Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Gyűjteményi, muzeológiai munka - Uzonyi Anita: A „Nagy Háború” és emlékezete
228 UZONYI ANITA jait. Az egyházak háború alatti tevékenységéről és a hitéletről Suslik Ádám esettanulmánya értekezik, a szerző a görög katolikus egyház és lelkészeinek szerepét mutatja be az első világháborúban, különös tekintettel az északkeleti vármegyékre. A kötet harmadik szerkezeti egységében az emlékezés és emlékezet kapott domináns szerepet. Bezsenyi Tamás a férfi szerepet játszó nő, Pipás Pista alföldi gyilkosságsorozatáról számol be, világosan bizonyítva, hogy a háború milyen nagy mértékben átalakította a társadalom viszonyulását a bűnhöz és a nemi szerepekhez. A Csákvári Sándor—Martinovics Katalin szerzőpáros tanulmányukban áttekintik a debreceni első világháborús hadisírokat, hadikórházakat, a város temetőit, jelezve, hogy a helyi közösségeknek mindig fontos volt a méltó és folyamatos emlékezet. Erős Vilmos az emlékezés központjába a hanyatlás motívumát állítja, amely az első világháború következményeként a két világháború közötti magyar történetírásban és történeti gondolkodásban is megragadható. A szerző kiemeli, hogy a hanyatlás az élet és a gondolkodás minden szegmenségben tetten érhető, ezt Szekfű Gyula művein keresztül bizonyítja is számunkra. Püski Levente Habsburg József főherceg reprezentatív szerepét, háborús ikonná válását elemzi tanulmányában. Személyiségét a nemzetgyűlési naplók, tudósítások, memoárok alapján hozza közelebb. Szőts Zoltán Oszkár a Századok című történész folyóirat háború alatti írásait elemezve kemeli, hogy a háborús propaganda és a hivatalos álláspontok nyomása alól a történettudomány sem tudott mentesülni. Törő László írásában arra világít rá, hogy hogyan és milyen módon ábrázolták az első világháborút az 1945 előtti magyar középiskolai tankönyvekben. Tanulmányából megtudhatjuk, hogy a korszakban nagy hangsúlyt fektettek erre a témára, ugyanakkor a hadtörténeti leírások háttérbe szorították az egyéb aspektusokat (pl. a hátország helyzetének bemutatását). A tanulmánykötet szerzői igyekeztek több szempontból is megvilágítani a Nagy Háborút, bizonyítva azt, hogy ez egy komplex történet, melyben bőven akadnak még kutatási témák. Véleményem szerint a kötet olvasója - akár szakmai akár laikus szemmel tekinti - hasznos és értékes olvasmányt vehet kézbe, mely jól illeszkedik az első világháború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódó szakmai-tudományos munkák sorába.
