Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben

64 SZABÓ ANNA VIOLA társulat által a kereskedelmi akadémia számára emelt palotának freskókkal ékesített termeiből az állványokat is elhordták már és teljes pompájukban szemlélhetők Mirkovszky festőművésznek a magyar kereskedelem történe­tét ábrázoló sikerült festményei, a gazdagon aranyozott mennyezet szépsé­ge, a lépcsőház derült, mosolygó képei.'™ A „tágas, 23 méter hosszú és 6.2 méter széles oszlopos előcsarnokba, amelyet üvegfestésű ablakai és derült olasz eget feltüntető mennyezete kiválóan barátságossá" tettek,135 a festők a kor divatjának megfelelő, látszatarchitektúrás-levegőperspektívás ha­talmas képet készítettek, amilyeneket Lotz Károly is festett ez időben, bár figurális ábrázolás és azok ideológiai tartalma, tulajdonképpen konkrét tárgy nélkül.136 A hatalmas bárányfelhős égbolt egy, a sarkokban épphogy jelzett terasz fölé borul, az égen kiterjesztett szárnyú (turul?) madárral. A képnek látszólag - már amennyire néhány rossz felvételből megálla­pítható137 - nem volt semmiféle allegorikus értelme, ha csak a teraszon lobogó magyar zászló látványa által hordozott hangulatot és „derűt" nem tekintjük annak. Az épület reprezentativitásának emelésére, a Kereskedő Társulat gazdagságának és társadalmi helye fontosságának kifejezésére szolgáló feladatának így is tökéletesen eleget tett. AZ ARANY BIKA FRESKÓI Mirkovszky még meg sem jelent Debrecenben, amikor 1892. július 30-án leégett a 10 évvel korábban épült, Steindl Imre által tervezett Arany Bika szálloda díszterme. Ahogy a korabeli tudósítás beszámolt róla -.„Debrecen város egyik látnivalóját, az Arany Bika szálloda tánctermét, a vidéken talán legszebbet a maga nemében, melyet dicsekedve mutogattunk az idegenek­nek, ma tűz hamvasztotta el. A pompás redut hatalmas mennyezete több helyen beszakadt. A gazdagon aranyozott gipsz díszítmények beomlottak; a szép arabeszkeket, márványoszlopokat pocsékká tönkre tette a tűz, füst és víz.. ."Arról is értesülünk azonban ugyanitt, hogy „ű díszterem még az idén újra fölépül; és talán még szebben fog Phőnixként hamvaiból föltá­madni a nemes város bőkezűségéből"™ A terem helyreállítását év végére ígérte meg a főmérnök, és a munkához hamar hozzá is fogtak: kitakarí­tottak, parkettáztak, festettek, a fedélszerkezetet és a tetőt újjáépítették. A termet az 1892—93-as téli szezonban már ismét használják: bálokat, dal­esteket, farsangot rendeznek benne, nyáron pedig itt vendégelik meg a városba látogató fiumei polgármestert és kíséretét. Nyilvánvaló azonban, hogy a terem nem volt többé „párját ritkítóan gyönyörű". Látszott, hogy zatelepülése után önállóan készített murális munkái: a győri Schlichter-ház meny- nyezetdíszítése (1893), a győri Kisfaludy-kávéház fal- és mennyezetképei (1898), a millenáris kiállítás történelmi főcsoportjának (a Vajdahunyadvárnak) díszítőfestése (1895). 1910 köröl gyakorlati kézikönyvet írt a falfestés technikáiról. A közreműkö­dés tényén kívül nem tudjuk, miben segített Mirkovszkynak. 134 DEM, 1893. október 10. 135 SZOJKA, 1896,106. 136 Lásd például a budapesti, Múzeum utcai Károlyi-palotába festett boltozati kép, vagy az ekkor készülő Kúria Justitia-freskójának „architektúráját". 137 LABANCZ, 1907,30,32. 138 DEII, 1892. július 30.: Az Arany Bika szálloda égése. „a stucco díszítmények is sok kárt szenvedtek, de még többet az aranyozá­sok és díszfestések, amelyeken költséges restaurálás segíthetA Steindl által tervezett terem antik stílusban tartott, aranyozott stukkósávokkal négyszögekre tagolt mennyezete és falai eredetileg csak díszítőfestéssel voltak dekorálva, valószínűleg épp olyan „pompeji" stílusban, mint ami­lyen a lépcsőházban, restaurálva, a tűz után is fennmaradt; a terem festé­sét azonban csak részleteiben, az árkádok alatt lehetett megmenteni.140 1893 áprilisában a város meghosszabbította a Bikát már 36 éve bérlő Fehér Flermann szerződését, aki ennek értelmében saját költségén felújí­tásokba kezdett, amely a szobák számának szaporítására, a kávéház meg- nagyobbítására és kényelmi szempontok szerinti átalakítására irányult.141 A felújítás tervezése közben merülhetett fel, hogy a táncterem falfestésé­nek helyreállítására felkérik az éppen a szállodával szemközt, a Kereske­dő Társulat házában dolgozó Mirkovszky Gézát. Fehér Hermann azonban nyáron váratlanul meghalt, a bérletben özvegye és fia maradt, a felújítást a városnak kellett befejeznie.142 Mirkovszkynak a városi tanácshoz július 16-án intézett levele arra utal, hogy egy ideje már foglalkozik a freskó tervével, de az nem derül ki, hogy mióta. „Tekintve a terem monumentalitását és építészeti szépségeit - írta -, igen érdekes volt rám nézve azt tüzetes művészi tanulmány tárgyává ten­ni, hogy mikép lehetne ezen sikerült építészeti művet komoly művészi kikép­zéssel széppé és harmonikus egésszé alakítani. Annyi bizonyos, a terem nagy arányai éppoly nagy arányú műfestményeket igényelnek",143 Ekkorra elké­szítette a színvázlatot, meghatározta és a terem adottságaihoz alkalmazta a témát, valamint kiszámította a költségeket. A tervek részletes kidolgo­zását későbbre ígérte. Úgy tűnik, a felkérés nemcsak a falképekre, hanem a régi festés és aranyozás restaurálására is vonatkozott; ehhez árajánlato­kat kért mesteremberektől, s a költségeket azok alapján állapította meg; a „szobafestés", „újjáaranyozás" és „állványozás" munkáját nyilván az ő segítségükkel végezte. Az egész munkát végül 8000 Ft-ért vállalta (ami­hez később megszavaztak még neki 500 Ft aranyozási költséget),144 úgy, 139 DEII, 1892. augusztus 1.: A Bika szálloda égése; DEII, 1892. szeptember 28.: A Bika szálloda tűzkárának felszámolása. 140 Lehetséges, hogy a díszítőfestést annak a Scholz Róbertnek a műhelye készítette, amely az ugyanekkor épülő Operaházat is ilyen stílusú ornamentikával díszítette. Vö. SZVOBODA-DOMÁNSZKY, 1986,145. A felújított terem megnyitásakor azt ol­vashatjuk, hogy „a régi díszítő-festészeti munka is igen ügyesen van megújítva a nagyteremben, a folyosókon, az előcsarnokban és a lépcsőházban". DEII, 1893. nov­ember 29. 141 BALASSA Sándor, A debreceni Aranybika Szálló története, Debrecen, 1959,52-54; DEII, 1893. április 12.; DH, 1894. október 31. Balassa egyébként az időpontokat össze­mosva, az 1882-es megnyitásra datálja Mirkovszky képeit. 142 DEII, 1893. június 27. 143 Mirkovszky Géza festész és műépítész levele Debrecen szab. kir. város Tanácsának, 1893. július 16., vázlat, aut. tinta, javításokkal, 2 f, 4 p., DM Történeti gyűjtemény, 1.10/1956. 144 Összehasonlításul: 1893-ban 15 000 Ft-ból, 8000 forintnyi államsegéllyel épült fel a zuglói református templom, illetve a Bika tánctermének berendezésére és tapétá­zására ugyanekkora összeget tervezett még elkölteni a városi tanács. DH, 1893. nov­ember 28.: Tizenötezer forint díszítésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom