Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
120 p. szászfalvi Márta konkrét bevétel növekedést eredményeznek az érintett település számára, rövidtávon a helyi szolgáltatók, hosszútávon pedig az egész település számára a kapcsolati tőke, illetve az adott konferencia kapcsán feltárt kulturális értékek indukálta kulturális turizmus révén. Az emlékévek alkalmával tartott egyházi gyűlésekből, mint hivatásturisztikai termékekből, szintén prosperál az érintett település a már fentebb ismertetett elvnek megfelelően. Debrecenben már 1817-ben, majd 1917-ben is tartottak egyházkerületi közgyűlést a reformáció emlékévfordulója alkalmából, a fennmaradt források közül először az 1967-es ünnepi zsinat kapcsán számolhatunk nagyobb létszámú,197 turisztikai szempontból fogyasztást is indukáló résztvevőre. Feltételezhetően hasonlóan kiemelt hivatás- és vallásturisztikai attrakcióként fog működni a városban a 2017. június 24-25. között, a debreceni zsinat 450. évfordulója alkalmából tartandó jubileumi ülés, amelyen a Magyar Református Egyház Zsinata ünnepélyes keretek között fogadja majd el a II. Helvét Hitvallás új magyar fordítását.198 Mivel a templomi kiállítások csak a legújabb kori templomi interpretációként működnek,199 meglétüket természetesen nem feltételezhetjük az első négy jubileum alkalmával. Az 500. évforduló alkalmából viszont gyakorlatilag Wittenbergtől Minneapolisig rendeztek és rendeznek majd kiállítást az egyházak és a múzeumok is. A „REFO 500" által is összegyűjtött kiállítások témájukban és formai kivitelezésükben is igen változatosak.200 Az interpretációk között találkozunk a reformáció történetét bemutató molinókkal, a reformációhoz kapcsolódó társadalmi, gazdasági kérdéseket, a korabeli viseletét, a protestáns vállalkozói etikát és életmódot is bemutató,201 vagy a festményekre, textíliákra és arany műtárgyakra, sőt a legújabb régészeti leletekre is építő kiállításokkal is.202 Ezekben a kiállításokban gyakran az „emlékezés az emlékezésre" koncepció is helyet kap, ahogyan gyakorlatilag már 1717-ben is megemlékeztek a 100 évvel korábbi beszédek kiadásával, és az 1917-es ünnepi díszgyűlések beszédeiben is igen gyakran találkozunk az előző százados évfordulókra való visszatekintéssel. 197 A források alapján tudjuk, hogy a hazai gyülekezetek mellett számos külföldi testvéregyházat is meghívtak a jubileumi ünnepségre. Lásd: TtREL l.3i.a.24.d. Debreceni Egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1963-1970. Esperesi jelentés. Előterjesztette a Debreceni Református Egyházmegye Tanácsának Debrecenben 1966. december 7-én tartott ülésén Kulcsár Dezső. 198 Kiss Sándor, 2017. 199 Magyarországon a pártállami évtizedekben az Iskolai hitoktatás megszűnése miatt nem használt, majd fokozatosan kiürült templomkarzatok új funkcióval való felruházásaként alakultak ki a 80-as évek második felétől kezdve. 200 Lásd: www.ref0500.nl 201 „Reformation und Ruhrgebiet" Dauerausstellung. Martin Luther Forum Ruhr, Gladbeck. Forrás: [http://www.lutherforum-ruhr.de/index.php/das-konzept] Letöltés ideje: 2016. június 15. 202 „Martin Luther. Art and the Reformation" Minneapolis Institute of Art, Minneapolis. Forrás: [http://new.artsmia.org/luther/] Letöltés ideje: 2016. június 15. 16. és u kép „Tolle Jahr - An der Schwelle der Reformation" c. (Erfurt, Stadtmuseum)203 és a „Reformation und Ruhrgebiet" (Gladbeck, Martin Luther Forum Ruhr)204 c. állandó kiállítások Az évfordulók kapcsán kell még szót ejteni az ünneplők által használt emlékezetterekml. Debrecenben a reformáció emléknapját tekintve az egyéni és közösségi szintű, spontán és szervezett megemlékezések alkalmával a Nagytemplom mellett az Emlékkert, főként az 1895-ben felállított protestáns gályarabok emlékoszlopa tölti be ezt a funkciót. Kialakításuk és felállításuk viszonylagos megkésettsége miatt az első három százados évfordulón még természetszerűen nem játszhattak szerepet. Bár az 1917- es jegyzőkönyvekben sem találunk utalást a gályarabok emlékművének megkoszorúzására, egy 1907-ben készült fotón látható szalagos koszorúk bizonyítják, hogy már akkor jellemző volt a koszorúzás szokása (18. kép), így semmiképpen sem vethetjük el annak a lehetőségét, hogy már a 400. évforduló ünnepségének térhasználatában is szerepet játszott az emlékoszlop és az Emlékkert. Az Emlékkert proxemikai és fejlődéstörténeti vizsgálata természetesen túlmutat jelen tanulmány keretein, azt azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy kialakítását és térhasználatát már kezdetektől fogva205 meghatározta a reformáció, a református kollektív emlékezet, a református téralkotás, mára pedig a városi és kulturális turizmus kiemelkedő pontjaként működik. 203 Forrás: [http://www.stadtmuseum-erfurt.de/tolleJahre.html] Letöltés ideje: 2016. június 15. 204 Forrás: [http://www.lutherforum-ruhr.de/index.php/das-konzept] Letöltés ideje: 2016. június 15. 205 Lakner Lajos, 2014,232.
