Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye
152 BALOGH LÁSZLÓ 1814-ben a Kölcsey-házat megvásárló Oláhné birtokában nem sokáig volt a ház, mert pár év múlva Kovács Pál városi hivatalnok, majd 1824-ben annak az özvegye, 1850-ben pedig a fia, Kovács Lajos fizeti a ház adóját. Ezután Lisztes János polgári bormérése és kisvendéglője működött itt. 1906-ban Kiss Sámuel ügyvédtől a Debrecen város városrendezés céljaira vette meg a 7. számú szomszéd házzal együtt, amazt 15 ezer, emezt 14 ezer koronáért. A vesztes világháború után a város pénztára kiürült, s ezért 1919-ben elrendelte, hogy a költséges városrendezéshez vásárolt minden olyan telkeket adjanak el, melyekre egyáltalán, vagy belátható időn belül nincs szükség, illetve melyekre nagyobb középületeket nem tudnak építeni. A Füvészkert utca 5. és 7. sz. ingatlanokat is árverésre bocsátották 100 ezer korona kikiáltási áron. Mindkettőt Hartstein Gyula földbirtokos vette meg 315 ezer koronáért.44 A Kölcsey-féle házat 1931-ben eladta Weinberger László vízvezeték- és villanyszerelőnek, aki a ház első részét ismét üzlethelyiséggé alakíttatta át. A Debreceni Képes Kalendáriom45 * címtára szerint a Füvészkert utca 5. számú házban a következő iparosok tevékenykedtek: • 1901. Szabó Mihály lakatos • 1903. özv. Egri Mihályné csizmadia • 1907. Kecskés Sándor cipész • 1908. Kecskés Sándor cipész • 1909. Kecskés Sándor cipész • 1910-es címtár szerint az ingatlan tulajdonosa Debrecen szabad királyi város • 1910. Kecskés Sándor cipész • 1911. Kecskés Sándor cipész • 1912. Kecskés Sándor cipész • 1913. Kecskés Sándor cipész 1914-ben átköltözött a Füvészkert u. 16.-ba • 1926 Toka Kálmán kereskedő, Jáger István asztalos • 1931. Slamovics N.-né cukorka- és déligyümölcs-kereskedő, Vannay András férfiszabó • 1938. Árva Ferenc úri szabó, Weinberger László vízvezeték-szerelő Baltazár D. utca 5. 1859. szeptember 27-én a Kollégiumban Lugossy József rendezte Kazinczy Ferenc születésének centenáriumát. Debrecen ezzel az ünneppel bekapcsolódott abba a folyamatba, mely a nemzet abszolutizmusellenes törekvéseit sikerre vitte, emellett a Kollégium ezzel az ünneppel megszüntette a város és Kazinczy (s természetesen Kölcsey) közti ellentétet. Debrecenben a Kölcseyvel kapcsolatos kultusz kialakítását az 1890-ben alakult Csokonai Kör vállalta magára, mely mind a Csokonai-kultusz, mind a Kölcsey-kultusz kialakítását és ápolását magára vállalta. A társaság a legnagyobb készséggel küldte el a maga képviselőit és koszorúját a nagykárolyi Kölcsey-szobor felavatására (1897. április 4.), továbbá nagy buzgalommal kutatta fel Kölcsey debreceni lakóházát, de nem jutott a nyomára. 44 Debreceni Képes Kalendáriom, Debrecen, 1934,112. 45 fulltext.lib.unideb.hu/journals/bin/tibi.cgi?fi=dkk Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 17. Ez csak később Zoltai Lajos muzeológusnak sikerült. A föléledt Kölcsey- kultusz hatása alatt a város sem feledkezett meg a maga kötelességéről; az 1898. évi utca- és házszámrendezés alkalmával a Kis Szappanos utcát Kölcsey és Kazinczy utcának nevezte át. A debreceni Csokonai Kör 1932- ben egy választmányi ülésén Pap Károly dr. egyetemi tanár indítványára elhatározta, hogy a Kollégium falában az egykor itt tanuló nagyjaink emlékét megörökítik, így 1933. május 25-én Arany János és Csokonai Vitéz Mihály emléktáblájával egy időben leleplezték Kölcsey Ferenc dom- borművet is. 13. kép Kölcsey domborművének elhelyezése a Kollégium falán46 1932-ben a Csokonai Kör és a kollégiumi diákszövetség határozatot hozott arra, hogy Kölcsey halálának százéves évfordulójára a maga költségén emléktáblával fogja megjelölni a költő diákköri lakóházát. Az akkori polgármesternek - aki vér szerint Kölcsey Ferenc rokona volt -, dr. Kölcsey Sándornak vezetése alatt sikeresen előmozdította a debreceni Csokonai Kör és a Szatmár megyei Kölcsey Egyesület által közösen rendezett centenáriumi emlékünnepséget. Zoltai Lajos Kölcsey-házzal kapcsolatos kutatásait a Debreceni Képes Kalendáriom 1934-es kiadásából ismerhetjük. A ház megvásárlását kezdte a régi iratok között kutatni, s az egyik bejegyzésben, 1800. december 10-i keltezést viselő 130. számú úgynevezett fassionalében bukkant rá az adásvételi feljegyzésre.47 Sikerült megállapítania, hogy a Kölcsey-féle háznak 1802-ig, amikor leégett, 284. volt a sorszáma; miután Péterfia városrészben lévő házak sorából a Kollégium és a Nagytemplom között tűzvész előtt álló leégett s így megszüntetett telkek kiestek, a Kölcsey-ház a 262., később új telekosztás következtében pedig a 294. sorszámot kapta. Az 1840-es éveknek közepén elrendelt új házszámozásnál 1074-gyel jelölték meg ezt a házat. Az XIX. század végén pedig - saroktelek lévén - a Füvészkert utca 5., illetve a Hüvelyes utca 2. számot adták neki. A Kölcsey-te- lek az idő folyamán nagyobb lett, az eredetileg 116 négyszögöl nagyságú telek 133 négyszögöllé, majd 142 négyszögöllé bővült.48 46 https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/81099 47 MNL HBmL IV.ioii/y. 6. k. 130. sz. 48 Debreceni Képes Kolendáriom, 1934,109-113.
