Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
48 SZABÓ ANNA VIOLA követelményeknek megfelelően, „de a tetszést így sem tudta megnyerni",5 Nem fogadták el elgondolását a nyári színkörre ekkor kiírt pályázaton sem, bár ezt még évekig lebegtette, s csak 1892-ben utasította el végleg, nézőterét kicsinek találván, a városépítészeti bizottság, míg pár hónappal később végleg el nem vetette a színházépítés ötletét.61887-ben viszont az ő tervei alapján épülhetett meg a Debreceni Első Takarékpénztár bérháza az Arany János és Piac utcák sarkán (amelynek földszintjén később a pompás Hungária kávéház működött), oromzatán Stróbl Alajos Merkúr-szobrával.7 A kórházépítkezés közben nyerte el Gerster a debreceni Kereskedő Társulattól a Kereskedelmi Akadémia és székház új épületének tervezési jogát. Tervpályázat, úgy tűnik, nem volt, a megbízás ismét közvetlen volt, az előzetesen bekért vázlatok és számítások alapján.,,/! Kereskedő Társulat 1890. szeptember havában köszönettel fogadta a tanári karnak a Társulat választmánya által is elfogadott részletes javaslatát, és a bemutatott tervrajzvázlatokkal és költségelőirányzattal együtt foganatosítás végett a házépítő bizottságnak adta ki."i Az építkezést 1891 tavaszán kezdték, s 1892 őszén megkezdődhetett a tanítás az iskolában. Októberre a székházépület is elkészült annyira, hogy ülésezni már lehetett benne, de a falak festése csak egy év múlva, 1893 októberére fejeződött be.9 Gerster debreceni működésének kezdete sikertörténetnek tűnhet a felületes szemlélő számára, pedig a háttérben ádáz pozícióharc zajlott, amelyben nem pusztán az építészeti tervek versenyeztek egymással. Az ifjú építész megjelenése a városban nyilvánvalóan nem a véletlen műve volt. Unokatestvérei közül kettő is Debrecenbe ment férjhez, két vaskereskedó'höz: Gerster Mária férje Stégmüller Sándor, Konstanci- áé Klekner Manó volt, s házuknál rokonaik gyakran megfordulhattak.10 tehát, hogy Fischer neve csak mint építőmérnöké szerepel a terveken. TtREk Levéltára, II. 29. L. 1-10. (tervek), 11-14 (költségelőirányzat); MTA MKI Lexikongyűjtemény, Gerster Kálmán építész önéletrajzi jegyzeteinek másolata, gépirat, 1 f., 2 p. 5 FAZEKAS, 1893,7; A Főreáliskola néhány alaprajzi terve: MOL T8 No.7/27—28. 6 DEM, 1892. szeptember 15., november 18. A MÓL Gerster-hagyatékában több színházépület terve található, de mindegyik azonosítatlan, egyik sem köthető Debrecenhez. A vegyes tervek között fellelhető, „Egy nyári színház és cirkusz terv-vázlata Debreczen sz. kir. város részére, 1888" megnevezésű rajzok pedig Gerster nevéhez nem köthetők (csak a Gregersen és Fischer építőcéghez - de erre lásd az előző esetet). MOL T15 No. 5/1-3. 7 PAPP, 2007,55-56. Megjegyzendő, hogy Pappnak a Gerster-hagyatékban fellelt tervekre alapozott következtetése téves, mert a szóban forgó tervlapok nem a Takarék- pénztár, hanem a Kölcsönös Segélyző Egylet bérházának 1908-ban készült pályázati tervei. A ház 1909-ben épült fel a Kossuth utcán, Stégmüller Árpád tervei alapján; a rajzok Gerster önálló pályázóként való részvételét jelzik; de ennek ténye nyomtatásban is megjelent. Lásd MOL T8 No.7/5,6-10,21; Vállalkozók Lapja, 1908. szeptember 23., 10. 8 SZOJKA Gyula (szerk.), A Debreceni Kereskedelmi Akadémia Emlékkönyve a nemzet ezredévi ünnepére, Debrecen, 1896.85. 9 DEM, 1892. szeptember 12., október 26., 1893. október 10.; SZOJKA, 1896,85. 10 Gerster Miklós (Kálmán nagybátyja) leányai, Gerster Béla építész nővérei. Gerster Mária festőművész (1843-1930) testvére Gerster Etelka világhírű operaénekesnő (1855-1920) is, akinek fiatalkori debreceni tartózkodását a Gondy és Egey fényképész- műteremben tett látogatásai bizonyítják, ahol portré készült róla 1870-ben és '73-ban is. Másik nővérük, Gerster Berta énekesnő (+1885) a debreceni színházban mutatkozott be 1869-ben, még műkedvelőként. Lásd: www.gondy-egey.derimuzeum.hu, Amikor Gerster a gazdasági iskola épületén dolgozott, egy levélbeli közlés tanúsága szerint a főmérnök magánúton tárgyalhatott vele, mert az építész „a napokban más körülmények folytán városunkban tartózkodott" (bár erre a rokonlátogatás természetesen csak az egyik lehetséges ok).11 Itt élt továbbá a kassai eredetű Novelly kereskedőcsalád egy ága, akikhez szintén unokatestvéri kapcsolat fűzte Gerstert.12 Novelly Ede kereskedő Gerster debreceni jelenlétének idején a Debreceni Első Takarékpénztár igazgatóságának és a Kereskedő Társulat választmányának is tagja volt:13 az építész mindkét társaság megbízását elnyerte. A debreceni munka azonban az ismerősnek vélt közeg ellenére sem indult jó előjellel: a simának gondolt terep „bozótosnak" bizonyult. A gazdasági iskola építésének tervpályázatán a szépészeti bizottság annak a Domokos Kálmánnak a tervét sorolta az első helyre, aki a tanintézet igazgatójaként a pályázati kiírást is készítette, Gerster tervét pedig mellőzni ítélte, mert az bizonyos elemeiben eltért a kiírástól. A döntést azonban a városi tanács csakúgy, mint a minisztérium, fölsőbb döntési hatóságként felülbírálta, és Gerster tervét javasolta elfogadtatni. Az áttervezések, részlettervek elkészítése, bírálata, engedélyezése éveket vett igénybe, az építkezés, Gerster személyes művezetésével, csak 1882 tavaszán kezdődhetett el - de őszre be is fejeződött.14 Gerster ezt a versenyt valószínűleg nemcsak jobb tervével nyerte meg, hanem városbéli és magasabb kapcsolatainak támogatásával is, amelyek, kezdő lévén, talán még nem is mind neki, és a DEENK színiapgyűjteménye. Gerster Mária művészete a gyerekkori festészeti tanulmányok után csak gyermekei felnövekedése, illetve férje halála után bontakozott ki. 38 évesen, az 1881-es nőipar-kiállításon mutatkozott be, de csak 1895-ben, megözvegyülve próbálta képeit értékesíteni, ekkor költözött Budapestre, s iratkozott be a Mintarajztanodába, majd csaknem 50 éves koráig járt a női festőiskolába. Ekkoriban édesanyjával élt együtt Béla bátyja városligeti házában. Vö. LYKA Károly, In memóriám Stegmüllerné Gerster Mária, Magyar Művészet, 1930,647; Gerster Mari, in Pallas Nagylexikon, 1894; Debreczeni Hírlap (DH) 1895. augusztus 27.; PAPP, 2007,60-61,66. A svájci és német eredetű Stégmüller család eredetileg kőszegi illetőségű, de a szóban forgó Sándor már Debrecenben született (1832-1894)- A házaspár egyik gyermeke volt Stégmüller Árpád építész (1866-1932). Klekner Manó Piac utcai vaskereskedő „az angol" becenévre hallgatott, mert 1891-ben ügynöki és exportcéget hozott létre külföldi építőanyaggyárak hazai képviseletére, illetve debreceni áruk külföldi forgalmazáséra. Felesége, Gerster Konstancia 1894-ben meghalt. Vö. Móricz Pál, A debreceni „Kis Pipa", in Debreceni Szemle, 1913. február 9.; Debreczen-Nagyváradi Értesítő (D-NÉ), 1891. augusztus 2., 1894. szeptember 30.; DH, 1894. szeptember 28. 11 Balogh Mihály városi főmérnök levele a tanácshoz, 1879. október 13., HBML, Gazdasági tanintézet iratai, idézi PAPP, 2007,7912 Gerster Mária egy másik lánytestvérének, Annának férje Novelly Emil vasúti tisztviselő volt, rokona, Novelly Ede pedig a híres debreceni fűszerkereskedő és birtokos, Dragota Ignác veje, és a debreceni Dragota kereskedőház cégvezetője. 1893-ban ebben a házban nyílt meg Stégmüller Árpád építészirodája is, amely 1894 májusától Novelly Ede Rákóczi utcai házában működött tovább. Vö. Lovas Enikő Amália, Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért - A Dragota család felemelkedésének útja / A Dragota—Boczkó—Magoss családok, Déri Múzeum Évkönyve, 2004, Debrecen, 2005,179-181,185; DEII, 1893. október 21.; DH, 1894. február 24. 13 LABANCZ Mihály (szerk.), A debreceni Kereskedelmi Tanintézet ismertetése, Debrecen, 1907,11. 14 PAPP, 2007,77-81.
