Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)

24 BAJKAI ROZÁLIA falú (39/127). Méret 0,42x0,35 m; Relatív mélység: 0,54 m. Padlóra, járó­szintre utaló nyomot nem figyeltek meg a helyszínen; alja egyenetlen. Méret: 2,8-2,9x2,5-2,7 m; Relatív mélység: 0,21-0,32 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, őrlőkőtöredék, tapasztás 40/66 épület Keltezés: Késő avar kor Leírás: Félig földbemélyített, viszonylag sekélyen jelentkező, téglalap ala­kú épület kemencével. Irányítása megegyezik a 39/65 sz. épülettel, vagyis ÉK-DNy. Két metszet is készült, egy megközelítőleg D-É-i (40/74,40/76) és egy Ny-K-i irányú (40/73,40/75). Betöltése erősen kevert, lazább, sö­tétbarna, homokos humusz, foltokban szemcsés, sárga homoklerakódá­sokkal keverve; és erősen kevert, lazább, halványbarna-drappos homok rengeteg apró humusz-, barna homok- és löszpöttyökkel keverve; vala­mint kevert, igen tömör, halványbarna, betömörödött humuszos homok, sárga homok- és löszpöttyökkel. Fala helyenként rézsűs, általában azon­ban inkább függőleges. Az épület ÉNy-i sarkában egy agyagtömbbe vájt valamikori kemence nyoma (40/97): patkó alakú, fala ívelt, alja tapasz­tott, 4 cm vastagságban átégett (H.: 0,45 m; Sz.: 0,26 m; Mag.: 0,2-0,28 m). A kemence K-i falazatának felső része a szájrésznél az altalajtól elté­rő sárga színű, megerősítés lehetett. A kemence szája előtt félkörívben szétszóródva erősen átégett kőtöredékek feküdtek, továbbá a kemence É-i falába is tapasztottak kőtöredékeket - ez bizonyosan a hőtartást fo­kozta. Az épület ÉK-i falának közepénél egy kerek, sekély, teknős aljú osz­lophely volt, mely külön számot nem kapott. Mérete: 0,25-0,29 m; relatív mélység: 0,23 m. Az épület DNy-i sarkában egy viszonylag nagyméretű, kerek lemélyedés látható. Mérete: 0,4-0,66 m. A DNy-i és DK-i fal men­tén mélyebben történt a humuszolás, itt igen kis mélységben sikerült az épületet megfogni. Alja egyenetlen, padlóra utaló nyomot nem regiszt­ráltak a helyszínen. Méret: 24-2,7x2,9-3,2 m; Relatív mélység: 0,11-0,36 m Leletanyag: kerámia, vaseszközök, őrlőkőtöredékek, földminta 41/67 épület Keltezés: Késő avar kor (feltételes) Leírás: Félig földbemélyített, megközelítőleg négyzet alakú, elég seké­lyen jelentkező épület. Irányítása ÉNy-DK-i. Két metszete is készült, egy DK—ÉNy-i (41/110,41/112) és DNy—ÉK-i (41/111,41/113) irányú. Betöltése ke­vert, igen tömör, halványbarna, betömörödött humuszos homok, sárga homok- és löszpöttyökkel. Fala enyhén rézsűs, egyenetlen, alján padlóra utaló nyomot nem ügyeltek meg a feltárók. Az épületben tűzhely nyoma nem került elő. Több oszlophelyet sikerült viszont megfigyelni, melyek a tetőt tarthatták: az É-i, ÉK-i (41/119) és DNy-i sarkokban (41/118) egy-egy kerek, függőleges vagy rézsűs falú oszlophely (átm.: 03-0,5 m), a DK-i fal mentén 2 kb. az oldal harmadánál (átm.: 03-0,7 m). A mély humuszolás miatt igen sekélyen maradt meg az épület, főként az ÉK-i sarkánál, az sem kizárt, hogy tűzhelye is volt. Az oszlophelyek is váltakozó mélységűek. Méret: 2,7-2,9x24-2,8 m; Relatív mélység: 0-0,18 m Leletanyag: csonteszköz, őrlőkőtöredék 42/68 épület Keltezés: Késő avar kor (feltételes) Leírás: Félig földbemélyített, téglalap alakú, viszonylag sekélyen jelent­kező épület kemencével. Irányítása ÉK-DNy-i. Két metszete is készült, egy megközelítőleg D-É-i (42/105,42/107) és egy megközelítőleg Ny-K-i (42/104,42/106). Betöltése kevert, lazább, halványbarna, puha, kissé ho­mokos humusz, löszpöttyökkel keverve. Függőleges falú, egyenetlen aljú; padlóra utaló nyomot nem sikerült megfigyelniük a feltáróknak. Az épület ÉK-i sarkában egy ép malomkő alatt a valamikori kemence (42/129) nyo­mai kerültek elő: agyagba vájt, szögletes alakú, az épület aljához képest lemélyített. Tapasztott sütőfelülete 3,5 cm vastagságban átégett, fala 2 cm vastagon: 22 cm magasan maradt meg az átégett falazat (H.: 047 m; Sz.: 043 m). A tűzhely előtt sekélyebb gödör, mely hamusgödör lehetett (Mérete: 0,6x04 m; Relatív mélység: 0,1-03 m). Az épület Ny-i (42/109) és K-i (42/108) falainak középvonalában egy-egy kerek, mély, függőleges falú oszlophely található. Utóbbi a nyesett felszíntől mérve 93 cm mélyen volt (átmérője: 0,37-043 m), míg a 42/109 nyugatabbi oszlophely a nye­sett felszíntől 29-cm-re, vagyis az alapgödör aljába alig mélyedt le. Át­mérője: 0,2 m. A 42/108 oszlophely ráadásul rézsűsen halad a falban. Az épület ÉNy-i sarkában egy ovális, viszonylag sekély lemélyülés volt (Mé­rete: 0,64x0,5 m; Relatív mélység: 0,19-03 m). Méret: 2,2-2,5X 27-2,9 m; Relatív mélység: 0,11-0,29 m Leletanyag: malomkő, tapasztás Kerámia: ­43/77 árok Keltezés: Késő avar kor Leírás: Hosszú, DK-ÉNy, majd K—Ny, majd újra DK-ÉNy irányú, változó mélységű és szélességű árok. Az ÉNy-i feltárási határhoz közel mintegy 2 méteres szakaszon nem lehet követni az árok mélyedését, itt valami­féle bejáratot feltételezhetünk: K felől ki is szélesedik az árok, valamint 115 és 116 strat. számon egy-egy nagyméretű, kerek oszlophelyet lehe­tett dokumentálni. Az árok szerkezetileg hasonló, mint a 29/30 árok, itt is több, oszlophelyre emlékeztető lemélyedés van, a K-i része azonban sokkal keskenyebb és sekélyebb, U átmetszetű. Az árok betöltése erősen kevert, lazább, sötétbarna, homokos humusz, foltokban szemcsés, sárga homoklerakódásokkal vagy löszpöttyökkel keverve; valamint kevert igen tömör, halványbarna, betömörödött humuszos homok, sárga homok- és löszpöttyökkel. A K-i sekélyebb szakaszon inkább homogén, löszpöttyös vagy sárga homokfoltos, világosbarna vagy sötétbarna humuszos betöl­tés a jellemző, míg a nyugatabbi, lemélyülésekkel is tagolt részeken jóval kevertebb, tömörebb és lazább humuszos betöltések váltakoznak. Méret: FI.: 41,67 m (bejárattól Ny-ra: 8,13 m; bejárattól K-re: 33,54 m); Sz.: 0,5-1,7 m; Relatív mélység: 0,14-0,93 m Leletanyag: kerámia (43/78); őrlőkő (43/81); kerámia (43/82); kerámia, ál­latcsont (43/85) 44/98 gödör Keltezés: Római császárkor, szarmata (feltételes) Leírás: Kerek, nagyméretű, mély, méhkas alakú gödör. ÉK-DNy-i irányú közös metszete (19/52) készült a 19/19 gödörrel, mely DK felé néz. Betol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom