Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai

A REFORMÁTUS VALLÁSI TURIZMUS DIMENZIÓI ÉS A REFORMÁCIÓ ÉVSZÁZADOS JUBILEUMAI 105 definíciói is erősítenek, hiszen egyik meghatározás sem tesz különbséget a belföldi és a beutazó turizmus között.29 A Recultivatur vallásturisztikai projekt30 részeként készített hatástanulmány szerint a mérést tovább ne­hezíti, hogy mivel a vallásturisztikai helyszínek helyi vonzáskörnek, ezért jellemzően egynapos kirándulások céljai, így a látogatók tényleges turisz­tikai fogyasztása nehezen mérhető. Továbbá nehéz a kizárólag vallási cél­lal érkezők megkülönböztetése a más motivációval érkező látogatóktól, illetve a vallási turizmusban érintett intézményekről, szervezetekről sincs pontos statisztikai nyilvántartás.31 A hazai református vallási turizmus esetében - a zarándoklattal össze­vetve - igen alacsonyra tehető az egyénileg szervezett, kifejezetten vallási célú, külföldi utazások száma. Itt érdemes azonban megemlíteni a Debre­cenbe látogató holland turistákat, akik bár nem kizárólag vallási/egyházi motivációval érkeznek a városba, az Emlékkertben felállított gályarabok emlékoszlopa számukra gyakorlatilag zarándokhelyként funkcionál.32 Le­gyen szó szabadidős33 vagy hivatásos turistákról, ez utóbbi kapcsán elég csak a magyar-holland egyetemi kapcsolatokból adódó lehetőségek­re gondolni.34 A csoportos utazások, így a vallási fesztiválok, gyülekeze­ti kirándulások tekintetében azonban számottevő „határontúli" turistával számolhatunk, akiknél adott esetben a fennálló testvérgyülekezeti kap­csolatok is befolyásolják az úti cél megválasztását. 3. A VALLÁSI TURIZMUS IRÁNTI KERESLET A turizmus35 bármely területén működő attrakció iránti keresletet három tényező befolyásolja: a motiváció, a szabadidő és a rendelkezésre álló jö­vedelem. E faktorok gyakorlatilag a vallás és a turizmus kapcsolatának vizsgálati dimenzióit is lefedik, annyi különbséggel, hogy a rendelkezés­re álló jövedelem helyett leggyakrabban a tér, térhasználat szolgál prefe­rált vizsgálati aspektusként. A vallás és a turizmus közötti hasonlóságok, illetve különbségek vizsgálata, a kettő összevetése igen sokrétű, hiszen a 29 Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda (összeáll.) 2013. 30 A Recultivatur projekt, mely a Délkelet-európai Térség Transznacionalista Együttmű­ködési Program finanszírozásában valósult meg, fő célja a délkelet-európai térség kulturális és vallási értékeinek, épített és szellemi örökségének feltérképezése, vala­mint a helyi értékekre, emberi erőforrásokra és szolgáltatásokra alapozó fejlesztése. A projektben Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Olaszország, Magyaror­szág, Románia, Szlovénia vett részt. Recultivatur 2013. 31 Recultivatur 2013. 32 Forrás: [http://itthon.hU/hi/eszakmagyarorszag/kulturalis-turizmus/-/ netaview/6i3ioi/galyarabok-emlekoszlopa;jsessionid=2E705D37D3o67CA32C3iB3C 01F81C3D8] Letöltés ideje: 2016. január 4. 33 A holland ajánlásra lásd: [http://www.hongarijevakantieland.nl/plaats-informatie/ debrecen/j Letöltés ideje: 2016. január 4. 34 Katalin Beke, 2001. 35 A turizmus legismertebb és általánosan elfogadott meghatározását a Turizmus Vi­lágszervezete (WTO) és az Interparlamentáris Unió fogadta el Hágában 1989-ben. Eszerint „a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli min­den szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat." Lásd: Lengyel Márton, 2004,23. témával foglalkozó tudományos munkákban a gazdasági, a politikai, a tár­sadalmi és a pszichológiai aspektus egyaránt helyet kap.36 3.1. A motiváció A keresletet befolyásoló tényezők közül a legösszetettebb a motivá­ció. A turisztikai keresletet már kezdetektől fogva meghatározta a val­lás motivációja, hiszen már az ókorban gyakoriak voltak a zarándoklatok, a szentélyek, templomok felkeresése. Emellett a vallás különböző rítusai­hoz kapcsolódó eseményeken,37 a vallási ünnepeken és fesztiválokon való részvétel is utazásra serkentette az ókor emberét is.38 Az egyének moti­vációja, vagyis az utazásra, otthonaik elhagyására való késztetés többféle hatás eredője lehet, így befolyásolhatja a szükséglet, az attitűd, a társa­dalmi hatások, a tapasztalat és a tanult magatartás.39 Abraham Maslow'ß ismert szükséglet-hierarchia elmélete szerint min­den ember szükségletei hierarchikusan, piramisszerűen épülnek fel, s a magasabb szükségleti szint csak akkor határozza meg a tudat működé­sét, motiválja az egyént, ha az alapszükségletek már kielégítésre kerül­tek.40 Ilyen szükséglet a fiziológiai, a biztonság, a szeretet (valahová való tartozás), a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. A turizmus különböző formáinak kialakulása ezen szükség­letek kielégítését célozzák,41 s így a vallási turizmus egyes dimenzióinak vizsgálatakor is figyelembe kell venni mint motivációs tényezőket. Az ember legalapvetőbb szükségletei a fiziológiai, vagyis biológiai szükségletek, melyeknek kielégítésére irányul a kikapcsolódás, „a hét­köznapok egyhangúsága által kiváltott feszültségek kompenzációja".42 A fiziológiai szükségletek kielégítéséből fakad a turizmus legpreferál- tabb formája az üdülés és az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő gasztroturizmus is. A kikapcsolódás történhet passzív és aktív pihenés révén, az előbbire az egészség-, az utóbbira pedig az aktívturizmus kü­lönböző formái szolgálnak.43 A vallási turizmus során a fiziológiai szükség­let aktív kielégítését tekintve leginkább a zarándoklat vehető számításba, amelyet szintén motivál a fizikai megterhelés, hiszen a zarándoklat során átélt konkrét fizikai erőkifejtés és megterhelés által a zarándokok közelebb kerülnek a szenthez, a szenvedésük megerősíti őket hitükben.44 36 Irimiás Anna - Michalkó Gábor 2013,179., Sulyok Judit - Mártonná Máthé Kinga, 2014,12. 37 Michalkó Gábor, 2012,141., Lengyel Márton, 2004,23. 38 Tasnádi József,2002,18. 39 Martomé Erdős Katalin, 2009,14-15. 40 Michalkó Gábor, 2012,52. 41 Mártonná Erdős Katalin, 2009,15. 42 Mártonná Erdős Katalin, 2009,16. 43 Michalkó Gábor, 2012,53-, Mártonná Erdős Katalin, 2009,16. 44 Korpics Márta, 2014,53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom