Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN II. 13 vagy időben egymáshoz igen közelinek kell elképzelnünk. A déli négyes csoportból a 60/142 sz. épület irányítása is egyezést mutat az északab- bi épületek irányításával. Ezek alapján a két épületcsoportot közel egykorúnak, közel egy időben használtnak feltételezzük. A kerámiaanyag, mint látni fogjuk, nem ad támpontot ezen kérdés eldöntésére. Az egyrétegű sütó'felületek a szabadban álló kemencék esetében nem tanúskodnak hosszabb megtelepedésről, mint ahogy a szuperpozíciók hiánya is ezt jelezheti. A kutakból előkerült csekély leletanyagból arra következtethetünk, hogy azokat másodlagosan nem használták fel szemetesgödörnek, továbbá a metszetükben sem jelentkezett erre utaló nyom a rétegsorban. A kutakat a település fennállása alatt végig használhatták eredeti funkciójukban. A települést mindent összevetve egy egyrétegű, kisebb közösség által használt, rövid ideig fennálló településnek kell elképzelnünk. 5. KERÁMIA A kerámiaanyag leírásához egy számokból és egy helyen betűkből álló kombinációt használtam, ami lehetővé tette az egyes töredékek technológiai, formai és díszítésbeli tulajdonságainak pontosabb rögzítését. Célom ezzel az volt, hogy a lehető legobjektívebb adatfelvételem legyen, hosszabb távon pedig összehasonlítható legyen a régió avar kori településeinek kerámiaanyaga. 5.1 Technológiai jellemzők A kerámiaanyagot technológiai szempontból három csoportra lehetett osztani: gyorskorongolt (G), lassúkorongolt (L) és kézzel formált (K) minőségre. Egyetlen olyan gyorskorongolt fenéktöredék került elő, mely minden bizonnyal az avar korra keltezhető. Csillámos kvarcszemcsés homokkal erősen soványított, kívül-belül világosbarna-sötétszürke foltos, törésében réteges. Felülete durva szemcsés, belső felületén a korongon való felhúzás nyoma, kívül pedig a korongról való levágást mutató koncentrikus körök láthatók. (9. kép: 3) Anyagtípusát illetően beleillik az avar kori lassúkorongolt töredékek közé. Gyorskorongolt edénytöredékek az Alföldön, késő avar kori közegből alig-alig ismertek. Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó- dűlő (M3-214) 8-11. századi lelőhely 37. objektumából (ház) előkerült egy gyorskorongolt fazék alsó felének töredéke: kvarcszemcsés homokkal és apró fehér kavicsokkal soványított, kívül narancssárgára, belül világosbarna-sötétszürke foltosra égett, felülete kissé érdes.15 Belső felületén a korongon való felhúzás nyomai (enyhén hullámos belső felszín), fenekén pedig a korongról való levágás nyoma (koncentrikus körök) látszódik. Az edény mellett sütőharang töredéke, agyagtepsi töredéke, valamint lassúkorongolt, karcolt díszű, késő avar korra keltezhető kerámia került elő. Nagykálló-Harangod avar kori településről egyetlen ház betöltéséből került elő gyorskorongolt, homokos, apró kavicsos soványítású aljtöredék, melyen a korongon való felhúzás és levágás nyomai látszódtak. Mellette 6. ábra Az avar kori kerámiaanyag technológiai megoszlása, darabszám alapján (10.1: gyorskorongolt; 10.2: lassúkorongolt; 10.3: kézzel formált; 10.4: nem meghatározható) 7 ábra Az avar kori kerámiaanyag technológiai megoszlása, edényszám alapján (10.1: gyorskorongolt; 10.2: lassúkorongolt; 10.3: kézzel formált; 10.4: nem meghatározható) jó minőségű kézikorongolt kerámiatöredékek és kézzel formált agyagtepsi került elő az objektumból.16 Fekete-halom esetében azért nehezebb az értékelés, mivel sütőfelület alá lett betapasztva, és egy biztosan szarmata kori gyorskorongolt szemcsés peremtöredék is köztük volt az egyértelmű késő avar kori töredékek között. Ennek ellenére, a régióban található párhuzamok alapján úgy gondolom, hogy avar korinak tarthatjuk a töredéket. Ezenfelül összesen 270 darab, biztosan avar korra keltezhető kerámiatöredék került elő a település objektumaiból, melyek darabszámot tekintve 61-38%-os arányban a kézzel formáltak javára billennek. (6. ábra) A becsült edényszám 98 darab volt a gyorskorongolt töredékkel együtt, itt a megoszlás azonban teljesen más képet mutat: 59%-ban a lassúkorongolt edények dominálnak, míg a kézzel formáltak 38%-ot tesznek ki. Összesen két olyan töredék volt, melyek technológiáját nem lehetett meghatározni. (7. ábra) Látható tehát, hogy a darabszámok alapján vett értékelés mennyire torzítja a valós képet. Az edényeket a következő adalékanyagok jellemezték: csillámos homok (3), kvarcszemcsés homok (4), csillámos kvarcszemcsés homok (5), csillám (6), apró kavicsok (7), apró, éles szélű kavicsok (8), apró, színes ka15 A lelőhely feldolgozásának lehetőségéért Pintye Gábor ásató régésznek (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) és dr. Istvánovits Eszternek tartozom köszönettel. 16 Gergely Katalin szíves szóbeli közlése a megjelenés előtt álló telepanyagról, melyet ezúton is köszönök neki.
