Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Régészet - D. Szabó László: Templomok a Nagytemplom alatt
TEMPLOMOK A NAGYTEMPLOM ALATT 11 terv, „hogy téglából vitessenek fel az oszlopok és öreg illendő mestergerendákkal illendőképpen meghányattassanak, deszkákkal megpadoltassanak után na pedig Istennek kegyelmességéből mennyezettel megépíttettessék az templom"(BALOGH 1962,8). Nem tudjuk, hogy végül megépültek-e a síkmennyezetet tartó téglaoszlopok, mivel a Kováts-féle térképen csak a karzatokat tartó oszlopok vannak feltüntetve. (18. kép) Ekkor törhették át az Imaterem déli falát, így összenyitották a templom hajójával. A helyiséget keleti irányban egy előtérrel bővítették és új bejárattal látták el. A kőoszlopos, sárkánydíszes kaput Rákóczi György (a későbbi erdélyi fejedelem) készíttette, akinek címerét is elhelyezték az ajtón (MÓDY 1984a, 44). Az 1980-as ásatás során megtalálták az Imaterem lebontott fala helyén emelt egyik nyolcszög alakú téglapillért (MÓDY 1982,77) és feltárták a téglapadlójú, 5x4,5 méter alapterületű keleti előteret (MÓDY 1984a, 30). A templom helyreállítása során a Cserepestorony felmenő falait köpenyfallal erősítették meg, amibe nagy mennyiségű kőtöredéket építettek be. 1980-ban a torony körüli ásatás során a gótikus templom sok kőmaradványa került innen napvilágra (MÓDY 1984a, 54). A munkálatokat 1628. november 26-án zárták le ünnepélyes istentisztelettel. Az átépített egyház régi nevét elhagyták, ezután András-temp- lomnak nevezték (SZŰCS 1870-1871,261-262). A helyreállított templomnak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem adományozott egy kb. 30 mázsás harangot 1636-ban. A hatalmas harang azonban nem fért el a Cserepestoronyban, ezért a templomot újjáépítő Kerekes Tamás egy új, önálló harangtornyot épített számára. A kb. 60 méter magas12, vakolatlan téglából épült Verestorony 1642-re készült el (BALOGH 1962,11-12). (26., 27. kép) 1980-ban feltárták a 7x7 méter alap- területű harangtornyot, megtalálták a torony északi bejáratát az egykori küszöb szintjén (MÓDY 1982,77). Falainak vastagsága 2 méter volt, négy sarkán támpillérek erősítették. Az északnyugati és délkeleti pilléreket hozzáépítették az András-templom 1628-ban megújított körítőfalához. A feltárás során itt is kerültek elő gótikus kőtöredékek és az András-templom tornyát egykor fedő zöldmázas tetőcserepek is (MÓDY 1984a, 8,12,15). Az András-templom 1802 körüli szerkezete jól megfigyelhető Kováts György 1803-ban készült térképén. A Cserepestornyon átvezető főbejáraton kívül, a templomnak több bejárata is volt. Az északi oldalon az Imaterem tornyának alján keresztül is be lehetett jutni a hajóba. A déli fal két bejáratához előterek is épültek. A templomnak két karzata volt, a nyugati a „Mester legények" számára volt fenntartva, ide a déli falon nyitott feljáró vezetett. A „Tanúló gyermekek" karzatának feljáratát az Imaterem 1628-ra elkészült új előtere mellett alakították ki. A rajzon nem látszik a karzat pontos helye, valószínűleg az egykori Imateremben volt. (18. kép) 1802. június 11-én újabb tűzvész pusztított a városban, ami az András- templomot és a Verestornyot annyira megrongálta, hogy már nem látták értelmét helyrehozni. Elbontották a még álló falakat és a régi templom alapjaira egy új templomot kezdtek el építeni 1805-ben. A ma is álló Nagytemplom 1827júniusában készültei (SZENTPÉTERI KUN 1930,29). (28. kép) FELHASZNÁLT IRODALOM BALANY11989 BALKÁNYI SZABÓ 1865 BALOGH 1958 BALOGH 1962 BARTA1666 BÓNA - BARTA 2015 BUNYITAY1884 ENTZ1972 GERVERS-MOLNÁR1972 GUZSIK1979 GYURKÓ 2006 JAKUBOVICH1926 KOMJÁTHY 1983 KOPPÁNY 1963 KOPPÁNY 1967 KOPPÁNY 1972 Balanyi Béla: Nagykőrös középkori falvai és építményei. In: Építészet az Alföldön I. Szerk.: Novák László - Selmeczi László. Az Arany János Múzeum Közleményei VI. Nagykőrös 1989.57-78. Balkányi Szabó Lajos: Debrecen helynevei. Debrecen 1865. Balogh István: Debrecen. Budapest 1958. Balogh István: A debreceni Nagytemplom. Budapest 1962. Barta Boldizsár: Rövid chronica, avagy oly beszélgetés, melly a' közelebb elmúlt száz esztendők alatt Debreczenben esett emlékezetesebb dolgokról. Debrecen 1666. Bóna, Martin - Barta, Peter: Prispevok k datovaniu vzniku rotundy Sv. Juraja v Nitrianskej Blatnici. Archaeologia historica 40, 2,2015.683-689. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története az alapítástól a jelenkorig. Harmadik kötet. Egyházak a püspökség alapításától 1566. évig. Nagyvárad 1884. Entz Géza: A debreceni Szent András templom. In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete. Szerk.: Szőllősi Gyula. Debrecen 1972.45—53. Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Művészettörténeti Füzetek 4. Budapest 1972. Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. (1979) 163-202. Gyurkó János: Árpád-kori templomok a Kárpátmedencében. Érd 2006. Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke. Magyar Nyelv XXII. kötet (1926), 220-223,298-301,357—363. Komjáthy Attila: Felső-Tisza vidéki templomok I. Budapest, 1983. Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963) 81-114. Koppány Tibor: Középkori templomok és egyhá- zas helyek Veszprém megyében. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (1967) 117-150. Koppány Tibor: Középkori templomok és egy- házas helyek Veszprém megyében II. Veszprém 12 Fodor Dániel szíves közlése, amit hálásan köszönök.
