Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
A Déri Múzeum időszaki kiállításai 2015-ben - Várad kincsei (Lakner Lajos)
141 A Déri Múzeum időszaki kiállításai 2015-ben VÁRAD KINCSEI DEBRECENBEN1 Válogatás Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kincstárából Déri Múzeum, 2015. május 29—október 25. 1715-ben cikkelyezte be a magyar rendi országgyűlés Debrecen város szabad királyi jogát, s a törvénycikk egyik pontja értelmében költözhettek vissza a katolikus vallást gyakorló hívek Debrecenbe. Háromszáz évvel ezelőtt eseményre emlékezve rendeztünk kiállítást az emlékév keretében a váradi püspökség kincstárának anyagából, melyek eddig sohasem voltak láthatók Nagyváradon kívül. NAGYVÁRADI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE GYŰJTEMÉNYE A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye gazdag középkoráról Váradon már csak néhány megkopott püspöki sírkő és faragott kőtöredék árulkodik. A napjainkban is folyó várbeli ásatások igazolják a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt gótikus katedrális impozáns méreteiről és külleméről fennmaradt középkori leírásokat és rajzokat. Váradról elkerültek, és csak töredékesen maradtak fenn a várbeli középkori katedrális és püspökség liturgikus tárgyai, kincsei, ám ezek egytől-egyig az európai egyházművészet remekei. A középkor folyamán a kincstár többször is elpusztult. Először a tatárjáráskor, majd a 15. században kétszer is, először tűzvészben semmisült meg, majd hatalmas földrengés rengette meg a székesegyházat, maga alá temetve annak kegytárgyait. Szent László fejereklyetartója is csak a csodával határos módon menekült meg. A templom ezüst és arany tárgyait 1526-ban, a török háború idején, királyi parancsra rekvirálták, a káptalan megszűnésekor pedig valamennyi liturgikus tárgyat az ecsedi várba szállították, ahol a gyűjtemény részben elpusztult, részben szétosztották. A150 ötvöstárgyat számláló mai liturgikus gyűjtemény Csáky Miklós püspök regnálása, vagyis az 1730-as évek óta gyűl, és a várbeli katedrális pusztulása óta emelt székesegyházak - a Szent Brigitta templom, a Szent László plébániatemplom, és a mai barokk székesegyház - felszereléseit tartalmazza. A török betörések elől Győrbe menekített középkori Szent László hermának Schaluch Lőrinc bíboros készíttetette el méltó párját 27 kilónyi aranyozott ezüstből Nagyvárad számára, ebben őrzik a szent király koponyájának egy darabkáját. A szovjetek bejövetelekor, 1944 őszén, a gyűjtemény néhány igen értékes tárgya ismét eltűnt. A kiállítás a gyűjtemény főbb tárgycsoportjai szerint épült föl. i i Az ismertetőt a kiállítás rendezői Lakatos Attila és Bállá Tünde szövegei felhasználásával állítottam össze. A kiállítás látványtervezője Kiss Beatrix volt. Egyházi textilművészet A történelmi Magyarország egyik legnagyobb és legértékesebb egyházi ornátus gyűjteménye található a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében. A18. század eleje, vagyis a város török hódoltság utáni újjáépítése óta 350 főpásztori öltözék és egyéb egyházi textília gyűlt össze Váradon. A püspöki díszornátusokat Európa legjelentősebb, főként olasz és francia kelmekészítőitől rendelték. A gyűjtemény különösen értékes darabja az aranyszállal átszőtt selyemből varrt, s a korabeli francia divat szerint ezüsttel hímzett Mária Terézia-ornátus, amely a barokk székesegyház felszentelésekor, a királynő ajándékaként érkezett Váradra. A másikat 1870- ben Lipovniczky István püspök Rómában készíttetette az I. Vatikáni Zsinat idején. A kiállításban látható miseruhák a liturgikus évben használt teljes színkánont bemutatták: az arany és az ezüst a nagyobb ünnepek viselete,
