Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)

7 Bajkai Rozália KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)1 BEVEZETÉS Jelen évkönyv 2014-es számában indítottam útjára Hajdú-Bihar megye avar kori településeit feldolgozó sorozatot azzal a szándékkal, hogy az M3 és M35 autópályák építését megelőző feltárások során előkerült avar kori településeket bemutassam. Elsőként Hajdúnánás, Mácsi-dűlő késő avar kori település leletanyagát és jelenségeit értékeltem, melytől mintegy 9 km-re Ny-ra fekszik a Fekete-halom nevű lelőhely, jelen tanulmány témá­ja. A földrajzi közelség alapvetően feltételezné a két teleprészlet hasonló­ságát, azonban mint látni fogjuk, korántsem ez a helyzet. A 41. sz. lelőhely Hajdúnánástól ÉNy-ra, a Keleti-főcsatornától Ny-ra, a Fekete-halom nevű kurgán D-i oldalán fekszik. (1. kép) Az M3 autópálya építését megelőzően került sor a lelőhely feltárására, 2003. augusztus 25. és október 21. között, Raczky Pál, Anders Alexandra (Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Régészettudományi Intézet) és Nagy Emese Gyöngyvér (Déri Múzeum, Debrecen) vezetésével.2 Összesen 9600 m2 területen 79 objektumot tártak fel, melyek közül 69 bizonyult ré­gészeti korúnak: kora bronzkori Nyírség-kultúrához köthető temetkezé­sek (Dani 2004,27-39), szarmata és késő avar kori településobjektumok kerültek elő.3 (2. kép) A feltárt avar kori településréteghez a feltételesen idesorolhatókat is belevéve összesen 32 objektum tartozott. A helyenként egyes objektumokból felbukkanó tégla- és porcelántöredékek újkori boly­gatásra utalnak a területen. 1. FÖLDRAJZI KÖRNYEZET A lelőhely a Hajdúhát nevű kistájon fekszik, infúziós löszös (hidroeolikus üledék) talajon: ez az Alföld speciális löszváltozata, mely alacsony fekvésű, vízjárta ártereken halmozódik fel. Az eolikusan szállított por vízben üle­pedett le, vagy utólagos vízzel borítottság következtében kilúgozódott. Az alföldi folyók egykori árterületein fordul elő, a típusos lösznél tömöt­1 Készült „Az átalakulás évszázadai - települési struktúrák, települési stratégiáka Kár­pát-medence központi részein a 8-11. században" c. NK i0453B.sz. OTKA-pályázat támogatásával. A digitális lelőhelytérképek alapjait az Archeodata 1998 Bt. mun­katársai készítették, majd a szerző kérésére Vágvölgyi Bence (MTA BTK Régésze­ti Intézet) szerkesztette át, amit ezúton is köszönök neki. Az EOV térképért Merva Szabinának (MTA BTK Régészeti Intézet) tartozom köszönettel. Köszönöm továbbá dr. Takács Miklósnak, hogy tanácsaival segítette a szöveg végleges formába öntését. 2 A feltáróknak ezúton is köszönöm a lehetőséget a lelőhely feldolgozására. 3 A helyszíni megfigyelések alapján a 9-10. századra helyezték a település korát. (An­ders 2004,225) tebb, fakóbb, kisebb mésztartalmú, anyaga folyóvízi agyaggal, iszappal, homokkal keveredhet (Gyalog 2005,145,154)4 A feltárt majdnem 1 hektárnyi terület a Fekete-halom nevű kurgán dél­keleti lábánál található, az egykori Csingilingi-ér partján, mely ÉK-i irány­ból képez határt (Anders 2004,225). A lelőhely kiterjedését terepbejárás során egy nagyjából É-D-i irányú dombhátra lokalizálták, mely 95 m-es tengerszint feletti magasságban van. Az autópálya nyomvonala által érin­tett terület a prognosztizált lelőhelyet nagyjából középen vágta el: ez a kis szelet az érintett dombhátra merőleges, ami miatt az eltávolított humusz­réteg változó vastagságú volt. Néhány mélyebben fekvő helyen közel 1,5 m vastag humuszréteg fedte az objektumokat. (3. kép: 1,3) 2. A FELTÁRT RÉGÉSZETI JELENSÉGEKRŐL A szarmata kori gödrök a feltárt felszín DNy-i végében, valamivel mé­lyebben helyezkedtek el, mint a kora bronzkori sírok, melyek a terület közepén feküdtek. Az avar kori házak és épületek szintén a magasabb fel­színen feküdtek, míg a kutak a déli részen az alacsonyabb fekvésű terü­leten. (2. kép) A kora bronzkori sírok a Nyírség-kultúra csontvázas temetkezései vol­tak, összesen hetet lehetett ide sorolni, melyekből négynek csupán gödre maradt meg csontok nélkül (Dani 2004,27-28). Római császárkori szar­matának bizonyult négy, viszonylag nagyméretű, kerek, méhkas alakú gö­dör, melyekből szarmata kori kerámia is került elő. Átmérőjük 1,7-2,5 m között váltakozott. További 21 gödör, illetve három kisebb méretű gödör - melyek akár oszlophelyek is lehettek -, keltező értékű leletanyag híján csupán feltételesen köthetők a szarmata korhoz. (1. ábra) Összeköti még a jelenségeket az, hogy a feltárt terület DNy-i végében csoportosulnak. A késő avar korhoz 18 kerámiával jól keltezhető jelenséget sorolhatunk: házak, épületek, gödrök, árkok, kutak, szabadban álló kemencék és tűz­hely nyomai. (2. ábra) További 14 jelenséget keltezhető leletanyag hiányá­ban feltételesen tudunk a késő avar kori településrészlethez kötni. Ezek főként a terület középső és ÉK-i részét foglalták el: a házak és épületek két jól látható csoportba különöltek el, ugyanúgy, mint a kutak a többi jelenségtől. A település érdekessége az az árokrendszer, mely két, egy­mással merőlegesen futó, nagyjából É-D és Ny-K-i irányú árokból áll: ez 4 A Hajdúnánás, Mácsi-dú'lői késő avar kori település kissé eltérő talajon, (típusos) lö­szös talajon helyezkedik el: eolikus (szél által szállított) üledék, melynek mésztartal- ma jelentős, tömegesebb kiválása esetén helyenként meszes konkréciók (löszbabák) képződnek. (Gyalog 2005,145-146)

Next

/
Oldalképek
Tartalom