Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Földrajztudomány - Kecskés Tibor: Debrecen városfejlődése az I. világháború éveiben (A város háborús földrajza)
96 KECSKÉS TIBOR ÖSSZEGZÉS Annak ellenére, hogy Debrecent az I. világháború hadi cselekményei elkerülték, a város mindennapi életére hatással volt a harctereken zajló küzdelem. Az ország más településeihez hasonlóan Debrecenben is mindent, a háború győztes megvívásának rendeltek alá. A háború kikényszerítette a munkaszervezés és a termelés átalakítását, racionalizálását. A vizsgált időszakban a vállalatok többsége, gazdasági nehézségei miatt, a túlélésért küzdött, míg mások éppen a háborús megrendelések révén lábaltak ki a válságból. A háború fokozott teherként nehezedett az otthon maradt családtagokra is. A városi szegények, hadiözvegyek és hadiárvák mellett, a harcok elől ide menekült, rászoruló családok megsegítéséről is gondoskodni kellett. A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is igyekezett a városvezetés a szükségesnek tartott, már folyamatban lévő vagy tervezett beruházásokat befejezni, illetve azokat elindítani. A városban a háborús évek kétségkívül legjelentősebb beruházása az egyetemhez kötődő építkezések megkezdése, illetve folytatása volt. A városrészek infrastruktúrájának fejlesztését szintén lassította a világháború. A háború különösen súlyosan érintette az oktatási és kulturális intézmények működését. Fejlesztésekre, intézményalapításokra azonban még a mostoha körülmények között is volt mód. A város egészségügyi infrastruktúrájának szerepe az I. világháború alatt felértékelődött. A sérült katonák ellátása és a lakosságot is fenyegető járványok megfékezése miatt is sürgőssé vált az egészségügy helyzetének javítása. A város népességszáma (a környékről beköltözők és az ott tartózkodó menekültek jóvoltából) a vizsgált időszakban kismértékben nőtt. Megállapíthatjuk, hogy Debrecen vezetése és polgárai, amellett hogy gondoskodtak a hadsereg ellátásáról és emberfeletti küzdelmet folytatva igyekeztek a mindennapi életszükségleteket megteremteni, még a mostoha viszonyok között is támogatták a város fejlődését. IRODALOMJEGYZÉK A Debreczeni M. Kir. Tudományegyetem elhelyezése, Budapest, 1917. A debreczeni m. kir. tudományegyetem rectora 7/1914. számú felhívása az egyetem hallgatóihoz. Debrecen, 1914. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása, Magyar Statisztikai Közlemények 42. kötet. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1912.298. Ardó Miklós: A lakáskérdés megoldása Debreczenben. Debreczen Szabad Királyi Város Könyvnyomda-vállalata, Debrecen, 1917.3-19. Csűrös Ferenc: Debrecen közművelődési feladatai a háború után. A Debreceni M. Kir. Tudományegyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadás elhangzott 1918. március 2-án. Csáthy Ferenc m. kir. tudományegyetemi könyvkereskedése és könyvkiadóhivatala, Debrecen, 1918.7-36. Haty Kálmán: Csatorna és vízvezeték. Debreczeni Képes Kalendáriom 1914. 111-114. Kaplonyi György: Debreceni ércemberek, márványnévjegyek. Színes tanulmánysorozat Debrecen összes műemlékeiről. Magyar Nemzet Könyv- és Lapkiadóvállalat Rt. Debrecen, 1943.114., 178. Kovács Gábor: Debrecen városiassága. Debreczeni Képes Kalendáriom 1918. 21-25. Kováts Zoltán: Népesedési viszonyok. In: Gunst Péter (szerk.): Debrecen története 1849-1919■ (3. kötet) Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997. 41-63. Nagy József: A Debreceni Városi Múzeum. Az újrendezés után. Debreceni Képes Kalendáriom 1917.68-74. Nagy József: Debreczen köztemetője. Debreczeni Képes Kalendáriom 1919. 74-79. N.n.: A debreczeni gazdasági rokkantiskola. Debreczeni Képes Kalendáriom 1918.51-55. Papp József: Honvédtemető, Hősök Temetője. In: Orosz Tamás (szerk.): A debreceni honvédtemető. Debreceni Művelődési Központ, Debrecen, 2008.3-15. Pólya Jenő (szerk.): A Tiszántúl villamosításának története 1888-1972. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, Debrecen, 1975.59-61.-r-s-t.: A Katona-Otthon. Debreczeni Képes Kalendáriom 1917 79-81. Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete. A Déri Múzeum Baráti Köre 10. kiadványa, Debrecen, 1972.77-79. Sápi Lajos: Debrecen városépítése és belterületének fejlődése, 1850-1918. In: Gunst Péter (szerk.): Debrecen története 1849-1919. (3. kötet). Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997 65-75. Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti kiállítások a századelő Debrecenében. Különlenyomat a Déri Múzeum 1989-1990. évi évkönyvéből. Debrecen, 1992.414-415. Szűcs Ernő: Bemutatjuk. Épületek, intézmények, együttesek Debrecenben. Debrecen várossá nyilvánításának 625. évfordulójára. Hajdú- Bihar Megyei Könyvtár és a Debrecen Városi Könyvtár, Debrecen, 1987 27-30., 40-43-, 48-51., 68-70., 84-89., 165-168., 173-176. Szűcs Ernő: A város gyáripara 1849-1919 között. In: Gunst Péter (szerk.): Debrecen története 1849-1919. (3. kötet). Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997 250-266. Szűcs Ernő Zoltán (szerk.): A debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éve, 1884-2004. DKV Debreceni Közlekedési Részvénytársaság, Debrecen, 2004.28. Tatay Zoltán: A debreceni társadalom háborús jótékonysága. Debreczeni Képes Kalendáriom 1917 64-67. Debrecen Város Közgyűlési jegyzőkönyvei: MNLHBML 316/22451.1914. bkgy. MNLHBML 326/21758.1914. bkgy. MNLHBML 331/21572.1914. bkgy. MNLHBML 411/23583.1914. bkgy. MNLHBML 304/18306-19316.1915. bkgy. MNLHBML 193/11639.1917. bkgy. MNLHBML 17641/1914 sz. tanácsi határozat Debreczeni Független Újság 1915.1. sz., 1918.223. sz. Debreczeni Újság 1914.248., 249., 296. sz., 1915.10., 54., 57,132., 168., 214. sz., 1916. 279. sz., 1917.7,67,179. sz., 1918.126. sz.
