Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Gyűjteményi munka - Az Esztergomi Dalárda díszalbumának feldolgozása a Déri Múzeum Fotótárában (Szabó Anna Viola)
145 Gyűjteményi munka AZ ESZTERGOMI DALÁRDA DÍSZALBUMÁNAK FELDOLGOZÁSA A DÉRI MÚZEUM FOTÓTÁRÁBAN 2015-ben, a múzeum különböző gyűjteményeiben található pozitív képállományt feldolgozó munka folyamán, sorra kerültek a Történeti gyűjteményben található fényképalbumok is. Az albumok között találtuk azt a sárgarézzel borított kis díszalbumot is, amelyet az előzéklap belső oldalán olvasható kalligrafikus felirat szerint „Tekintetes Komlóssy Imre úrnak, mint a debreceni Dalárda elnökének, az i868ik évi Septemb 2oán Debreczenben tartott orsz. Dalárünnepély emlékére"ajándékozott az esztergomi dalárda. A rézveretes, sodrony- és gyöngydíszes, kapcsos album 21x27.5 cm nagyságú, s arany élmetszésű, 4 ablakkal stancolt kemény albumlapokat tartalmaz, amelyekben 40 darab becsúsztatott, nevekkel aláírt vizitkép (6x9 cm) található. Az album része 9 darab, különálló lapokra kasírozott tájkép is, amelyek nincsenek bekötve, hanem az album második felének összeragasztott lapjaiból kialakított dobozban vannak elhelyezve; méretük 19x13 cm, kartonnal együtt 24x17 cm. A képeket valamikor egy széles kék szalag segítségével lehetett a dobozból kiemelni, amely megvan ugyan, de elvásott, amiként a doboz lapjai is szétváltak: mindkettő restaurálásra szorulna. Az album-részt és a doboz-részt egy moiré selyemborítású tábla választja el, mintegy a doboz fedeléül, rajta arany keretben egy lantot, kardot és koszorút egyesítő, arannyal nyomott címer. A tájképek egy kartonjukkal megegyező méretű címlap-kartont kaptak, Esztergom és környéke felirattal. E képeket is aláírták, megnevezve a rajtuk látható tájkép-részletet, de szerzői jegy nincsen rajtuk. Valamennyi kép monochrom, albumin papír pozitív; sárgult, fakult, de ép. A Dalárünnepély, amelynek alkalmából az album készült, nagyszabású, országos esemény volt 1868 őszén Debrecenben, amelyen 23 dalegylet vett részt, s a szeptember 20-án rendezett dalversenyen az esztergomi dalegylet nyerte el az aranyérmet. A verseny céljára a Cegléd utca végén felállított nagy rendezvénysátrat és díszkaput Gondy és Egey, valamint a Letzter testvérek debreceni műtermének fényképészei is megörökítették. „A dalárünnepély emléke nem mehet feledésbe; szellemi kapocs marad az a rokon egyletek között, s a távol városok küldöttei még sokáig fogják emlegetni Debrecen tiszta szívből fakadó, igazán magyaros vendégszeretetét. A debreceni dalárünnepély nem csupán a dalművészet képviselőit egyesítő nemes versenyre, de testvéri ünnepély is volt, minek a versenynél még nagyobb nemzeti hordereje van"-írta a Vasárnapi Újság 1868. október 4-én. Az album elkészítésének oka a köszönet mellett e közös eszme kifejezése és fenntartása is lehetett. Az esemény egyik fő szervezője Komlóssy Imre volt, aki 1849-ben Kossuth és a kormány érdekében országgyűlési képviselőként, mint Debrecenben eljáró biztos, a halálos ítélet, majd a fogság és amnesztia után hazatérve, idejét és teremtő erejét városának szentelve, többek között a Dalárda megalapítása körül is buzgólkodott s annak első elnöke lett. Az ő érdeme, hogy az ünnepélyen Erkel Ferenc személyesen is megjelent és műveit, köztük a Himnuszt, maga dirigálta, majd megválasztották a frissen alakult Országos Magyar Daláregyesület főkarmesterének, Gondy és Egey pedig portrét készített róla. Az album képeinek azonosításakor a vizitképekkel könnyű dolgunk volt, mert a vérzőkön ezúttal minden esetben van cégjelzés, a neveken kívül az ábrázoltak mestersége is fel van tüntetve a képek alatt; az pedig, hogy ők az esztergomi dalárda tagjai, az ajánlásból, s némely vizitkártya dedikációjából egyértelműnek tűnt. A portrék zöme (19 darab) Beszédes Sándor esztergomi műtermében készült, további öt-öt felvételt készített a másik neves helyi fényképész, Tyroler Béla, illetve Simonyi Antal Pesten. A többi kép egyenként készült különböző pesti és vidéki műtermekben, valószínűleg nem az album céljára, csak abba összeszedetten. Nehezebb feladatot jelentett a tájképek szerzőségének megállapítása; nem kellett hozzá azonban hosszas nyomozómunka, hogy feltételesen Beszédes Sándor munkáinak tulajdonítsuk azokat. Beszédes Sándor fényképész (1831-1889), a műemlék- és műtárgyfotózás egyik legelső magyar művelője, vándorló tájfényképész és fény-nyomdász, 1868-ban telepedett le Esztergomban. Már ekkor fényképezhette a visegrádi várat, amelynek ebben az időben indult meg a feltárása; 74-ben pedig már egész sorozata volt „Esztergomot és gyönyörű vidékét sikerültén ábrázoló képekből, melyek nála külön is kaphatók"\ioltak. A kutatás e pontján, váratlanul, de a legjobb pillanatban, levelet kaptunk Zsilinszky Zsófia művészettörténésztől, Beszédes Sándor életművének kutatójától, aki egy, a Zenészed Lapokban megjelent korabeli tudósítás alapján (Szalai Béla helytörténész kutatása nyomán) keresett Debrecenben egy Komlóssy Imrének Esztergomból küldött albumot. A cikk szövege, amely egyértelművé tette, hogy az általa keresett album a nálunk lévő, s a képek készítője valóban Beszédes Sándor, így hangzik: „A magyar dalművészetnek Debrecenben m. évi szeptember 20-án oly fényes sikerrel megült ünnepélye emlékéül, az esztergomi dalárda ez évi közgyűlésében, a debreceni dalárda és az ünnepélyt rendező nagybizottság elnökét Komlóssy Imre urat egy díszes emlékalbummal megtiszteltetni határozó, melyben az esztergomi dalárda elnökének arcképén kívül, csupán azok arcképei foglalvák, kik a dalárünnepélyen az emlékküldő dalárdát Debrecenben - számra harminckilencen - képviselték. Ugyanezen album második része Esztergom és környékének, Beszédes Sándor fényképész által igen sikerültén kiállított fényképeit tartalmazza, melyek az e nembeli fényképészet valódi remekeinek mondhatók. Az album Komlóssy Imre kezéhez üdvözlő és elismerő irat kíséretében már elküldetett." (Zenészed Lapok, 1869. 222-223.) i
