Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
72 SZABÓ ANNA VIOLA nak kifestésére és a régi Kracker-féle barokk freskók restaurálására vállalkozott"}® A jászói premontrei apátságba, amely immár a világörökség része, Johann Lucas Kräcker 9 oltár- és 7 freskóképet festett 1750 és '70 között, amelyeket jórészt, egy 18. század végi templomtűz után egyszer már renováltak és átfestettek. Nem pontosan tudjuk, hogy ebből mit és menynyit bíztak Mirkovszky kezeire, hogy munkája miben állt. Egy tanulmány a könyvtár freskóinak átfestését tulajdonítja neki, amely állítólag csak tovább rontott az egykori restaurátor által egyszer már átfestett képeken; refektórium pedig több is van az apátságban, mindegyik freskókkal: új képekről tehát nem, esetleg itt is átfestésről lehetett szó.185 186 Mirkovszky leányától bekerült a Déri Múzeumba néhány éles, jó minőségű fénykép a jászói templom freskóiról - az ezredéves plakátról és a kereskedő társulati munkáról készült felvételekkel együtt ezek mintha egy oeuvre-doku- mentáció töredékét jelentenék -, amelyek még inkább alátámaszthatják Mirkovszky fényképészi működését, még ha csak saját munkáinak leltározása kedvéért is, mert ezeket a képeket valószínűen nem Chylinskivel csináltatta, bár a karton anyaga a többi fényképéhez hasonló. A freskófényképek, ha valóban dokumentációnak készültek, tájékoztathatnak Mirkovszky munkájáról.'87 Ezek szerint a templom mennyezetközepi freskóin, Keresztelő Szent János történetének négy képén dolgozott volna: születését, igehirdetését, az aprószentek menekítését és vértanúságát elbeszélő képeken - ám mindez megint csak feltételezés, s további nyomozást igényel. A millennium megünneplése nemcsak az ezredéves kiállítást generálta, hanem lendületet adott az építkezéseknek is: amellett, hogy számos új épületet húztak fel országszerte, a folyamatban lévőket is igyekeztek erre az időpontra befejezni, átadni, fölékesíteni. Az új létesítményeket, ha másként nem is, rajzokon és fényképeken a kiállításon is be akarták mutatni, mint az ország fejlődésének és gyarapodásának bizonyítékát. Mindez sok munkát adott Mirkovszkynak is. 1895—96-ban a közoktatás- ügyi miniszter megrendelésére akvarell-sorozatot készített „az ország kiválóbb iskolaépületeiről",188 e program részeként és ezenfelül nagyalakú akvarelleken vagy tollrajzokon örökítette meg Debrecenben a Zenedét, 185 KOMOR, 147. 186 JÁVOR Anna, Összeírás, leltározás... Kracker-kápek nyomában a szerzetesrendek II. József-kori feloszlatásának idején, MN6 Évkönyve, 1997-2001, Budapest, 2002,175. 187 DM Fotótár, 15082 P. Az egyik fénykép szélén olvasható ceruzás rájegyzés szerint a freskót restaurálta M. G., de ez nem a festő kézírása és datálni sem tudjuk. A Krackerről írt monográfia e képek vonatkozásában nem említi Mirkovszkyt, vö. JÁVOR Anna, Johann Lucas Kräcker, Budapest, 2004. 188 DEN, 1895. augusztus 7: Debreceni középületek az ezredéves kiállításon; BEKE Manó, A millenniumi kiállítás középiskolai alcsoportja, Magyar Pedagógia, 5,1896,287. A kiállításra megfestetett 60 új középiskola egységes méretű képét öt festő készítette el. (E kezdeményezés mintájára festtette meg Debrecen városa is a kiegyezés óta fölépült középületeinek akvarellképeit, amelyek elkészítésére Székely Árpád akadémiai festő, műegyetemi tanár és két tanársegédje vállalkozott. Az eredetileg 23 képből álló sorozat részeként készült el a Bika szálló dísztermének - a Déri Múzeum állandó kiállításában látható - színes képe is. DEM, 1896. január 23., január 27, február 7, február 17. stb.) az Emlékkertet és a Kereskedelmi Akadémiát, Kecskeméten a Városházát, Budapesten egykori iskoláját, a Deák téri evangélikus gimnáziumot, az Orvostudományi Egyetem Üllői úti épületét, Lechner új templomát Kőbányán, és az éppen hogy befejezett Iparművészeti Múzeumot. Ekkoriban készülhetett a Mátyás-templom perspektívája, és a Keleti pályaudvart ábrázoló rajz is.'89 A kiállításon lerajzolta a történelmi, a bányászati, a mező- gazdasági csarnokot, a gép- és az iparcsarnokot, az ünnepélyek csarnokát és az új Műcsarnokot - mindezeket ott rögtön be is mutatták,'90 s úgy tűnik, a szakmán kívül ekkor már a közönség is felfigyelt „építészeti festményeire". Mirkovszkyt azonban ez nem elégítette ki. Továbbra is foglalkoztatta a nemzeti építő stíl megteremtésének gondolata, amelyet a kiállítás néprajzi falujának megismerése még inkább fölerősíthetett, s nemcsak az ő figyelmét irányította az addig elhanyagolt terület, a népi építészet felé. A kiállításon ráadásul felépítettek és berendeztek egy jászsági házat is, Jankó János gyűjtőútjáról pedig már Debrecenben értesülhetett.'9' Ekkoriban járja be szülőföldje falvait, népi építészeti elemeket rajzolgatva, ezek némelyikét elküldi a Bécsben megjelenő Der Architekt című lapnak, amely egyik legfőbb támogatója az Otto Wagner-féle organikus, a helyi hagyományból táplálkozó építészetmegújító kísérletnek (Lechnerrel párhuzamban). A jászkiséri temető fejfáit ábrázoló rajza a Realizmus és építészet című írás fejléceként jelenik meg; a rajzot kísérő, talán tőle származó szöveg a fejfák mintáin ősi török hatást mutat ki, mint a református művészet választását a kereszt használata helyett.'92 A „fejfagyűjtés" megint Huszkától eredő gondolat, aki ekkor állította fel tipológiáját; a református vallás ellenzéki mivoltának a magyar nemzeti karakterrel való megfeleltetése, s így a magyarság eredendő harcias („török") jellemének az ősi eredetűnek tartott kopjafákban megnyilvánuló bizonysága pedig ebből következtetett, igen népszerűnek bizonyuló elképzelés.193 Mirkovszky számára e gyűjtés egyfajta menekülés is lehetett a folytonos feladatteljesítés, a megélhetés kényszerítő ereje elől, ugyanakkor elindulás végre saját vágyainak kiteljesítése felé. Amikor Berlinből hazajött, 189 A Zenede távlati képe, 1895, papír, akvarell; A debreceni Emlékkert télen, 1896, papír, akvarell (Református Kollégium állandó egyháztörténeti kiállítása, Debrecen); A Kereskedelmi Akadémia, [é. n.] papír, tus (MÓL Gerster-hagyaték); Kecskemét th. város székháza, 1896, papír, akvarell (Polgármesteri Hivatal, Kecskemét); Az evangélikus gyülekezet Deák téri iskolájának 1864-ben elkészült új épülete a Sütő utcában, 1896, papír, akvarell (Deák Téri Evangélikus Gimnázium gyűjteménye); Az Országos Iparművészeti Múzeum és Iskola távlati képe a zárókő letételének ünnepén, [1896?] papír, akvarell, (Iparművészeti Múzeum, Adattár, rajz- és tervgyűjtemény); Az Orvostudományi Egyetem főépülete az Üllői úton, [é. n.] papír, akvarell (Semmelweis Orvostudományi Egyetem). A többi adat forrása, [Kiállítási jegyzék], DM Történeti gyűjtemény, 1.10.1956. 190 Ezredéves országos kiállítás Budapesten. Az OMKT által a városligeti új Műcsarnokban rendezett kiállítás ideiglenes tárgymutatója, Budapest, 1896. 191 SZEMKEÖ Endre, Bevezető, in Jankó János, A millenniumi falu (facsimile), Néprajzi Múzeum, Budapest, 1989,7-15, illetve 50-53. Lásd alább a Chylinskiről szóló fejezetet. 192 Der Architekt, VII, 1900,31,33. 193 Vö. HOFER Tamás, A nemzeti történelem rávetítése a népművészetre, in uő„ Antropológia és/vagy néprajz, Budapest, 2009,145-166.
