Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Muzeológia - Kovács József: „Kérem tudatni…” Sőregi János szerepe a Déri-gyűjtemény Debrecenbe kerülésében
111 Kovács József Dénes „KÉREM TUDATNI..." Sőregi János szerepe a Déri-gyűjtemény Debrecenbe kerülésében (gyűjteménytörténet, 1924 -1925) „Kérem tudatni a Polgármester úrral, hogy Déri úr ma reggel hirtelen meghalt. Sőregi."' A hírt, mely derült égből villámcsapásként érkezett, 1924. október 27-én este 8 órakor kapta kézhez távirat formájában Löfkovits Arthur, a debreceni Városi Múzeum igazgatója. A tragikus esemény mind Debrecen, mind pedig a Kultuszminisztérium vezetőit mélyen lesújtotta. A megrendültség érthető, hiszen egyrészt elvesztették a magyar kultúra nagylelkű támogatóját, másrészt így kétségessé vált, hogy Déri Frigyes gyűjteménye, melynek legnagyobb része még Bécsben volt elhelyezve, valaha Magyarországra fog kerülni. Bár a múzeumalapító még életében ajándékozási szerződés keretében a magyar államnak, és azon keresztül Debrecennek ajánlotta értékes műtárgyait, senki nem lehetett benne biztos, hogy valaki - akár Déri valamelyik családtagja, akár az osztrák múzeumok vagy hivatalok valamelyike - nem támadja-e meg a megállapodást? Az pedig mindenki előtt világos volt, ha a gyűjtemény átadása meghiúsul, nem csak Debrecent, hanem a teljes magyar kulturális életet is pótolhatatlan veszteség éri. Tanulmányom középpontjában a Déri-gyűjtemény talán legválságosabb fél éve (1924 ősze és 1925 tavasza közötti időszak) áll, ami az idézett távirattal kezdődött. A téma bemutatásában nagy mértékben támaszkodom az események legfontosabb szemtanújának, Sőregi Jánosnak az eddig kiadatlan, un. Debreceni Naplójára (továbbiakban: Napló), átvéve annak kronológiáját - és sok esetben az eredeti szöveget.1 2 A Naplóban szereplő adatok és a történések precíz dokumentálása lehetővé teszi számunkra, hogy napról napra nyomon kövessük azokat az erőfeszítéseket, amiket a minisztériumi és a debreceni vezetők, valamint a Bécsben tartózkodó szakemberek (köztük Sőregi) megtettek a gyűjtemény Magyarországra hozatalának érdekében. Emellett olyan más, korabeli írásos forrásokat és visszaemlékezéseket is felhasználtam, melyek többnyire szintén kiadatlanok vagy kevéssé ismertek, például Sőregi János 1956. február 15-én legépelt feljegyzéseit.3 1 A Bécsben tartózkodó Sőregi János a táviratot a Burgban lévő postán adta fel, ami 20.000 koronába került. (DN.XI.827.old.) 2 Az eredeti szövegek idézése során a helyesírást nem változtattam meg. 3 Dr. Sőregi János feljegyzései Déri Frigyesre és a muzeum alapítására (Déri Múzeum Debrecen, I.9-1956). A 39 oldalas feljegyzés minden bizonnyal a Napló egyfajta kivonata, de sok helyen némileg eltér az eredeti forrástól: kiegészíti azt, vagy kihagy részeket. Ugyancsak értékes adatokat találtam a Déri Múzeum egykori, jelenleg a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában elhelyezett anyagaiban,4 melyek a vizsgált időszakra vonatkoznak. Mielőtt azonban az események részletes ismertetésébe kezdenénk, fontosnak és illőnek tartom, hogy nagy vonalakban bemutassam Sőregi szakmai életútját, hiszen - mint látni fogjuk - ő nem csak a történések hű krónikása volt, hanem az egyik főszereplője is. Sőregi János 1922-ben került gyakornokként a debreceni Városi Múzeumba, Győrffy István ajánlására. Alkalmazásnak nem titkolt célja volt, hogy Zoltai Lajos5 utódjának képezzék ki.6 Folyamatosan képzete magát, érdeklődése nagyon széleskörű volt: a régészettől a művészettörténetig, a költészettől az ornitológiáig minden érdekelte. Mindezt alátámasztja a Naplóból kiderülő rendkívüli olvasottsága és a tekintélyes könyvgyűjteménye, amit a diákévek kezdete óta folyamatosan bővített. Szakmai előmenetelének érdekében beiratkozott a debreceni Tisza István Tudományegyetem bölcsészkarára, ahol 1927-ben doktorált.7 Tudományos pályájának szintén fontos állomása volt a bécsi Collegium Hungaricum8, ahova 1924 őszén 1 éves tanulmányi ösztöndíjat nyert. Ide egyetemi professzorainak, Alföldi Andrásnak9 és Láng Nándornak10 az ajánlásával került be,” akik sokat segítettek neki mind tanulmányaiban, mind pedig muzeológusi munkájában. Alföldi a sikeres felvételről így tájékoztatta tanítványát szeptember 27-én:12 4 A levéltári anyag feltárása során dr. Nemes Zoltán, PhD témavezetőm korábbi kutatási eredményeit használtam fel. 5 Zoltai Lajos (1861 -1939) helytörténész, muzeológus, etnográfus, a Városi Múzeum vezetője. 6 Lásd: Győrffy István levele, 1922. március 12. (DN.L7.0ld,). Az utódlás tervét bizonyítja Sőregi szakmai előmenetele is, hiszen rövidesen segéd múzeumőr, majd 1932-ben múzeumőr lett, 1936-ban pedig kinevezték a Déri Múzeum igazgatójává. 7 Disszertációjának címe: A szkíta-magyar kontinutás elméletének jogosultsága a turániszellem keretében. 8 A bécsi Collegium Hungaricumot 1924-ben alapították. Elsősorban frissen végzett vagy végzős főiskolai és egyetemi hallgatóknak biztosított ösztöndíjas továbbtanulási lehetőséget. 9 Alföldi András (1895 -1981) régész, ókortörténész, 1923 -1932 között volt egyetemi tanár Debrecenben. 10 Láng Nándor (1871 -1952) régész, egyetemi tanár. 1914 -1932 között volt egyetemi tanár Debrecenben. Nagy szerepe volt a Déri Múzeum szervezésében. 11 Alföldi András javasolta Sőreginek, hogy adja be jelentkezését a Collegiumba, amit Láng Nándor is erősen támogatott. 12 DN.IX.795.old.
