Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Természettudomány - Mező Szilveszter: „A piramisok országában”. Egyiptomi témájú felvételek Soó Rezső (1903–1980) egyetemi tanár múzeumi diahagyatékában
„A PIRAMISOK ORSZÁGÁBAN" 11 1925 és 1927 között Soó Rezső a német fővárosban élt, tanult és dolgozott.51 A dahlemi Botanikai Intézet ifjú munkatársaként kezdte el felkeresni a jelentős külföldi tudományos kutatóintézeteket.52 A berlini Collegium Hungaricum alapítója és első igazgatója, Gragger Róbert (1887-1926) irodalomtörténész támogatásával előbb beutazta Németországot, majd a Svájci-Alpokban folytatott megfigyeléseket.531926-ban a kultuszminisztérium megbízásából nyugat-európai botanikus kerteket tanulmányozott Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Angliában.541940-ig Európa 17 államában több mint 50 botanikus kertet keresett fel szakmai tapasztalatgyűjtés okán.55 Legjelentősebbek a münchen-nymphenburgi, hamburgi, hannoveri, bonni, bécsi, london- kew-gardeni, amszterdami, brüsszeli, párizsi, lyoni, marseille-i, monacói, montpellier-i, padovai, veronai, genovai, római, nápolyi, palermói, krakkói, varsói, gdanski, Iwówi, prágai, kaunasi, rigai, tartui és helsinki kertlátogatások voltak.56 Az évek során járt kutató-, tanulmány- és gyűjtőúton a lengyelországi Pieninek és Tátra, a bulgáriai Rodope, Rila és Balkán-hegység, az olaszországi Dolomitok és Középső-Appeninek, az osztrák Rax-Alpok és Magas-Tauern, valamint a spanyol-francia határon emelkedő Pire- neusok hegyvilágában.57 Felkereste az Északi- és Balti-tenger néhány kisebb szigetét: Helgolandot, Rügent, Usedomot, de járt a Földközi-tenger legnagyobb szárazulatán, Szicíliában, továbbá Korzika, Capri és Kréta szigetein is.58 Hollandiában eljutott a Voorne-Putten-szigetre és a Zuyderzee-öbölhöz. Gyűjtőútjai során megfordult Boszniában, Dalmáciában, a francia Riviérán és a lengyelországi Bory-lápoknál.59 Eljutott a Skandináv-félsziget távoli vidékeire, ahol megismerte Finnország, Svédország és Norvégia számos érdekes tájegységét, köztük több sarkkörön túli területet.60 A négy észak-európai országra kiterjedő két hónapos előadókörútja, az ún. „iter boreale"során felkereste a térség jelentősebb növénytani intézeteit, köztük a Linné-emlékekben gazdag Uppsala város egyetemét és botanikus kertjét.61 Kirándulásain megismerkedett Skandinávia változatos növénytakarójával, a lombhullató erdők zónájától a tajgán át a tundravegetációig.62 Gyarapította természeti ismereteit a közép-finnországi és karjalai tóvidéken, a finn Lappföldön, a messzi északon fekvő Inari-tó mellékén, a Hardanger-fjordnál, a Norvég-tenger egyes fenyérlápok borította sivár sziklaszigetein, továbbá Dániában, a 51 Soó Rezső: i. m. 1978.121. oldal 52 Molnár V. Attila: i. m. 2004.3. oldal 53 Soó Rezső: i. m. 1978.121. oldal 54 Uo. 55 Soó Rezső: Európai botanikus kertek. Természettudományi Közlöny, 1940. augusztus, 286. oldal 56 Soó Rezső: i. m. 1940.286-291. oldal 57 Soó Rezső: Növénygyűjtéseim 1917-1968. Botanikai Közlemények, 1972.212. oldal 58 Soó Rezső: i. m. 1972.212-213. oldal 59 Uo. 60 Uo. 61 Soó Rezső: Botanikai tanulmányút Észak-Európában. Magyar Momány, 1956.98. oldal 62 Soó Rezső: i. m. 1956.93-101. oldal Sjaelland-sziget bükköseiben.63 Közvetlen tapasztalatokat szerzett az ózok (meredekfalú földnyelvek), a sérek (belföldi jégtakaró által simára csiszolt kerekded parti sziklák), a fjellek (erdőtlen lapos fennsíkok) és a tuntunk (kisebb lappföldi hegykúpok) természeti környezetéről.64 Tanulmányozta az ún. aapa- és palsa-lápok vegetációját.65 Az előbbiek a sík- és tőzeg- mohalápok olyan komplexei, ahol a tőzegmoha-zsombék-sorok hosszú vonalakban váltakoznak semlyékekkel, míg az utóbbiak esetében már csak kisebb tőzegmoha-zsombékok jellemzőek.66 Szakmai tanulmányút keretében járta be a balti államokat és a Szovjetunió egyes területeit.67 A hatalmas kiterjedésű szovjet államszövetség területén öszehasonlító növényföldrajzi megfigyeléseket folytatott. Megismerte Leningrád (ma Szentpétervár), Moszkva és Kijev botanikai kutatóintézeteinek, egyetemi és főiskolai tanszékeinek munkáját, valamint felkereste a Kurszk környéki erdőssztyep-vidéket.68 A központi csernozjom-zónában található kursz- ki erdőspuszta-területen folytatott megfigyelései új szempontokat nyújtottak számára a magyar Alföld és az Erdélyi Mezőség ősi növényzetének megítéléséhez.69 Értékes helyszíni terepismereteket szerzett a Krím-félszi- geten és a Fekete-tenger keleti partvidékén: Szocsi, Szuhomi és Batumi városok környezetében.70 E mediterrán és nedves szubtrópusi éghajlatú tájak természetes növénytakarójának, valamint tea-, citrus-, bambusz- és kámforfa-ültetvényeinek megismerésén túl alkalma nyílt az ottani különleges, szubtropikus és tropikus flóraelemekben gazdag dendráriumok (arborétumok) felkeresésére is.71 A Kaukázusban a Bzib-völgy fenyveseiben és a Rica-tó körüli bükkösökben folytatott botanikai megfigyeléseket.72 Járt Szovjet-Közép-Ázsiában is.73 Az Ibériai-félszigeten tanulmányozta a dél-andalúziai Donana rezerváció és a Despenaperros-kanyon természeti világát a Sierra Morénában.74 Törökországi utazásán a Boszporusz környezete, a Márvány-tengerben fekvő Prinkipo-szigetek és Anatólia egyes területei voltak természetrajzi vizsgálódásainak színterei.75 A fekete kontinensről két észak-afrikai ország: Marokkó és Egyiptom került fel utazásainak térképére.76 Nagyon szeretett volna eljutni a trópusok egzotikus világába, de ez az álma-vágya nem teljesült.77 Az 1930-as évek első felében kapott ugyan egy meghívást egy angolai tudományos expedícióban 63 Soó Rezső: i. m. 1972.212-213. oldal, valamint Soó Rezső: i. m. 1956.99-100. oldal 64 Soó Rezső: i. m. 1956.95-96. oldal 65 Soó Rezső: í. m. 1956.96-97. oldal 66 Soó Rezső: i. m. 1956.95-97. oldal 67 Soó Rezső: i. m. 1972.212-213. oldal 68 Uo. és Soó Rezső: /4 Szovjetunió növénytani intézményei és a leningrádi botanikai kongresszus. Magyar Tudomány, 1958.4.125-131. oldal 69 Soó Rezső: A Fekete-tenger partvidékén. Természettudományi Közlöny, 1960. március, 98. oldal; valamint Soó Rezső: i. m. 1958.130. oldal 70 Soó Rezső: i. m. 1972.212-213. oldal 71 Soó Rezső: i. m. 1960.98-99. oldal 72 Soó Rezső: i. m. 1960.100. oldal 73 Soó Rezső: i. m. 1978.121. oldal 74 Soó Rezső: i. m. 1972.212-213. oldal 75 Uo. 76 Soó Rezső: i. m. 1978.121. oldal 77 Soó Rezső: i. m. 1975.58. oldal
