Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Irodalomtörténet - Bíró Éva: Julow Viktor diákévei. Részletek az Eötvös kollégiumi Naplóból

JULOW VIKTOR DIÁKÉVEI 163 szükséges tudományos eszközökkel. A többit elvégzi maga a tehetség."16 (Kiemelés tőlem. BÉ.) Azt, hogy mit is jelent Eötvös-kollégistának lenni szintén Szabó Mik­lós igazgató foglalja össze legbeszédesebben. Kiemeli azt a szabadsá­got, vagyis a diákok szabad választásán alapuló vezetést és tanulást, amit a kollégium biztosít. Kora reggeltől késő estig nyitva lévő 60 000 köte­tes kollégiumi könyvtár szabad használata, vagyis mindenki azt vesz le a polcról és olyan könyvet olvas, amilyet szeretne, amire szüksége van a tanulmányaihoz. Legalább két európai nyelvet minden kollégista megta­nul 4 év alatt. Hangsúlyozza a kollégiumi tanárok módszertanát: vagyis a kiscsoportos (3-5 fő) szemináriumokban való tanulást, a hallgatók önál­ló felkészülésének, gondolataik közlésének, a tudományos összefüggések feltárásának szabadságát. Mindez ugyanakkor óriási teher is a kollégiu­mi tagoknak, minek egyik következménye, hogy az egyetemre kevésbé tudnak bejárni. Ugyanakkor kikerülve a kollégiumból - erről semmilyen bizonyítványt nem kapván(l) - megállják helyüket az életben.17 Ebben a tanulmányban a kollégiumi módszertanok közül a szabad választás és az önálló munka szempontjából vizsgálom meg, hogyan jelenik meg ez Julow diákköri naplójában néhány konkrét példa alapján. Természetes teszem mindezek ismeretében, hogy az Eötvös Kollégi­um lecsapott az országos versenyek tehetségeire, és helyet kínált nekik, így került be a Julow Viktorral egyidős diák is a kollégiumba: Csatlós Já­nos, aki latin versenyt nyert ,18 és később egyik legjobb és életre szóló ba­rátja lesz az irodalomtörténésznek. Julow Viktor irodalmi tehetségét az érettségi jegyzőkönyvek tovább dicsérik, hangsúlyozandó, hogy nem véletlenül nyerte meg a versenyt. Ekkor már tudjuk, hogy Eötvös-kollégista lesz Viktor. A magyar irodalom írásbeli érettségi tétele: „Az emberi élet problémainak megoldása Azem- ber tragédiájában" Julow dolgozatát az érettségi elnök kiemelten megdi­cséri és elmarasztaljad): „Ismerik a Tragédia és Faust vonatkozásait (különösen jó ebből a szem­pontból Julow dolgozata) [...] igen helyesek és szépek Julow allúziói a Bibliára [...] de vannak elvétve dolgozatok, ahol, helytelenül értelmezi a növendék Madáchot (I. Julow), de ez korántsem tájékozatlanságnak, ha­nem fiatalos túlértékelésnek, s az ebben a korban még magától értetődő nem egészen kifejlett distingváló képességnek kell tulajdonítani."19 Az el­nök egyben fel is menti a fiatal Julowot, nagy kár, hogy nem ismerjük ezt a dolgozatot sem. Mi lehetett ez a disztingválóképesség-hiány? Több ki­váló tanuló, jeles magyaros volt a Vili. évfolyamban. Kéry László szintén az Eötvös Kollégiumban folytatja tanulmányait, nyolc évig osztálytársak voltak, és négy évig együtt kollégisták, jóllehet nem egy szobában lak­16 Szabó Miklós, Köd az Iskola körül, Híd, 1942. novemberi., 9. 17 Uo. 10. 18 „Csatlós János apja kőmíves, jelenleg gyári munkás. Öt testvérével és édesanyjával heti 28 pengő keresetből élnek. Mégis kitűnő tanulója a Szent László Gimnáziumnak, és a latin versenyen ő vitte el a pálmát. [...] Most egyetemre szeretne menni, persze nem tud - egyelőre." A magyar jövő reménységei: Őszinte beszélgetés a középiskolai tanulmányi verseny győzteseivel, Esti Újság, 1938. május 29., 9. 19 A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának értesítője..., 34. tak, később a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban együtt tanítanak, és közös munkájuk eredménye Fazekas Mihály műveinek kritikai kiadása az ötvenes években. Visszatérve a vizsgához, az érettségi jegyzőkönyv 12. pontja rögzíti, hogy a két tanulót is előre veszik az érettségi vizsgán sürgős felutazásuk miatt. AII. világháború előtti társadalmi helyzetképet is világosan tükrö­zi a jegyzőkönyv 12. pontja: „A bizottság kimondja, hogy munkatáborba való sürgős jelentkezés miatt június hó 18-án, szombaton délelőtt a be­tűrendtől eltérőleg Harsányi Gábor, Kapros Béla és Kassay Farkas Józse­fet bocsátja vizsgálatra, június20-án, hétfőn délelőtt pedig a báró Eötvös József Kollégiumba való sürgős felutazás miatt Julow Viktor és Kéry Lász­ló tanulókat kérdezi meg".20 Teljes egészében fontos a kivételeket látni, mert a diákköri napló mind a háború, társadalmi és szociális viszonyok tekintetében állást foglal, és a fenti néhány mondat abszolút kontextust ad ennek. Az idézett tábor itt a Turul szervezésében megvalósult, első­sorban a munkanélküliséget levezető közösségformáló munkatáborok voltak. „1938 augusztusában az MTI jelentése szerint már tizennégy fér­fi és négy női ilyen tábor működött. Tevékenységüket az erős ideológiai megalapozás ellenére pozitívan kell értékelnünk, ugyanis valóban fontos feladatot láttak el, és hasznos segítséget jelentettek a vidék életében."21 A Református Kollégium „telepítési akciója" keretein belül is működhet­tek volna a fenti táborok, hiszen az elnéptelenedő vidéki (elsősorban Or­mánság) falvakba történő telepítés táborai is üzemeltek, valójában éppen ez az év volt kérdéses. Ausztria 1938-as megszállása után a hatalom bal­oldali mozgalom csíráját sejthette benne.22 A fiatal gólya 1938 szeptemberében beköltözik az akkor még Nagy­boldogasszony úti intézetbe, és 3 hónap múlva szinte könyörög apjának, hogy nem akar ott maradni. Valahogy járja ki neki az apja, hogy vegyék át Debrecenbe jogra. „Bizony őszintén bevallva nem tetszik nekem már úgy ez a »műinté­zet«, mint ahogy az elején. Azzal tisztában voltam, hogy sokat kell dol­gozni, de hogy ennyit, azt nem gondoltam. De ez magában nem lenne baj. De a híres »szellem« se egészen kóser. Még élnek a szájhagyomá­nyok arról a korszakról, mikor Gombocz Zoltán volt az igazgató, azzal meg lettem volna elégedve, de ez a Szabó Miklós-féle éra; ez valahogy nem smakkol. Aztán elkeserítő az is, hogy én csak azt hittem, hogy az egyete­men előny az ha kollégista valaki; most már tudom, hogy direkt hátrány. A szegény kollégista állandóan a Kollégium és az egyetem malomkövei között őrlődik. A kollégium nem hagy időt arra, hogy az ember, az egye­temre bejárjon, az egyetemi tanárok viszont orrainak, hogy nem járunk be, és sokan direkte nyomnak is bennünket. Szóval így. Mindenesetre ne nagyon csodálkozzatok rajta, ha fiatok Karácsonykor mint az E. C. volt tag­ja tér haza. A kollokviumokat mindenesetre lerakom, s aztán közvetle­nül döntök. Ha ez a döntés negatív lenne a kollégiumra nézve (ami most már - hiába - valószínűbb), kellemetlen lenne az, hogy egy félévet el­20 Uo. 35. 21 Kerepeszki Róbert, A Turul szövetség 1919-1945, Máriabesenyő, 2012,222. 22 Győri L, A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának története..., 109.

Next

/
Oldalképek
Tartalom