Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
„A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE" 71 Kálmán volt első elnöke, s kiállító- és közgyűlési termeit a Baross kávéház épületének első emeletén rendezték be. Szintén 1894-ben, Gerster barátja segítségére volt a debreceni városháza tervpályázatánál: ha a tervezésben talán nem is működött közre, a távlati képet ő készítette el.175 1895—96-ban őt is, mint szinte minden ekkor alkotó művészt, a millenniumi kiállítás előkészületei foglalták le: ismét nagyon sokat dolgozott, hiszen most már családot is kellett eltartania, s ő „büszkeségét helyezte abba, hogy önerejéből, puszta két keze munkásságával tartsa fenn magát'?6 Felesége ekkor még csak műkedvelőként festegetett - Mirkovszky halála után végzi majd el a Mintarajziskolát, s rajztanári fizetéséből neveli fel kislányát.177 1895 elején „az ezredéves kiállítás igazgatóságának előterjesztésére a kereskedelmi miniszter felhívta Magyarország művészeit, hogy a kiállítás alkalmára mennél eredetibb s mennél magyarabb színezetű plakát-tervvel pályázzanak," mert „ez év végével itthon és a külföldön már terjesztetni is kívánja" azt.178 A versenyen Mirkovszky Gerster Károly festőművészszel, Kálmán testvérével közösen készített tervvel indult, s bár a döntésnél holtverseny alakult ki, végül a tizenegy pályázó közül ők nyerték el a kivitelezés jogát.179 Nem tudjuk, kettejük közül kinek milyen része volt a plakát megtervezésében, s azt is csak sejtjük, hogy milyen lehetett annak első vázlata, amellyel a kiírást megnyerték.180 Később ugyanis, amikor a már Mirkovszky által véglegesre csiszolt tervet a litográfiái kőre átrajzolták és sokszorosították, az olyannyira torzult, hogy az alkotók nyilatkozatban határolódtak el tőle: „Szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy ezen plakáton mi egy vonást sem rajzoltunk, hanem az «Országgyűlési értesítő» kő- és könyvnyomdái részvénytársaság valamelyik alkalmazottja által dol175 PAPP, 2007,31. 176 KOMOR, 146. 177 Mirkovszkyné Greguss Gizella (1862-1955) iparművész és okleveles rajztanár. 1903— 1910 között az István téri polgári leányiskolában tanított, közben óraadó volt a Fővárosi Iparrajziskolában, ahol 1910-ben rendes tanárrá nevezték ki: bársonyégetést, szövetmunkákat, applikációt és kivarrást, gyöngymunkát, illetve rajzot és tervezést tanított. 1923-ban a női műhely vezetőjeként ment nyugdíjba. Aktív évei alatt keresetét mindvégig zongoratanítással egészítette ki. Szőnyeg- és textilmintaterveivel, s az általa feltalált bársonyégetéses technikával világkiállítási érmet nyert Torinóban (1902), St. Louisban (1904) és Milánóban (1906), s kitüntetéseket szerte a világban. Leánya, Mirkovszky Mária (1896-1987) táncművész, Dienes Valéria tanítványa és utóda, a magyar mozdulatművészet úttörője és élete végéig az orkesztika oktatója volt. 178 VÚ, 1895. október 6.; Fővárosi Lapok, 1895. február 17. 179 Gerster Károly (1859-1940) festőművész, amerikai s párizsi tanulmányok után az Iparrajziskola tanára. 180 Tény, hogy Gerster Károly másik ismert, ugyanekkor készült plakátja, mely a Konstantinápoly Budapesten szórakozóhelyet reklámozza, hasonlóképpen van szerkesztve: elöl balra egy felnagyított figura és épületelem, mögötte jobbra a háttérben elterülő táj. A Déri Múzeum Fotótárában található egy nagyon kihalványodott fénykép, amely talán Mirkovszky eredeti rajzáról készült, amelynek erőteljessége azonban nem is hasonlít Gerster plakátjának finom és némileg ügyefogyott vonalaihoz (és a később elkészült nyomathoz sem). goztatott át ilyenné a mi pályanyertes vázlatunk. Egyéb részünk tehát e nevünk alatt megjelent rajzban és falragaszban nincs, mint az alapeszme,"181 A plakátterv bírálói, akik maguk sem találták azt tökéletesnek, éppen ezt az alapeszmét díjazták. „Szerencsésnek mondható a Gerster és Mirkovszky tervezete is. A plakát baloldalán, bronz szobormű alakjában, az a jelenet van megörökítve, amint Árpádot paizsra emelik s vezérré kikiáltják. A szobormű talapzatán a koronát s az ország címerét látjuk, több szimbolikus tárgy kíséretében. A háttért a fiatalos díszében elterülő főváros látképe szolgáltatja. A falragasznak megvan a magyar jellege, de megvan az eredetisége is, amennyiben a pium desiderium gyanánt szereplő bronzszobormű fölhasználása teljesen a pályázó művészek gondolata" - értékelte Szana Tamás, s hozzátette: a „jutalmazott műben magyar karakter nyilatkozik meg eredeti módon s emellett nem közönséges külső hatással. "182 Szana ugyanezen cikkében ugyan lefektette a modern plakát ismérveit, amelynek feladata, „hogy első pillantásra megkapja, magára irányozza és lekösse a közönség érdeklődését. Ez utóbbi követelmény mintegy eléje szabja a művésznek, hogy nagy masszákkal, egyszerre szembeötlő, erős hatású színfoltokkal dolgozzék. Mi sem tévesebb, mint utcai falragaszokra aprólékosságokban tetszelgő rajzot, halvány, diskrét színeket alkalmazni"- Mirkovszkyék műve azonban éppen meg nem felel ennek az elvárásnak, amennyiben részletező rajzával és túlhalmozott szimbólumaival csak közelről tanulmányozva befogadható. Az elkészült plakát csak szaporította az apró részleteket, s olyan túlzsúfolt lett, hogy valóban „inkább hasonlít egy régimódi quodlibethez, vagy egy áruház katalógusának címlapjához, mint plakáthoz," amelyen a tömérdek látnivaló között elvész a kifejezni kívánt tartalom183 - ez azonban nem Mirkovszkyék terve volt. A plakát körüli hercehurca, a többszöri átterveztetés és a tönkretett rajz miatti sikertelenség az emlékező szerint nagyon megviselte Mirkovszkyt, akinek mindemellett számos más munkát is adott a kiállítás és saját ambíciója. 1895. május 1-jére kellett volna „a tényleges adatok alapján megszerkesztenie" a tervezett kiállítás madártávlati képének tollrajzát, hogy azt idejében sokszorosítani lehessen; végül nyár lett, mire elkészült vele, s megjelenhetett a sajtóban. „Csak a napokban készültei ez a hatalmas kép, amely elibénk hoz egy keletkező, szép várost, amelynek az épületei most nőnek nagyra egymásután, s a kiállítás igazgatóságának előzékenysége máris lehetségessé tette, hogy ezt a nagyérdekű képet közreadjuk" - írta augusztusban az Új Idők. Ez a rendkívül aprólékos és gondos rajz került a látogatók számára nyomtatott Budapest-térkép hátoldalára is.184 Mindeközben Mirkovszky már nem is tartózkodott otthon, a plakátot és a látképet is Jászón fejezte be, ahol, mint említettük, a „fehér papok refektóriumá181 VÚ, 1896.17.269. 182 SZANA Tamás, A plakátok versenye, in A PLAKÁT, A Fővárosi Lapok vasárnapi melléklete, 1895. február 17. 183 LYKA Károly, A plakát, in Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig, Budapest, 1983,125. 184 Budapest tervrajza, illetve Az 1896-ki ezredéves országos kiállítás látképe, Posner Károly Lajos és Fia, Budapest, 1896; VÚ, 1895.34- 552-553; Új Idők, 1895. augusztus 18., 120-121.
