Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen kertkultúrája és Pohl Ferenc
DEBRECEN KERTKULTÚRÁJA ÉS POHL FERENC 39 sa, ugyanakkor javította a foglalkoztatottságot, a kis-és középbirtokosok megélhetését, a kiskertek tulajdonosainak ellátását. A debreceni kertsé- gek közül-amint korábban már említettük - a Libákért - közel 30 kát. hold - a város kizárólagos zöldségtermesztő színtere volt. Az 1930-40- es évek fordulóján „.. .85 hivatásos konyhakertész 35 kat.hold területen és 3000 nméter üveggel fedett melegágyban, továbbá 6 bolgárkertész 25 kát. holdon és 1600 nméter melegággyal igyekszik a város ellátását (biztosítani). Egyes kerti termények termesztésével, így főleg dinnye, paradicsom, paprika, cékla stb. termesztésével a gazdálkodó közönség köréből is többen foglalkoznak. A debreceni piac kerti terményekkel való ellátásában igen fontos szerepe van a környező vidék speciális termelésének. így Haj- dúhadház és Téglás nagy tömegű télikáposztát és burgonyát, Mikepércs sok zöldborsót és egyéb kerti terményt, Monostorpályi zellert és tormát, Józsa zöldborsót és babot értékesít a debreceni piacon."66 A19. században a városi kertségek és a századfordulótól a munkáskertek a város zöldségellátását jószerével biztosítani tudták. A 20. században már a környékbeli települések konyhakerti felhozatala vált szükségessé. A nyári idényben a helybeli bolgárkertészek és a nagyszámú magánkertészet együttes ter66 Balogh 1940.155. A bolgár kertészek megjelenése a Kárpát-medencében jelentős változást idézett elő a hazai kertkultúrában. Hatásuk túlmutat a német kertészek szerepén. A törökök révén számos újvilági és dny-ázsiai növény talált otthonra az országban. A zöldségtermesztés mesterei vitathatatlanul a bolgár kertészek voltak, akik 1867 után kerültek Magyarországra. Ha lényegesen nem is bővítették a kultúrfajták számát, ennek ellenére viszonylag sok zöldségfajta került be az országba. Talán ennél lényegesebb mozzanatvoltaz új művelési mód meghonosítása, az intenzív föld- használat és az öntözés, amely révén a hazai kertkultúra belterjessége nagyot lépett előre. A kettős és köztes termesztés fogásait a hazai kertészek is elsajátították. Egy nagyon fontos dologról viszont nem szabad elfeledkezni: általuk honosodott meg az országban a primőrzöldségek művelése, az étkezési zöldpaprika, az alma nagyságú paradicsom, a póréhagyma termesztése. Debrecen is nagyon sokat köszönhet tevékenységüknek. Lásd: SurányiB. 2006(2007). 131-132. A torma hajdúsági tájtermesztése kiterjedt Újléta, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Kokad és Vámospércs határára. A nagyváradi káptalan bagamérí gazdaságában Faulwetter nevű erdőmérnök Magyaróvárról dugványokat szerzett be és Herkéli József intéző 1922/23-ban Bagaméron 3 kát. holdon tormaültetvényt létesített. A tormát Debrecenben és Nagyáradon értékesítette. A debreceni tormás virsli Bődé Gyula hentesmester személyéhez kötődik, aki az Arany Bika szálló éttermében kedveltette meg az étket a szálló vendégeivel. 1928-ban már Álmosd is belépett a termesztők körébe. Üjléta 1927-ben kapott kedvet művelésére, ahol 1930-ban már közel egy öregboldon folyt termesztése. (1.600 nöl). 1936-1942 között a debreceni Libakertben 10-15 kát. hold volt a termőterülete. A termelvényt debreceni édes-nemes és debreceni csípős tormaként forgalmazták. 1945 után Nemes Imre kezdeményezésére újra indult a termesztése, aki kiérdemelte a „tormakirály" címet. A bagaméri termesztők a nürnbergi édes tormát nemesítették tovább, az újlétaiak viszont a csípősebb tájfajta mellé adták a voksukat. 1935-ben kivitelre is sor került, eljutván a franciákhoz és az angolokhoz. Lásd: Jeszenszky 1995. 222-223. A hajdúhadházi káposzta szintén Debrecen körzetében született meg, a népi tájtermesztés és nemesítés eredményeként, amely további nemesítések alapanyagát jelentette, hiszen kiváló a szárazsággal szembeni tűrőképessége, levélállásának köszönhetően. Lásd. Ua. 225. Termőtáji szinten foly(t)ik a zeller művelése is, amely Monostorpályi, Hosszúpályi - „pályizeller" - környékének növénykultúráját jelenti. Mindkét helyen a gumós zeller termesztésének a hagyománya született meg, a határ vizes foltjait hasznosították vele, mivel vízkedvelő növényféle. Preczner Gábor és Harmat Lászlóné nemesítette ki a monostorpályi zeller fajtát. Lásd: burányi 2008.189. melése jelentős kiegészítésre szorult.6' Akkoriban a konyhakerti növényellátást szolgáló szervezeti forma még hiányzott, csak a piac önszabályzó szerepe érvényesült. Az 1930-as évek végére ésszerűsítették a termelés és értékesítés rendszerét a Konyhakertészek Egyesületének létrehozásával, amely a Hajdúmegyei és Debreceni Kertészeti Egylet szakosztályaként működött. A szervezettebb ellátás eredményeit azonban a háborús időszak elsodorta. Említésre méltó az 1938. szeptember 2-án nyíló,,77/MV"kiállítás, amelyet a tiszántúli falvak és városok részére írtak ki. A bemutatott zöldség-és gyümölcstermékek elismerést váltottak ki. A városi kertészet első díját Pohl Ferenc vette át. Az Ábel testvérek, Mihály és János a kereskedelmi kertészet terén hasonló elismerésben részesült. VÁROSI PARKOK, SÉTÁNYOK, FASOROK, DÍSZKERTEK Pohl Ferenc szakmai tevékenysége a kertgazdálkodás általános munkálatain túl, beleértve a gyümölcsfa-csemete nevelést, zömmel a dísznövénykertészetre és parkosításra szorítkozott. Debreceni munkássága alatt-az 1920-as évektől az 1940-es évek végéig - nyerte el jórészt a városi zöldfelület mai arculatát, ami manapság már kevésbé ismert. Jóllehet a „ virágos Debrecen" mozgalom gyökerei a 19. században eredeznek, a korabeli kertészeti egylet tevékenységének eredményeként. A korabeli virágbemutatók, kertkiállítások keltették fel a cívispolgárok érdeklődését és tették fogékonnyá őket a kertészet esztétikai értékei iránt. Pohl Ferenc volt az a szakember a 20. század első felében, aki a megkezdett „ köznevelést" folytatta.68 Debreceni éveinek elejére esett69 a Füvészkert utcai játszótér kialakítása, a Csokonai szobor környékének és a Kálvin térnek a rendezése. 1924-ben az Árpád térre került sor. 1925-ben a Kollégium előtti Emlékkert átalakítására került sor, majd a Kossuth szobor környékének rendezése történt meg. 1926-ban a városi kertészet a nagyerdei park fürdő előtti részét alakította át, összhangban a Vigadó körüli terület „ népszórakoztató" színhelyként való megjelenítéssel. A Déri Múzeum, a tudományegyetem, a fürdő és a köztemető térrendezése, parkosítása megjelenésében lényegesen 1945 után sem változott, később csupán bővítésre és kiegészítésre került sor. Különlegesnek számít a Déri Múzeum előtti süllyesztett park, amely országosan is egyedülálló megoldásnak tekinthető. (TERVRAJZ ül) A sporttelep körüli terület és a köztemető parkosítása az 1930-as években, nemzetközi mércével mérve is számottevő. 1925-1937 között a parkterü67 Komoróczy szerk.én. 30-31. A várostól mintegy 4 km távolságra-Bp. felé haladva, jobboldalon a vasúti sínektől nem messze - a város derített szennyvizét hasznosító bolgárkertészet működött. A vízkiemelő kerékalapján hozzávetőleg 20 kát. hold műveléséről lehetett szó. Lásd: Jeszenszky Ievélközlése.(i985. március 5.) Az 1920-évek elején konyhakertészttel foglalkozott Balku Imre, Dalmi János, Juhász János, Kovács Imre(Libakert), id. Nagy István, id. Nagy József, ifj. Nagy József (Libakert) Varga József (Tégláskert). Lásd: Betnár 1927.421-422. 68 Surányi2007.148-149. Lásd még: Hajek: Debrecen zöldfelületének múltja, jelene, jövője^ HB-i Napló.1975. XXX. 115.9. A 20. század második felének terveiről: Sándor: A kertkultúra alakulása Debrecenben 1960-1980 között.= HBm-i Múzeumok Közle- ményei.Szerk. Dankó Db. 1982.101-104. 69 Komoróczy szerk.én. 25-27.
