Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Irodalomtörténet - Gellér Ferencné Keonch Hajnalka: Az ismeretlen Tóth Árpád. A vidéki hírlapíró
138 GELLÉR FERENCNÉ KEONCH HAJNALKA A DONGÓ A debreceni Dongó c. élclap feldolgozása során meglepő információkhoz jutottunk. A Dongó9 101909-ben már a tizedik évében járt és kedvelt lapja volt a debreceni közönségnek. A Talpra, magyart c. programadó verse közönsége szórakoztatását ígérte. „A haza ugyan nem hív, de hívlak én! Itt az idő most vagy soha! Ha lelkedben él a vágy, hogy képviselő lehess, ha félsz a pestistől, ha boldog akarsz lenni az ideáloddal - fizess elő a „Dongó"-ra / s bizonnyal eléred czélodat. Ha pedig kebled vitorláit nem dagasztja a nagyravágyás szele, s mulatságban, vígságban akarod átélni azt a pár évet, amit a Pár- kák kegyelméből e sártekén töltesz, úgy kétszeresen kötelességed előfizetni a „Dongó"-ra mely csordultig lesz minden héten csatta- nós viczczekkel, duzzadó humorral. [...]" Székely Imre11 szerkesztő célja azonban nem pusztán a nevettetés volt. Lapját az ellenzéki politizálás eszközévé kívánta tenni. A városházi korrupciók, visszaélések nyilvánosságra kerülése, humoros formában való kiteregetése egy politikai célzatú élclap számára óriási lehetőséget kínált. Szókimondó politizálását lehetővé tette, hogy a nagypolitika számára az élclap szinte észrevétlen maradt, s a politikát egyszerű, szórakoztató, népszerű formában szolgálta. A Dongó név egy régi debreceni dal hagyományát őrzi: „Debrecenben kidobolták, / hogy a Dongót ne dalolják - // Csak azért is Dongó-/Diri-Diri Dongó." Székely Imre kitűnő írógárdát szervezett lapja mögé. A hivatásos írók12 mellett civil értelmiségiek is írtak álnéven humoros cikkeket és fülbe súgott Garantált hírekkel segítették a lap népszerűségét. A PINGUIN-REJTÉLY 1909 őszén az élclap színházi rovatában pikáns színházi hírek, szójátékok jelentek meg Pinguin aláírással. Az olvasók felfigyeltek az új hangra és érdeklődtek, hogy ki rejtőzködik az álnév mögött. Diri-Dongó szerkesztői üzenetében a következőképpen válaszolt: 9 Dongó, (1) 1900.01.07 - (16) 1915.05.30., szerk. DIRI DONGÓ, (alias: SZÉKELY Imre), Debrecen, Hoffmann-Kronovitz ny. 10 Dongói.(1900)1.jan.7. 11 SZÉKELY Imre (1866-1932) újságíró. A Debreczeni Lapok, Dongó, Debreczeni Reggeli Újság szerkesztője 12 Az írógárda nevezetesebb tagjai: SIPOS Béla újságíró, JÁNOSI Zoltán ref. pap, BENEDEK János költő, ADY Endre költő, SIMON István néptanító, ifj. SZÉLL István adótisztviselő, MILE Pál rendőr, NAGY Ferenc ref. lelkész „Pinguin álnév alatt lapunkba ez idő szerint az elcsapott török szultán Abud-Hamid irogat, aki most abdul él, ha mid a czikkeiért kap."13 Az álnév titkát Pálfy József4 debreceni újságíró sajtótörténeti emlékezésében tárta fel, miszerint a Pinguin álnév mögött Tóth Árpád rejtőzött. A kortárs újságíró közlésén alapuló információ személyes ismeretségük okán hitelt érdemlő. Pinguin (alias: Tóth Árpád) szerzőségének közvetett bizonyítékát az iro- dalomtörténetileg igazolt Arpetto és Torpedó15 álnéven írt írásai hitelesítik. A Pinguin karcolatok, szatírák, glosszák - tematikájuk és szatirikus ábrázolásuk alapján - az Arpetto- és Torpedó-karcolatok, szatírák előfutárainak tekinthetők. A SZATIRIKUS TÓTH ÁRPÁD A korszak debreceni sajtójának jellegzetes, de csaknem elfeledett élclap- jában, a Dongóban 1909. október 17-e és 1910. július 10-e között 127 Tóth Árpád írás jelent meg, majd 1911 tavaszán két, 1913 őszén egy vers.16 Álnév-variációi: Pinguin, P., n., P-n., Pn., -in.; N., T.Á., apjával, Tóth Andrással együtt jegyzett Pinguin és ifjú Ping; Ping ifjú és Pinguin; ifj. Ping és Pinguin, Pp; pP. Tóth Árpád hajlamát a humorra, az évődésre, kortársi visszaemlékezések megerősítik. Szóban és írásban egyaránt szellemes ember volt. Szabó Lőrinc felidézte a Centrál kávéházi asztalnál sakkozó Pádit - „ahogy a költőt barátilag hívtuk - a márvány asztallap vonalait rajzolta át kecses női idomokká"17 Életkedvéről, szatirikus hajlamáról Déry Tibor is megemlékezett: „[...] egy csöppnyi gúnnyal, de bennfentesen, még malackodni is tudott, persze mértéket tartva. Megint csak meglepetten figyeltem fel; ha még nálunk odahaza is a puritán stílus kitiltott minden szeméremsértő szót, sőt célzást, a költő mily jogon lépi át az irdatlan távolságot a líra szűz hárfateste, s a körúti humor sarki szajhaviccei között?"18 13 Szójátéka hatalmától megfosztott török szultán, ABDUL HAMID nevére. - SZÉKELY Imre soha senkinek a nevét nem adta ki, minden cikkért vállalta a felelősséget, még a bíróságon is. 14 PÁLFY József 1906-ban a Szabadság (1902-1906.) c. lapnál riporterként kezdte az újságírói pályát. A lap megszűnte után 1907 és 1909 között a Debreczen c. függetlenségi lapnak dolgozott. 1909-ben besorozták, 9 évig katonáskodott. Pályája 1920 után teljesedett ki. - Id.: PÁLFY József. A debreceni éldap-irodalom története, Debrecen, 1963. (Kézirat. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Ms 11/8.) 15 Torpedó álnevet használta a Debreczeni Nagy Újságban, a Ludas Matyi c. élclap mellékletben Arpetto néven jelent meg. Az álnevek használata már tudatos választás volt. 16 A függelékben a Színház rovatot egy egységnek tekintettük, függetlenül a benne szereplő sztorik és szójátékok számától. 17 SZABÓ Lőrinc. Tóth Árpád=http://www.szozat.org/showpage.php?pid=368i 18 DÉRY Tibor, Belépőm az irodalomba=Létektől lélekig: In memóriám Tóth Árpád., vál., szerk. MÁRKUS Béla, Debrecen: Nap K., 2006,136.
