Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen kertkultúrája és Pohl Ferenc
34 SURÁNYI BÉLA körülmények között ez a megoldás látszott a legalkalmasabbnak, mivel „...a kertészet még gyenge volt ahhoz, hogy önálló lehessen." Annyi bizonyos, hogy Debrecen kertművelése a kiegyezéstől az első világháború végéig tartó évtizedek alatt szervezettebbé, szakszerűbbé vált, s ehhez a keretet a Debreceni Kertészeti Egylet teremtette meg. A kiállítások36 gyakorisága jelezte a minőségi fejlődés irányába történő elmozdulást, amelyre először 1865 októberében került sor. A „tömeges gyümölcskiállítást" 1867 őszén szervezték meg, nagy sikerrel. A résztvevő kerttulajdonosok köréből megemlítendő Nánássy Lajos (körte), Veszprémi János (szőlő), Tamássy Károly (kerti vetemények), Karap Móric, Szathmáry Károly (alma), Csanak József (dió) stb. De nem hiányoztak a neves magánkertészek sem, többek között Áron Manó, Budaházy István, Dalmy Károly, Harsányi Gábor, Simonffy Imre stb. Ezekben az évtizedekben még nem létezett - mint irányító szerv - a mezőgazdasági szakigazgatás, hiszen az önálló földművelési minisztériumot az 1889. évi XVIII. te. hívta életre, és a működését 1889. június 16-án kezdte meg. Természetesen kezdetben hiányzott még a középszintű közigazgatási hálózat, beleértve Debrecent is. A szervezőkészség és az anyagi erőforrások szűkössége miatt a századfordulón a városban már egyre ritkábban került sor kiállítások rendezésére,36 37 38 noha ezek színvonala minden esetben országos elismerést vívott ki. Az 1910. évi fővárosi színterű Nemzetközi Kiállításon a „debreceni portékák" sikert arattak, ami a kertészeti egylet munkáját dicsérte. Jóllehet ennek a magánkertészet mint vállalkozás látta hasznát, és a társadalmi szerveződést megtestesítő egylet egyre inkább szervezési szerepet töltött be és csak erkölcsi elismerést aratott. A kiállítások mellett a parkosítás38 volt az egylet másik fontos működési területe, amely a kiegyezés után öltött határozottabb formát. A településtörténeti előzmények nehezítették, nem egyszer gátolták a parkosítást, a zöldfelületek kialakítását. 1863-ban létesült a vasútállomás előtti park. 1867-ben tervezte meg Keresztszeghi Antal a Népkertet. A sírkertek felújítása 1864-ben indult meg Balogh Péter református püspök javaslatára. Simonyi óbester sétányát továbbfejlesztették, bekapcsolva a Piac utcát, eljutva a vasútállomásig. A debreceni „virágkarnevál" 1907 nyarán tette meg az első lépéseket. A debreceni kertkultúra fejlődését ösztönözte a díszkertek, parkok, utcai fasorok létesítése, egyidejűleg a kertségek is fokozatosan beépültek, noha elütöttek a városmag arculatától. A kertségek pótlására az 1900- as évek elején újosztásként a Kossuth utcán „ Kossuth Lajos", a Péterfia utcán pedig „ Ungvári kert" néven hegyközséget hoztak létre, elsősorban szőlőt termesztve. Az említett korszak kertművelésének jellemzésére mérvadó Szűcs M. megállapítása:39 „ A kertészet városunkban elég gyönge lábon áll. Még legfejlettebb a kereskedelmi kertészet, s ennek is a virágtenyésztés ága. Már a szorosabb konyhakerztészet alig számottevő területre (Libakert) van utalva, s a konyhakerti terményekkel a szomszé36 Ua. 13. 37 Ua.14. 38 Ua. 14-17. 39 5zúö1901. 107. Életéről lásd: SurányiB.: Emberek, művek, események. Db. 2007.13-16. dós községek lakossága látja el Debrecent. Korai (primőr) (...) kertészetünk nincs, az e körbe tartozó termelvényeket (...) külföldről szállítják. Gyümölcsfa kertészetünk hajdanda nagy jelentőségű volt (...) utóbbi évtizedekben hanyatlott, újabban kezdik azonban mindinkább felkarolni. Annál nagyobb jelentőségre emelkedett a homoki szőlőtelepítés (...) az agyag talajú szőlők mind kipusztultak (filoxéra), addig emez (a homok telepítésű) nagyobb méreteket ölt. Különösen kiváló a 300 holdnál nagyobb Debrecen városi szőlőszövetkezet telepe (...) ma már több száz hold új telepítés van." Nyugat-Európában már évtizedes hagyományai voltak a munkáskerteknek, amikor Debrecenben Szántó Győző40 gyártulajdonos 1909 tavaszán életre hívta a Közhasznú Munkáskertek Egyesületét. „ Ez az intézmény, melynek annyi sok közönnyel (és rosszindulattal) kellett megküzdenie, ma már annyira fejlődött (hogy) illő azzal minden művelt embernek megismerkedni." - írja RáczLá' Az alapítót elsősorban szociális és egészségügyi szempontok vezérelték, egyúttal a mai Debrecent övező kiskertek csíráját is hordozta. Korai elismerését jelzi, hogy 1911-ben Budapest, Nagyvárad és Arad képviselői Debrecenbe érkeztek kertgazdálkodási tapasztalatcserére.42 1912-ben terménykiállítást rendeztek az egyesület égisze alatt, átvéve a Debreceni Kertészeti Egylet szerepét a kiállítások szervezése terén. Az évtizedek során azonban a munkáskertek szerepe háttérbe szorult, leginkább azért, mert a város anyagi támogatást nem adott és végül a Rákosi- korszak pontot tett tevékenységükre, amikor 1950-ben a belügyminiszter - más egyéb szerveződéssel egyetemben - feloszlatta. 40 l/oycto 1911.26. 41 Rácz 1912.112, Szántó Győző 1907-ben fogott hozzá a munkások körében népszerűvé vált kiskertmozgalom szervezéséhez, amely több mint négy évtizedig virágzott a városban és 1950-ben a Rákosi-rezsim felszámolta azzal az indokkal, hogy „.. .az egyesület működésének folytatásához, illetőleg célkitűzéseinek megvalósításához szükséges anyagi feltételek nincsenek biztosítva. Lásd: Gazdag /.: Fejezetek a Közhasznú Munkáskertek Egyesületének történetéhez.= Debreceni Szemle. 1984. (2. folyj IV. 1.44-49. Az egyesület első átfogó jelentésről lásd: Rédei /?.: Jelentésül a Debreceni Közhasznú Munkáskertek Egyesületének előzményeiről, megalakulásáról és működéséről az 1907-1910. években. Db. 1911. Az első 146 osztás 15 kát. holdat vett igénybe a város különböző pontjain, amelyek 5 telep között oszlottak meg: 1. számú: Délibáb-34 kert-Mester utca - 300-400 nöl / db 2. számú: Árpád -43 kert - Hadházi út -400-500 nöl / db 3. számú: Attila -26 kert - Hadházi út - 500-600 nöl/ db 4. számú: Csokonai - 24 kert-Hadházi út - 600-650 nöl / db 5. számú: Lilla -19 kert - Hadházi út 600-700 nöl / db Lásd: Ua. 11. Rédei Rezső egyesületi titkárként részt vett és ismertetést adott 1910-ben Bruxelles- ben a munkáskertek III. nemzetközi kongresszusán. Lásd: Ua. 19-20. Az alapszabály egyesületi célként kimondta: „ Debrecen város körül kerttelepeket létesítsen, azokat kis területekre osztva, olcsó bérért kisjövedelmű egyének és családoknak élelmiszer termelés, avagy általában kertművelés céljaira bérbe adja, s az ekként létesített telepek központi kezelését és rendbetartását ellássa." Lásd: Ua. 28. 42 Komoróczy szerk. én. 17.
