Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen kertkultúrája és Pohl Ferenc

DEBRECEN KERTKULTÚRÁJA ÉS POHL FERENC

43

Debrecen kertségei és körzetei a 20. században. (Forrás: Kozma 1994); 1-2. körzet: városközpont: 3-6. körzet: a városközpontot körülvevő belvárosi gyűrű; 9. körzet: Széchenyikert; 10. körzet: Postakert; 11. körzet: Tócóskert; 13. körzet: Nagy Sándor-telep; 14. körzet: Hatvan utcai kert; 16. körzet: Köntöskert; 17. körzet: Csigekert; 18. körzet: Vénkert; 19. körzet: Libakert; 20. körzet: Újkert; 21. körzet: Kertváros; 22. körzet: Az Akadémia és a Vezér utcai lakótelep; 23. körzet: Nyúlás; 24. körzet: Séta- illetve Sestakert; 33. körzet: Csapókért; 36. körzet: Homokkert; 38. körzet: József Attila-telep; 39. körzet: Lenc-telep; 40. körzet: Kerekestelep; 41. körzet: Boldogfalvi kert illetve Epreskert; 42. körzet: Tégláskert;

féle arany renett alma is. Noha az utókor generációiban rossz csengése van, de ő vetette föl elsőként a rizstermesztés lehetőségét a Hortobágyon.

A kána (kanna, Canna, rózsanád)93 a debreceni kertkultúra örökségeként él a köztudatban. A növény (Canna edulis) a 16. század második fe93 da. 155-157. Géczy Istvánt (1911-2004) Pohl Ferenc vonta be a növénynemesítésébe, aki 1953-1986 között számos fajtával bővítette a „ debreceni virág" választékát. Munkájával hozzájárult a 21 új fajta megszületéséhez. Kora szülte és tette nemesítővé Géczy Istvánt, akit politikai véleménye és emberi magatartása „ sodorta" 1953-ban a Pallagi Kertészeti Kutatóintézetbe, amely a megélhetésen túl „ élete hobbiját" teremtette meg. A saját nemesítésű fajtáin kívül az utókor hálás szívvel gondol rá, amely a „ Dr. Géczy István emléke" fajtában testesül meg. Lásd: HB-iNapló. 2011. LXVIII. 123.13. Kitűnő szakemberek csoportja állt Pohl Ferenc vezetésével a kána-nemesítés szolgálatába. Közéjük tartozott Preczner Gábor, Géczy István, Nagy István, Harmat Lászlóné. Mári945 előtt is sok olyan fajta díszlett, amely Debrecenből került ki. Közülük néhány: Virágos Magyarország, Mayer miniszter (FM vezető az 1930-as években), Debrecen, Déry Frigyes emléke, dr. Magoss György nevű fajták stb. A debreceni kána-nemesítés eredményeiről kapott adatokért, posztumusz köszönet illeti Géczy Istvánt, aki személyesen tájékoztatott bennünket az 1980-as évek közepén.