Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
„A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE” 57 len embernek soha sem adatott. Meg akarta teremteni a magyar styl üst!"62 A szöveg nem tér ki arra, hogy e célt miképpen akarta volna elérni, hogy ha nekünk már nem is, de kortársainak volt-e valami konkrét, még ha megvalósulatlan tervről is tudomása. Számunkra csupán néhány rajz maradt: csehországi parasztházak vértelkeinek, meg Pest környéke és szülőföldje, a Jászság házainak, faragott kapuinak, galambdúcainak, használati tárgyainak gyorskezű, ceruzás vázlatai .82 83 A rajzok éppen úgy lehetnek útirajzok, mint a gödöllői művészek már Mirkovszky halála után elkezdett, Malonyay Dezső nagyszabású munkájához végzett falujárásához hasonló, tudatos felmérés eredményei, amelynek szükségességét önállóan is felismerhette, s talán önállóan is akarta volna elvégezni - mindez feltételezés. (Malonyay első köteteinek megjelenésével egy időben a Magyar Mérnök- és Építészegylet is elvégeztette majd kiadta a magyar parasztházak felmérését, amely Mirkovszky építészeti rajzaihoz hasonló, részletező ábrákkal mutatja be tárgyát.)84 Huszka hatása e törekvésben nyilvánvalónak tűnik: a népi építészet szerkezeti elemeinek használatát az ornamentika mellett maga ajánlotta a tervező építészek figyelmébe, nagy munkája megjelenése után pár évvel.85 A nemzeti művészet, a magyar stílus megteremtésének gondolata mindazonáltal már ekkor sem volt új: évtizedek óta foglalkoztatta, elsősorban az építészeket és festőket. A nemzeti historizmus képviselői éppen úgy efelé törekednek, ahogy majd Lechner vagy a gödöllői művészek, csak mindegyikük más irányból és más okból. A történeti stílusok hívei a honfoglalás kori leletekben találták meg a nemzeti művészet gyökerét, s az ősi motívumokkal kívánták historikus épületeiket felfrissíteni, mintegy modernizálni. Mások a népi ornamentikával helyettesítették volna a vakolatdíszeket és az antik akantuszokat, az épületek szerkezetének, historikus jellegének megváltoztatása nélkül. A historizmus ellenségei viszont éppen a modernizmus szellemében vetették el azt, s az új kornak új kifejezőeszközt, saját stílust keresve találták meg a népművészet formakincsét. A századfordulón a szecesszió művészei pedig nem a nép művészetét, hanem a nép tiszta egyszerűségűnek látott életmódját és világszemléletét követve próbáltak ugyanahhoz az őseredeti művészethez eljutni, azt magukból, magukon átszűrve újjáteremteni.86 Az elméleti küzdelmek java 82 Műcsarnok, 1899. november 26. Lásd pl.: Hauszmann Alajos rektori beszéde a Műegyetemen, 1903. szeptember 16., in A kir. József-Műegyetem 1903/4. tanévének megnyitásakor tartott beszédek, Budapest, 1903. és LYKA Károly, Szecessziós stílus - magyar stílus, Művészet, 1902.3.164-181. 83 MIRKOVSZKYNÉ GREGUSS Gizella, Népies építészeti vázlatok N. Mirkovszky Gézától, Magyar Iparművészet, 1905,268-281., 285-292.; illetve AR, 1893.4. Tafel 32,1893.8. Tafel 63. 84 MALONYAY Dezső, A magyar nép művészete l-V, Budapest, 1907-1922. (A gyűjtés 1904-ben kezdődött); A magyar parasztház, kiadja a Magyar Mérnök- és Építészegylet, Kertész K. Róbert és Sváb Gyula felvételei alapján rajzolta SVÁB Gyula, I—III. [Budapest, 1907-1915] 85 HUSZKA József, Magyar népies és renaissance díszítményeink, Művészi Ipar, 1888, 1-19. 86 BELLÁK Gábor, A historizmus és a szecesszió népművészetfelfogása, in Éri Gyöngyi és Jobbágyi Zsuzsa (szerk.), Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914, MNG, Budapest, 1986,21-26. még csak ezután következett, ám Mirkovszkynak nem volt módja egyik lehetőséget sem végiggondolni, egyik oldal mellé sem odaállni, mert a magánéletében bekövetkezett válság egész sorsát, művészi útját megváltoztatta. A Mintarajztanoda gyakorlati festészeti szakosztálya, ahová ekkor eljárt, a régi Zeneakadémia épületének 4. emeletén található műteremben működött (az Andrássy út és Vörösmarty utca sarkán), de a két épület egyébként is egymás szomszédságában áll. Itt és ekkor ismerkedhetett meg Greguss Imre húgával, a zongora tanszakon tanuló Gizellával. Kettejük vonzalma nem teljesedhetett be, mert a lánynak akkor már ifjabb Horváth Árpád udvarolt, akinek a következő év, 1886 áprilisában a felesége lett. Talán erre adott válaszul, júliusban hirtelen Mirkovszky is megnősült, elvevén O'Egan Klára zongoraművésznőt. A házasság azonban olyany- nyira nem működött, hogy két hónap múlva, az asszony öngyilkossági kísérlete után, különváltak (bár válásukat csak 1894-ben törvényesítették).87 Mindezen körülmények annyira elkeserítették Mirkovszkyt, hogy kevés pénzét összeszedve, szinte azonnal elhagyta az országot, s meg sem állt Berlinig.88 Annak magyarázatául, hogy miért éppen Berlint választotta, nincsenek támpontjaink, hiszen úgy tűnik, megélhetése kezdetben ott éppen olyan küzdelmes volt, mint Bécsben vagy Pesten. Az emlékezések szerint „eleintén faládák festéséből és egyéb aprólékos munkák mellékjövedelméből", illetve,,pofom áron festett vízfestményekből" tengődött.89 Ez azonban nem tartott sokáig, 1887 tavaszán megtalálta a szerencse: újsághirdetésre jelentkezve, megbízást kapott Richard Hintz építészeti író akkor induló füzeteihez a körzetrajzok elkészítésére - amely „nagy feltűnést keltett a német könyvpiacon", és Mirkovszkyt végre állandójövedelemhez és megrendelésekhez juttatta.90 Úgy tűnik, már Berlinbe való megérkezésekor próbálkozott Pesten gyakorolt foglalkozását folytatni, és az újonnan felépült épületeket megörökíteni, kezdetben talán magyarországi kapcsolatait megkeresve: 1886-os datálású az a rajz, amelyet a szászországi Löbauban készített az akár Pestről is ismerhetett Theobald 87 BFL-VII.2.C-1892-V.0043: Házassági bontóper aktája; Fővárosi Lapok, 1889. október 18.: Öngyilkossági kísérlet; Magyarországi Felsőoktatási Intézmények (1580-1918) hallgatóinak névjegyzéke: Zeneművészeti Akadémia, O'Egan Klára, zongora szak, 1878-1883, Greguss Gizella, zongora szak, 1885, Képzőművészeti Akadémia, Greguss Imre, festő szak, rendkívüli osztály, 1883-1889, Mirkovszky Géza, vendég, 1877 és 1885, in http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php (2016. január 31.); i896ik évben a Magyar Korona országaiban megjelent zeneművek jegyzéke, Clara O'Egan műveivel, in Könyvkereskedők évkönyve, Budapest, 1896; A Budapesti Cím- és Lakjegyzék szerint O'Egan Klára zongoratanításból élt 1901-1911 között. 88 Greguss Gizella házassága is szerencsétlenül sikerült. Férje, ifjabb Horváth Árpád orvos, Szendrey Júlia fia, özvegyemberként, egy kisfiú édesapjaként - és súlyos morfinistaként lépett a házasságba. Szenvedélye elhatalmasodott, s még egy év sem telt el az esküvő után, amikor önkezével vetett véget az életének. Megjegyzendő, hogy első felesége O'Egan Mary, Mirkovszky feleségének testvére volt. Vö, VÚ, 1887.7.116-117. 89 KOMOR, 147; Műcsarnok, 435. 90 Hintz Moderne Häuser. Eine illustrierte architektonische Zeitschrift. Juli 1887, N0.1. Berlin-Gross-Lichterfelde, 1887.
