Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Bíró Éva: Julow Viktor diákévei. Részletek az Eötvös kollégiumi Naplóból
159 Bíró Éva JULOW VIKTOR DIÁKÉVEI Részletek az Eötvös kollégiumi Naplóból Julow Viktor hagyatékát a Déri Múzeum Irodalmi Tára őrzi. Az özvegy, Mező Magda halála után került be a legértékesebb része. A Kossuth Lajos Tudományegyetem frissen nyugalmazott professzora 1982 januárjában hirtelen elhunyt. Életművéből, kézirataiból, relikviáiból, személyes és szakmai dokumentumaiból folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb összefüggésekre világító részek. A nyomozás izgalmas új oldalát tárja fel az „ismert" tudósnak, akit meggyőződésem, hogy nagyon kevesen ismertek igazán. A hagyaték rendszerezése, nyilvánosságra hozása, kontextusba helyezése és értelmezése folyamatban van. A gazdag életmű ugyanakkor számos hiányzó (kutatandó) területtel nemcsak a debreceni, hanem a háború utáni irodalomtudományi viszonyokat is tükrözi. Ez a hagyaték nem beszél félre. Tömör, néha fájdalmasan egyenes és szókimondó. Julow Viktor életében, magán- és szakmai életének egyaránt, meghatározó, sorsalakító tapasztalata volt az Eötvös Kollégiumban töltött öt év. Erről az időszakról levelezése és naplója maradt fenn, illetve visszaemlékezéseiben ír és beszél a kollégiumról. Harmadévesként tanévkezdéskor napló vezetését határozza el, amit több-kevesebb rendszerességgel vezetett ötödéves koráig: 1941 szeptemberétől 1943 júliusáig. Az Eötvös Kollégiumhoz vezető út, és a kollégiumi évek alatti életéről beszélő diákköri napló vizsgálata adhat a pályakezdő irodalomtudósról olyan szubjektív képet, ami a személyisége kialakulásának és szakmai életének további tanulmányozásához elengedhetetlen, emellett a kor irodalomtörténeti és politikai viszonyaiba is betekintést nyerünk. A Debreceni Református Kollégium és az Eötvös Kollégium egyaránt meghatározó iskolák Julow Viktor életében. Alaptalan és értelmetlen lenne fontossági sorrendet keresni, a maga helyén és idejében mindkét „iskola" a legfontosabbnak számított. Később Julow Viktor tudósi, pedagógusi, emberi létében nagy törés, amikor fiatalon az egyetem után friss diplomával katonának viszik, és azon a napon, mikor a háború véget ér: hadifogságba esik. Két év katonaság, három év orosz hadifogság, ahonnan gyógyíthatatlan betegen tért haza. Az életét családja és egykori Eötvös kollégiumi barátai mentették meg, a szakmai életbe Országh László hozta vissza. KEZDETEK Julow Viktor a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának (továbbiakban: DRKG) 8. b osztályos tanulója, 1937/38 tanév tavaszán két irodalmi tanulmányi versenyt nyert. Az országos magyar és a debreceni középiskolai irodalmi versenyt. Nem előzmény nélküli ez a kimagasló eredmény, hiszen a DRKG tanári karának 1937. évi január 27-i módszertani értekezletének jegyzőkönyvében az igazgatói beszámolóban már kiemelik Julow Viktor 7. b osztályos tanuló magyar dolgozatát.1 Sajnos a versenyek körülményeiről nagyon keveset tudunk, Julow Viktor dolgozatának nyoma veszett. Első forrás ehhez a DRKG értesítője az 1937/38 tanévről:2 „Ifjúságunk az elmúlt 1937-38. tanévben ismételten hatalmas dicsőséget szerzett Alma Materünknek mind a testi, mind a szellemi kultúra terén a középiskolai tanulók számára megrendezett országos versenyeken. Kitűnő növendékanyagunknak és céltudatos, tervszerű előkészítő munkánknak köszönhetjük, hogy az ország pedagógiai közvéleményének és szülői Társadalmának érdeklődése az idén is nagy elismeréssel gimnáziumunk felé fordult. [...] Az 1938. május 13-án Budapesten tartott országos középiskolai tanulmányi versenyen intézetünk ifjúsága ragyogó győzelmet aratott. Az 1936-i nagy diadal után gimnáziumunk az idén újból első helyen lett győztes ezen a versenyen [...] Nagy dicsőség és szép előhang a 400 éves jubileumi ünnepségekhez. [...] Négy kiváló Vili. osztályos növendékünk harcolta ki: Julow Viktor, aki a legklasszikusabb versenyben a magyar irodalomban az első helyet vívta ki."3 A versenydolgozat címét Julow Viktor egy későbbi önéletrajzából ismerjük és az Esti újság 1938. május 29-i számából: „Hogyan ismertetné meg röviden egy külföldi diákkal a XX. század magyar irodalmát?" A két siker szinte egyszerre éri az érettségi előtt álló diákot, hiszen a jegyzőkönyvből tudjuk, hogy „1938. május 27-én rendezett dr. Kardos Albert-féle debreceni középiskolai irodalmi versenyen szintén intézetünk növendéke Julow Viktor Vili. b osztályos tanuló nyerte el [...] A vizsgatétel: »A magyar irodalom egyes korszakait irányító szellemi áramlatok« címet viseli."4 Julow Viktortanulmányi sikereiről a korabeli újságok így számolnak be: „A fiatalember nehéz fába vágta a fejszéjét, irodalomból akar megélni. Okos levelében a következőket írja: Versenytételem ez volt: Hogyan ismertetném meg röviden egy külföldi diákkal a XX. század magyar irodalmát? Abból indultam ki, hogy az idegent elsősorban az érdekli irodalmunkban, ami eredetien sajátosan magyar, és amit egyetlen más irodalomban sem találhat meg, másodsorban pedig, ami általánosan emberi és minden iro1 A Gymnazium Tanári Gyűlések jegyzőkönyve 1936-37, (Módszeres értekezlet), TtREL ll.7.a. 18.41. 2 A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának értesítője, Az ifjúság munkája, az Országos versenyeken elért eredmények, TtREL llj.k. 50-51, 3 í/0.,51. 4 Uo., 51.
