Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Irodalomtörténet - Gellér Ferencné Keonch Hajnalka: Az ismeretlen Tóth Árpád. A vidéki hírlapíró
150 GELLER FERENCNÉ KEONCH HAJNALKA Szellemesek az Acél Géza főmérnök Géza acélkirály, Magoss György ügyvéd úr Gyuri ügyvéd, a bonviván megszólítások. Dr. Körössy Kálmán ügyvéd törekvő politikai fregoli nevét politikai pálfordulásairól kapta. Hauer Bertalant az Angol királynő szálloda és étterem tulajdonosát Hóhér Bercinek, Shopen-Hauer Bercinek nevezte és a foglalkozására utaló címekkel látta el, tatár őrgróf, bankett karmester, pilseni sörbet, japán császári mayonais. A barátkánt számon tartott Bercitől gyászverssel búcsúzott. Hauer Bertalan „Meghalt ismét egy bohém ember / Az éjszakák víg embere, / Akit csak ismert körülfogta / Lelkének nagy szeretete. //Tudott dolgozni másokért is / Alkotott sok-sok szépeket / Elmúlása is stílszerű volt / Az ő jó szíve megrepedt." név nélkül (1911.8. sz. febr. 19.) EPILÓGUS A 20. század gazdag hírlapállománya a modern magyar irodalom folyamatát bemutató életmű- és korszak-monográfiák, pályaképek, tanulmányok, kritikai kiadások forrásául szolgál. A korszak sajtójának teljességre törekvő feldolgozása nélkülözhetetlen egy-egy író hírlapokban és folyóiratokban máig lappangó publikációinak feltárásához. Tóth Árpád összes műveinek kritikai kiadása csaknem teljességgel feldolgozta a korabeli debreceni lapokat: a Debreczen, a Debreczeni Független Újság, a Debreczeni Nagy Újság napilapokat és a Debreceni Szemle folyóiratot. A szerkesztők figyelmét elkerülte a Debreceni Futár59 c. hetilap - amelyre Bakó Endre hívta fel a figyelmet, Tóth Árpád két tréfás versének közölésével.60 A Dongó, mint a művészetek sorában alacsonyabb értékrendet képviselő komikus irodalom, az irodalomtörténet érdeklődésén kívül rekedt, s csaknem nyomtalanul tűnt el Tóth Árpád írásaival együtt, növelve az irodalomtörténet és a debreceni sajtótörténet veszteségeit. Tóth Árpád rendszeres hírlapírói tevékenységet folytatott 1909 és 1913 között. 1909-ben a Debreczeni Független Újságban és vele egy időben, 1910 nyaráig a Dongóban. 1911 őszétől a Debreczeni Nagy Újságban, 1912-ben a Debreczeni Szemlében gyakran publikált, 1913-ban versekkel jelentkezett a Debre59 Debreceni Futár, szerk. ZOLTÁN István. (1913. márc. 31.-1914. júl. 20.) 60 BAKÓ, i. m., 9.68-73. - A közölt kétvers: Klasszikusok a gyermeknapra (1913. máj. 19.) ésZ/mm (1913. jún. 9.) ceni Futárban, és 1910 tavaszától 1913 őszéig Debrecenből küldte írásait a Nyugatnak.6' A dátumok csaknem teljes folyamatossággal bizonyítják, hogy Tóth Árpád négy éven át debreceni lakosként élt a városban, hírlapírással foglalkozott, és írásainak szerves részét képezték a helyi események. 1911 tavaszán már nem munkatársa az élclapnak, amikor átmenetileg Budapestre költözött, de nem tudott elhelyezkedni. A hónapról hónapra súlyosbodó szegénység és betegség embert és hitet próbáló időszakának megrendítő dokumentuma az alábbi levél: „ [...] Most pedig egy nagyon kényes ügy jön, melyet sokáig halogattam, de most muszáj vele kirukkolnom: Engem a családom, minthogy nekik adott szavamat nem tartottam meg s dacára annak, hogy négy hónapon át 50 frt. havi pénzzel támogattak, vizsgámat nem tettem le, többé nem akar pénzzel segíteni: csináljak most már, amit tudok, ők nem bírják a költséget s különben is, - mint öcsém írja - haragszanak rám, mert nagyon kevésszer, levelezőlapokon írtam nekik. Én most már a Nyugat jóvoltából úgy, ahogy megélek, de nagyon rámsokasodott a kávéházi adósság. Arra számítottam, hogy az apámtól érkező legközelebbi 50 forintból kifizetem s kimaradok a kávéházból. De közbejött ez a kellemetlen családi értesítés. A Nyugattól most nem kérhetek, mert a múlt héten felvett 50 koronával 340 K-ra rúg előlegem s alig dolgoztam valamit.. ,"62 (Budapest, 1911. márc. 23.) 1911 nyarán visszatért Debrecenbe, majd 1911 októbertől a Debreczeni Nagy Újság szerkesztője, 1913 őszéig.® Napjainkig rejtély, miért nincs saját utalás írásai, jegyzetei között Dongó-beli tevékenységére. Talán tehetségéhez méltatlan feladatnak tartotta ezt a munkát. Kényszerűségből, álnév mögé rejtőzve írta néhány koronáért a megélhetéséhez szükséges kroki-verseit és cikkeit. Nagy Zoltánhoz 1910. március 7-én írt és korábban idézett levelében arra hivatkozik, hogy vele „apróbb érdekes dolgok"64 történtek. Nem tudni, hogy az éppen 1910. elején induló színház vitára célzott-e, mert az ígért beszámolónak nem találtuk nyomát. 1913 szeptemberében név nélkül jelent meg az alábbi vers, amelynek impresszionista stílusjegyei Tóth Árpád szerzőségét sejtetik. 61 Debreczeni Független Újság, 1909. okt. 5.-1910. febr. 4.; 1911. ápr. 22., .23. - Dongó, 1909. okt. 17.-1910. júl. 10.; 1911. febr. 19.; 1913. szept. 28.;. - Nyugat, 1910. febr. 1., okt. 1., nov. 1., nov. 16.; 1911. jan. 1., márc. 16., máj. 16.; 1913. jún. 1., szept. 16., nov. 1.; - Debreczeni Nagy Újság, 1911. okt. 10.-1913. aug.30.; - Debreczeni Szemle: 1912. jan. 1.; jan. 14;. jan. 21.; márc. 3.; ápr. 7., dec. 22.; - Debreceni Futár, 1913. máj. 19.; jún. 9. 62 Uo.,421. 63 LETZTER József nyújtott segítő kezet TÓTH Árpádnak 1911 őszén, amikor kinevezte a dnú felelős szerkesztőjévé. 64 NAGY, 1. i.m., 420.
