Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
A REFORMÁTUS VALLÁSI TURIZMUS DIMENZIÓI ÉS A REFORMÁCIÓ ÉVSZÁZADOS JUBILEUMAI 115 Az emlékistentisztelet 8 órától 13 óráig tartott, gyakorlatilag napjaink egyházi emlékünnepeinek szokásos rendtartásához hasonlóan.146 A kései, december 7-i dátum kijelölését a Nagytemplom építési munkálataival magyarázhatjuk, lévén a város az egyházkerület központja, elsődleges volt a megfelelő helyszín biztosítása az ünnepi alkalomra, és inkább az ünnepség dátumát halasztották el néhány héttel. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy az emlékünnepség kijelölésekor tartott közgyűlés idején még csak a Nagytemplom berendezésének elkészíttetésénél, pontosabban a megfelelő asztalos szakember kiválasztásánál tartottak a munkálatokban .147 Jacob Glatznak a reformáció 300. évfordulóján tartott emlékünnepségekről készült feljegyzéseiből is tudjuk, hogy mivel „ezen ekklésiának nagyobb temploma még egészen el nem készülvén az utolsó tűz által lett romlás óta: előre lehetett látni, hogy sokaknak ki kell maradni a Szent helyekről, a kik a nevezetes ünnepelésben részt venni akartak". így a tömeg már „hajnal előtt 3 órakor lámpásokkal tódúlt mind a két Templomba".148 Érdemes megemlíteni, hogy az 1817-es évre vonatkozó adatok szintén a fentebbi forrásokkal kapcsolatos problémát erősítik meg, ugyanis a rendelet egyértelműen kimondta, hogy az egyházkerület többi eklézsiájában is meg kell emlékezni a reformáció ünnepéről, ennek ellenére a korabeli egyházközségi jegyzőkönyvekben nem találunk erre vonatkozó utalásokat. Az 1917-es emlékünnepségeket természetszerűen beárnyékolta a világháború, s az emlékbeszédek, emlékkötetek mindegyikében megjelenik a háború borzalmainak, a „vérözön", a „lángtenger", a „világrázkódás" melletti ünneplés képe. Ez természetszerűen a korabeli kollektív emlékezetet, a korábbi jubileumok megítélését is befolyásolta, ugyanis rendre megjelennek a korábbi évfordulók megtartásának nehézségei, az elhangzott beszédekből való idézetek, és hogy saját koruk jubileuma az első olyan alkalom, amikor a „magyarországi református hitfelekezet a reformáció százados évfordulóját egységesen ünnepelheti".149 A debreceni egyházközség1501917. évi presbiteri jegyzőkönyve is így kezdi az események ismertetését: „A nagy háború negyedik évében vérontás és nyomorúság közepette, hivalkodó külsőségek nélkül, egyszerűen, de ünnepélyes buzgósággal emlékeztünk meg a reformáció 400 éves tör146 Az alkalom a „Tek. Ns Tanács és Communitasnak együtt lett be érkezésével" kezdődött, majd a „Kántor Deákok énekelték a Professzor Tiszt. Sárvári Pál Úr által ezen alkalmatosságra készített Új éneket", majd énekelt a gyülekezet is. Ezt követően Földvári József esperes az „Elöljáró Könyörgést" elmondta, majd prédikált. Az újabb ünnepi ének után keresztelővel, majd úrvacsorával ért véget az alkalom. Az istentiszteletvégeztével az emlékünnep a Kistemplomban tartott díszközgyűléssel folytatódott, ahol döntöttek az elmondott prédikáció jegyzőkönyvben való rögzítéséről. Lásd: TtREl I.99.C.14. A Debreczeni Református Egyháztanács Jegyzőkönyve. 1789— 1818.1817. december 7. 147 TtREL I.99-C.14- A Debreczeni Református Egyháztanács Jegyzőkönyve. 1789-1818.; Balogh István, 1969,20-27. 148 A két templom alatt a Nagytemplomot, amit egyébként „belső Templomként" említ, illetve a Kistemplomot, „Ispotálybeli Templomot" kell érteni. Lásd Glatz, Jacob, 1818,247-248. 149 Patay Károly, 1917,5. 150 A városi iratokban nem találunk az 1917-es ünnepségekre vonatkozó feljegyzést. Lásd: HBML 1403a. Debrecen Város Tanács iratai. 1817-1929. ténetéről."151 Az ünnepi istentiszteletet október 31-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartották meg a szokásos rendben. Az emlékünnepségen, hasonlóan a 300. évfordulóhoz, a többi egyház is képviseltette magát, emellett a városi tanács összes tagja is részt vett a főjegyző kíséretében. (Budapesten az országgyűlést a házelnök, Szász Károly képviselte az országos jubiláns emlékünnepélyen.)152 A nagytemplomi istentisztelet után a debreceni ünnepség, az 1817-es hasonlóan, a Kistemplomban tartott dísz- közgyűléssel zárult.153 1917-ben már nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is tartottak egy ún. záróistentiszteletet, ekkor már ugyanis az emlékünnepség részeként profán kísérőprogramokat: koncerteket, irodalmi esteket is szerveztek az egyházközségek, illetve a homokkerti Református Olvasó Egylet és a Debreceni Protestáns Irodalmi Kör is. Ezt a programsorozatot pedig egy záróistentisztelet zárta le, mint ahogy az napjaink évfordulóira is jellemző.154 Az 1917-es ünnepségek visszafogottságát a résztvevők köre és a reprezentációja is mutatja, amit legszemléletesebben egy négy évvel későbbi ünnepség bemutatása érzékeltet. 1921. március 9-én a súlyosan megrongált155 Nagytemplom újraszen- telési ünnepségén, amikor „hatalmas emberáradat zarándokolt el Debrecenbe",156 a díszvendégek között országos főméltóságok, így Nagyatádi Szabó István földművelésügyi és Bénárd Ágoston népjóléti miniszter, illetve számos helyi tisztségviselő, többek között Kratochwill Károly vezérőrnagy, a debreceni katonai körlet új parancsnoka és Huberth Ottó Debrecen város, illetve Szomjas Gusztáv Hajdú Vármegye főispánja is részt vettek. A díszvendégeket pedig az akkori Gambrinus és Royal étteremben ünnepi díszebéddel fogadták.157 Vagyis míg 1921-ben a város közvetlenül is prosperált az ünnepségből, és az egyházi ünnepség gazdasági hasznot generált a helyi szolgáltatók számára, addig a világháború idején tartott emlékünnepség esetében, a jelenleg feltárt források szerint, ez elmaradt. 1967-ben a reformáció 450. és az 1567-es debreceni zsinat 400. évfordulóját is ünnepelték Debrecenben. Az 1967-es jegyzőkönyvek szerint a református egyház „eltérően az eddig szokásos megemlékezésektől" „tartalmilag" ünnepelte meg ezeket az évfordulókat. Mégpedig a zsinat „három nagy alkotása jelenti ezt a tartalmi megünneplést": az I. és a II. Zsinati Tanítást, illetve az egyház új törvénykönyvét, ami a jubileumok által indukált törvényalkotási „kényszert", „ünnepi késztetést" tükrözi. 1967- ben október 31-én este 6 órakor tartották meg az ökumenikus reformációi emlékünnepélyt a Nagytemplomban, a szokásos ünnepi rendben.158 151 TtRELJ.99 c.87. Presbyteri gyűlések jegyzőkönyve. 1917. október 31. 152 Az Országgyűlés Képviselőházának Naplója. 1917,241. 153 TtRELJ.99c.87. Presbyteri gyűlések jegyzőkönyve. 1917. október 31. 154 Sz.n.,1917,4. 155 A városba bevonuló Horthy Miklós kormányzót Baltazár Dezső református püspök a Nagytemplomban köszöntötte, ezért megrongálták a szószéket, a püspök székét, az úrasztalát, a zsoltáros könyvet. Lásd: Szabadi é. n. (2008), 93. 156 Sz.n., 1921,1. Forrás: TtREL I.3. Debrecen városra vonatkozó iratok. 1630-1921. 157 Sz.n. 1921:3. Forrás: TtREL I.3. Debrecen városra vonatkozó iratok. 1630-1921. 158 Apostoli köszöntés (Dr. Czeglédy Sándor theológiai professzor); Fennálló ének (264. ének 1. Verse Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát); Gyülekezeti ének (394.
