpád építész testvére volt, édesanyjuk Gerster Má­ria, Gerster Kálmán unokatestvére, akivel még Debrecenben találkoztunk, de ekkor már a fővárosban élt. Az immár családos Chylinskinek rendszeres foglalkozás után kellett néznie. Felesége családja sietett a segítségükre, a szállás és a munkafeltétel családon belüli megoldásának könnyebbsé­gét felajánlva - így Chylinskiék 1891-ben leköltöztek Debrecenbe. Hogy a fényképészmesterséget mikor és kinél tanulta ki, arra nincsen adatunk, de hogy miért éppen ezt a mesterséget választotta, azt talán megma­gyarázza a szakma köztes állapota, a művészet és ipar közötti eldöntet- lensége, amely az önállóság és szabadság illúziójával, a látványos siker és reprezentálás lehetőségével, valamint gyors és közvetlen bevétellel ke­csegtethetett. Mindennek gyorsan neki is látott: 1892 február végén kér­te meg a mú'teremnyitási engedélyt a városi tanácstól, s áprilisban már a nagy forgalmat regisztrálja a sajtó.202 A fényképészműteremnek a ro­konság birtokában lévő kereskedó'házban biztosítottak helyet: a Piac utca 1824. (később 41.) szám alatti Szikszay- vagy Dragota-ház udvarán épít­kezhetett.208 Műtermére büszkén, azt meg is örökítette és kiállította, kár, hogy ez a felvétel nem maradt ránk.209 Ezen a helyen talált egymásra tör­ténetünk három hőse: Gerster és Chylinski a kvázi rokonság, Mirkovszky a barátság révén, illetve a szolgáltatást igénybe véve s talán szállást is talál­va. Nem kizárt, hogy debreceni műtermét, ahol a Bika vázlatát készítette, Chylinski műtermének festészeti osztályában rendezte be (itt dolgozott nem sokkal később Rajzó Miklós festőművész is, mint a fényképész al­kalmazottja, aki később megvette és önálló festőmú'teremmé alakítot­ta a helyiséget210). Debrecenben ekkor kevés fényképész működött ugyan, de a régi, jól be­vált és frissen felújított Gondy és Egey fényirda mellett Chylinskivel szinte 207 DEII, 1892, február, április 16. Egy 1904-ben kelt hirdetés a műteremalapítást 1890- re teszi, ami nagyvonalú kerekítés épp úgy lehet, mint Chylinski fényképészettel való foglalkozásának kezdete, vagy mesterlevele megszerzésének ideje, lásd Debreceni Független Újság (DFU), 1904, május 20. 208 A rokoni kapcsolatra lásd 10,12. jegyzet. Hogy az „építkezés" önálló épület felhúzá­sát jelentette-e, vagy a ház egyik udvari lakásának átalakítását üvegműteremmé, az nem rekonstruálható, mindkét esetre ezt a fogalmazásmódot használták. Jelen esetben talán mindkettő érvényes lehet, mert a Dragota-ház udvarát jobbról hatá­roló, azt a Rickl-háztól elválasztó földszintes épület láthatóan nem tartozik ereden­dően a házhoz, s meredek teteje is lehetett valamikor üvegből: az a kérdés, hogy az épület egészében ekkor épült-e, vagy csak átalakították. 209 DEII, 1892, április 22. 210 Rajzó Miklós (1865-1913) festőművész 1893 szeptemberében járt kollégájával elő­ször Debrecenben, s itt „Debrecen tősgyökeres magyaros életéből merítenek tár­gyat s keresnek alakokat a műtárlatra készítendő genre-képeikhez, és ellátogatnak a Hortobágyra is.” Lehet, hogy ekkor került kapcsolatba Chylinskivel is, aki nem sokkal korábban fényképezte József főherceget a Hortobágyon: a témát Rajzó megfestet­te, s a millenniumi kiállításon bemutatta. 1895 szeptemberében mér festőként, ké­pek színezőjeként dolgozik a fényképész műtermében, Némethy József fényképész tanulóval együtt, akivel nemsokára közös házból is nősülnek. Többévi vándorlás után 1902-ben tért vissza a városba, 1904-ben vette meg és majd 10 évig használ­ta Chylinski műtermét, néhány évig még kiállított, majd haláláig portréfestőként és rajztanárként dolgozott. DEII, 1893. szeptember 21., 1895. szeptember 13., november 2., december 31.; DFU, 1904. július 17., és SZ. KÜRTI Katalin, Elfelejtett debreceni mű­vészek. Rajzó Miklós, Múzeumi Kurír, 1980.2.98-99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom