Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Kovács Gergely: A „nagy osztály”. Szabó Lőrinc osztályának gimnáziumi és önképzőköri élményei
139 Kovács Gergely Szabó Lőrinc osztályának gimnáziumi és A „NAGY OSZTÁLY" önképzőköri élményei A Debreceni Református Kollégium 475 éves jubileuma alkalmából a Nagykönyvtárhoz vezető lépcsőház falán tekintélyes méretű emléktáblán örökítették meg száz olyan kiemelkedő személyiség nevét, akik a magyar művelődés különféle területein mutattak fel jelentős eredményeket az elmúlt majd' fél ezredév során. A névsor összeállítása közben komoly viták folytak arról, ki kerülhet egy ilyen - nagyrészt történelmi - dicsőségtáblára, sok nevet ki kellett hagyni a javasoltak közül helyhiány miatt. A Kollégium mindenkori diákságának hosszú lista áll rendelkezésére, ha példaképeket keres hajdani iskolatársai közül. A Református Gimnázium mindenkori diáksága, de különösen az összetartó osztályok számára, a Németh László által elnevezett „nagy osztály" szolgált mintaként. Bár az 1918-ban érettségizettek közül csak néhánynak a nevével vannak tisztában, annyit éreznek, hogy a századfordulón született diákelődök a Gimnázium fénykorában nevelkedtek, tanultak, és felnőtt életükben maradandót alkottak. E dolgozat a „nagy osztály" legismertebb, már az iskolai életben is központi szerepet játszó tagjait, későbbi pályájukat, a gimnáziumi környezetet, beleértve tanáraikat, illetve a tanrenden kívüli, önképzőköri tevékenységüket mutatja be röviden. A népes osztályból világszerte a legismertebb Bay Mán (1900— 1992) fizikus, aki Gyulaváriban született lelkészgyerekként, majd érettségi után matematika-fizika szakra járt a Pázmány Péter Tudományegyetemre, később négy év berlini ösztöndíj után a Szegedi Egyetem tanára, akadémikusa volt. Tudományos területen három jelentős munkája emelendő ki. A háború évei alatt a hadászati célú felderítésre használt radarokat kutatócsoportjával a Hold felé irányította, hogy az onnan visz- szaverődött mikrohullámú jelek összegzésével „tapogassák le" a Hold felszínét.1 „Mint fizikai-technikai teljesítmény, olyan színvonalon áll, amelyet Európában csak nagyon ritkán értek el" - írta Gábor Dénes üdvözlő levelében Angliából.2 Bay Zoltán 1948-as kényszerű emigrációja után Amerikában Neumann Jánosnak segített felgyorsítani a „számoló gépét" egy fotoelektron-sokszorozó alkalmazásának ötletével. Szintén az ő nevéhez fűződik a ma használatos méterdefiníció, amely az egyméternyi távolságot a másodperchez és a fény vákuumban mért sebességéhez kö1 Latos Tamás: Bay Zoltán és a Hold-radar kísérlet, http://www.pulispace.com/hu/ oktatas/az-ur-a-hoid-es-a-magyarok/105-zoltan-bay-and-the-moon-radar- experiment 2 Gábor Dénes - Bay Zoltánnak, Rugby, 1948. február 23. = Bay Zoltán pályája és példája. Szerk. Nagy Ferenc, Budapest, 1993.143. ti.3 Szentgyörgyi Albert révén került kapcsolatba 1944-ben az Ellenállási Fronttal, a kiugrási kísérlet megszervezését segítette azzal, hogy ő működtette a titkosított rádiókapcsolatot, emellett a Tungsram gyár műszaki igazgatójaként 13 zsidó mérnököt és családjukat sikerült megmenteni a deportálástól, ezért 2000-ben megkapta „A Világ Igaza" kitüntetést .4 Béber László (1899-1974) újságíró, a Csokonai Színház dramaturgja, főtitkára, a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár igazgatóhelyettese színikritikái mellett számos művelődéstörténeti és helytörténeti cikket írt. Békés István (1900-1982) író, újságíró, művelődéstörténész többkötetnyi anekdotát és szállóigét adott közre, alapos háttérismeretekkel színezve. Csanak Béla (1900-1969) operettszerző és színházi karmester, Kardos Pál (1900-1971) a debreceni egyetem irodalomtörténésze és a debreceni Ady Társaság fő szervezője volt a visszahúzódó természetű Gulyás Pál- lal (1899-1944) együtt, aki talán a legnagyobb műveltségű irodalmár lett a nagy osztályból. Több (finn, görög, román, izlandi) nyelven beszélt és fordított, és a debreceníség eszméjét hirdette, Debrecenből önálló szellemi központot szeretett volna létrehozni. Törő Imre (1900-1993) Kos- suth-díjas orvosprofesszor, hisztológus, akadémikus, tudománypolitikus (országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja 1963 és 1967 között) többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnökeként is tevékenykedett.5 Ritkaságnak számítottak a huszadik század elején a lányok a Gimnáziumban, mint Dienes Kató (1900-1979), a jómódú debreceni polgárcsalád nyolcadik, legkisebb gyermeke, akiknek Simonyi úti villájában sok vendég megfordult, természetesen az osztálytársak is, és aki Pesten lakó bátyjai révén ismerte Babitsot.6 Nem csoda, hogy G. Szabó Lőrinc (1900-1957) 3 Bay Zoltán Lajos. (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) https://www.sztnh.gov.hu/ hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/bay-zoltan-lajos. - „1 méter az a távolság, amit a fény légüres térben 1/299 792 458 másodperc alatt befut." 4 A Vlláglgaza.=FlzikaiSzemle,2000/8.261.0.http://epa.oszk.hu/00300/00342/00128/ varnai.html 5 Történelmi tár - Digitális História adatbázis, http://www.tortenelmitar.hu/index. php?option=com_content&view=artide&id=6275&catid=88:t<emid=67&lan g=hu. Törő Imre Kossuth-díjának hátteréről egy kritikus megközelítés: Varga Máté: A pártos tudomány magyar hőse-Törő Imre Kossuth-díja. http://mvarga.kinja.com/ a-partos-tudomany-magyar-hose-toro-imre-kossuth-dija-1688991495 6 Dienes Katalin rövid életrajza a Dienes család honlapján: http://www.dienes.hu/ page_biographies_DKat_hun.html
