Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen kertkultúrája és Pohl Ferenc
gazdálkodás eredményességében. Az 1930-as évek második fele azonban a háborúra való készülődés jegyében teltek el, jelentősen csökkent a beruházásokra fordított anyagi erőforrás, így lassult a parkosítás üteme is. Különösen szembetűnő volt ez az utcai fasorok telepítésénél. A nehézségek ellenére Pohl Ferenc tevékenysége nem veszített lendületéből. Haladni kívánt az általa elképzelt úton, függetlenül attól, hogy a politikai helyzet, majd később a harci cselekmények mennyire teszik ezt lehetővé.76 Ezeket az éveket súlyos pénz-és munkaerőhiány jellemezte. A tervek legtöbbször megrekedtek az elképzelés szintjén. A kertészeti munkások továbbképzése is csorbát szenvedett. „.. .a városi kertészet nem tart fenn kertészeti szakiskolákat, csak tanulókat, akik főleg gyakorlati kiképzést nyernek, s elméletileg a Földművelésügyi Minisztérium kertészsegéd vizsgázó bizottsága előtt adnak számot felkészültségükről."77 A háborús időszak alatt a városi kertgazdálkodás szervezeti formája nem változott, de a szakmai szerveződésben módosulás következett be. 1941-ben megszületett az Országos Magyar Kertészeti Egyesület, amely fiókhálózatot épített ki. 1942-ben feloszlott a Debreceni és Hajdúmegyei Kertészeti Egyesület és helyébe lépett a már említett szerveződés debreceni fiókja. Ez utóbbi 1946 nyarán befejezte működését. Rövid fennállása alatt Pohl Ferenc tisztséget vállalt P. Gulyás Endre okleveles kertésszel egyetemben. A Debreceni Piacárusok, Vásári Kereskedők és Kertészek Társulata szintén rövid életűnek bizonyult, amely a szerényebb anyagi háttérrel rendelkező kertészeket és kereskedőket tömörítette. Pohl Ferenc 1942-ben tervbe vette 14 üvegházból álló hajtatóház felállítását, a hőforrások vizének hasznosításával. Ezen túlmenően gépesítésre is gondolt, parkápoló eszközök beszerzésével, de sajnos mindez az álmok világába tartozott. Háborús színtérré változott Debrecen 1944 őszén, amely jelentős károkat okozott a város „zöldfelületében"78 is. Egyúttal károsodott a növényház, a melegágyak, a faiskola és a gyümölcsös növényállománya, a városi parkok. A sorfák tüzelőként hasznosultak. 1945 októberétől került újra Pohl Ferenc vezetői munkakörbe. Az új hatalomra 1945. január 17-én tették le az esküt a kertészet munkatársai. 1944-1945-ben a több mint 262 kát. holdas kertészetet, a parkokat, az utak, utcák fasorait 27 állandó munkás gondozta. A faiskolában - 91 kát. hold 1140 nöl -1944 végén a munkaerő hiánya miatt leállt a tevékenység. A161 kát. hold 772 nöl kiterjedésű mintagyümölcsösben a háború viszonylag nagy kárt nem okozott. Noha a termés betakarítása elmaradt, amit tetézett a megszálló csapatok tagjainak dézsmálása. A téglagyári területet nem érte bombatalálat. Szerencsés helyzetben volt a törzsgyümölcsös is, elkerülte -nem kis erőfeszítéssel - a földosztás lendületét. A szakmai érvek felülírták az ideológiai, politikai szempontokat. Ugyanez a szerencse érte a Böszörményi út és a Vezér utca közti területet is, ahol a törzsgyümölcsös állományának egy része feküdt. 1945 feladatai között szerepelt a sorfák „kijavítása", a gyepesítések, a parkok takarítása és a felállított szovjet emlékművek környékének rendezése. A városi gyümölcsöst felesDEBRECEN KERTKULTÚRÁJA ÉS POHL FERENC 76 Ua. 33. 77 Ua. 34-35. 78 Ua. 39-44és harmados művelésbe kiadták, a sorok között köztes művelésben gabonaféléket, burgonyát, zöldborsót, cukorrépát termesztettek. A faiskolai forgó két kát. hold földjén zöldségfélék művelése folyt. 1946-ban a nagyerdei telepen főleg a káposztafélék palántáit nevelték a lakosság számára. Az itteni faiskolai forgóban- mintegy 6 kát. hold - a zöldségtermesztés szintén a városi ellátást szolgálta. Mindezek az erőfeszítések mérsékelt eredményt hoztak, mivel a vetőmagvak beszerzése komoly gondot jelentett. A dughagyma termesztése is hasonló nehézségekkel járt, így a tervbe vett nagyarányú műveléséről le kellett mondani. Összességében az említett elképzelések a lakosság ellátását tartották szem előtt. Jóllehet a zöldségtermesztés szorosan nem tartozott a városi kertészet termelési szerkezetébe, mindezt a szükség diktálta. Legalább ekkora problémát okozott a kaliforniai pajzstetű növekvő kártétele, az ellene való védekezés megszervezése komoly gondot jelentett, amit tetézett a vegyszerek hiánya és folyamatos drágulása. 1946-ban rögzítették a városi kertészet személyi állományának ügybeosztását79 80, s mint kertészeti főfelügyelő, Pohl Ferenc irányította az intézményt, Zsolt János kertészeti főintézőként segítette munkáját. A nagyerdei telepet lőrinczy Ferenc városi kertész igazgatta. A faiskola és a mintagyümölcsös Bállá Gábor kertész hatáskörébe tartozott. A park- fenntartás szintén szakember felügyelete alatt állott. A rohamosan növekvő infláció éreztette hatását is a városi kertészet munkájában. 1946 augusztusában a Magyar Városok Országos Szövetségé10 felhívására Debrecen is bekapcsolódott a „ Magyar városok újjáépítési versenyébe". A városi kertészet által elkészített javaslat egyúttal a három éves terv célkitűzéseit is jelentette, amely célként fogalmazta meg a városi parkok háború utáni rendezését, amelyek közé tartozott: Emlékkert, Kossuth utcai park, Attila téri park, Bem téri park, az egyetem előtti terület, nagyerdei park. Az említett parkok növényzetének 2/3-a, a gyepborítás teljesen, elpusztult. A városi kertészet szívén viselte a Nagyerdei Park (50 kát. hold) fejújítását, mivel jelentős volt a háborús kár. A városi kertészet javaslatára Debrecen kérte a Földművelésügyi Minisztériumtól, hogy kerüljön vissza a Nagyerdő (közel 330 kat.hold) a városhoz, amely 1947-ben megtörtént. „1947 májusában a Szociáldemokrata Párt 3 éves tervéhez javaslat formájában Pohl Ferenc részletesen kidolgozta az 1400 nm hasznos alapterületű növényház termálvízzel történő közvetett fűtésének tervét (...), megvalósítása az utókorra maradt.81" Ezekben a jövőbeni tervekben a főkertész foglalkozott a vetőmagtermesztéssel, a gyümölcsös és a faiskola megoldandó problémáival, sőt egy konzervgyár felépítését szorgalmazta, valamint kertészképző iskola létesítését is ildomosnak tartott ,821947-ben sor került a városi kertészet üzemi átszervezésére, amelynek kérdése már 1946 végén felvetődött, de a döntés később született meg. 41 79 Ua. 44-46. 80 Ua. 47-48. 81 Ua. 48. 82 Ua. 49.
