Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Történettudomány - Surányi Béla: Fejezetek a XX. század hazai takarmánygazdálkodásának körében
FEJEZETEK A XX. SZÁZAD HAZAI TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁSÁNAK KÖRÉBŐL 117 „silóakció" révén54 ugrásszerűen megnőtt a takarmánysilók száma, elérte a 8 ezer darabot. A siker hátterében a háborús évek beszolgáltatási és abrakelszámoltatási kötelezettségei álltak. Az állattartók mindent elkövettek nehéz helyzetük enyhítésére. A silóépítési akció elsősorban a kisgazdaságokat kívánta ösztönözni,55 a 300 kát. holdig terjedő birtok- nagyságot vették figyelembe. Az akcióra 178 ezer pengő állt rendelkezésre, ami lényegében csak erkölcsi támogatásnak felelt meg (480 pengő/ fő), jóllehet hatását hiba lenne lebecsülni. A megvalósítandó egyik alaptípus a miklóshalmi gödörsiló volt, ami azt jelentette, hogy a tervezést is az állam vállalta. Külön silózási útmutató készült a kisüzemek számára.56 Noha a kisüzemek körében a silótípusok egységesítésére törekedtek, számos egyedi - főleg uradalmakban - megoldás született. Az ún. német silóból fejlesztette ki Berzsenyi-J. Miklós a félig földbe süllyesztett hengersilót, amely a legjobban elterjedt.57 Szögletes változatát az uradalmak kedvelték. Pajtasiló, gödör(pit) siló, áthajtós siló, szalmasiló (faváz + bálázott szalmaoldal), ároksiló, Heraklit-silótorony, ikersilótorony stb. jelezte a változatok bőségét. Magyarországon, egyúttal a kontinensen is a legrégibb volt gr. Hunyady Ferenc kápolnásnyéki uradalmának Whitehead- rendszerű hatos silója.58 59 A kívánt erjedés érdekében adalékanyagokat9 is használtak (sósav, melasz, takarmánycukor stb.), attól függően, hogy fehérjében vagy keményítőben volt gazdagabb a tartósítandó növény. A savanyításra kerülő növényeknek, mint alaptakarmányoknak, az általános elterjedése csak néhány évtizedre tekint vissza. A kérődzőknél a zöld füvet, illetve a szénát a takarmányrépa váltotta föl, s végül az utóbbi évtizedekben a silókukorica vált elsődlegessé. A silókukorica, valamint a másodvetésként ültetett csaiamádé előretörése kiszorította a takarmányrépát. Ez különösen felgyorsult az 1950-es évek végétől. A hidegerjesztés térhódítása egybeesik a silókukorica vetésének a megindulásával. A cukorcirok művelésének hagyományai voltak, így erjesztésére is sor került. Savanyított takarmány készült a napraforgó-csalamádéból, lucernából, vörös heréből, baltacímből, a kétéves somkóróból, sőt a szudáni fűből is.60 A szója-silókukorica párosítás sem volt ismeretlen.61 A kukoricaszárat tépett állapotban erjesztették. A leveles répafejet qabompo\yma\ keverve savanyították. A répaszeletet kukoricaszárral, szalmával vagy polyvával vegyítve silózták be. A cukorgyári gazdaságok kétszer sajtolt répaszeletet önmagában, mindenféle adalék hozzáadása nélkül savanyították. ínséges időszakokban, a növényféléket illetően, a gazdák találékonysága nem ismert határt, az erjesztés elsődlegesen a „javítást" szolgálta.62 A XX. 54 Uő: 1971.19. A mezőgazdasági kamarák is kivették részüket a silómozgalom terjesztéséből, amire példa a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is. Lásd: A silógazdálkodás - különös tekintettel az egyszerű silók építésére. Összeáll. Szalay György. Debrecen, é. n. 55 Köztelek 1941.481. 56 Lásd: KovátsitsL.: Silógazdálkodási útmutató kisgazdák részére. Győr, 1941.64.0. 57 SurányiB. 1985.168. 58 Ua. 169. 59 Ua. 169-170. 60 KovátsitsL 1957.118-126. 61 Ua. 144-147. 62 Csíki L1931.55-69. század első felében a pillangós takarmánynövények savanyítására megbízható módszer nem alakult ki.63 Az erjesztés - a kémiai tartósítószerek ellenére is - kényszermegoldásként jöhetett számításba. Fia mégis sor került savanyításra, az erjedés javítására a szénhidráttartalmat csala- mádévahaqy a kukoricatörés után azonnal levágott szárszecskával növelték. A zöldlucerna savanyításával kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalat a szakszerűtlenségből eredt. így Pörneczi József, aki maga is foglalkozott vele, arra a következtetésre jutott, hogy a pillangósok „silózásával fel kellene egyelőre hagyni."64 Már az 1920-as években fölvetődött:65 széna vagy szilázs? vagyis nem volna-e célszerű kiterjeszteni a silózást a széna rovására. Lényegében e kérdés akkoriban nem adott okot széles körű vitára. „Téves az a régi felfogás, hogy csak esős, hűvös éghajlat alatt lehet jelentősége a silózásnak és ott, ahol a viszonyok szénakészítésre kedvezőek, a siló létjogosultsága megszűnik. Ezzel szemben a valóság az, hogy a mi száraz éghajlatunk alatt még fokozottabb mértékben van szükség a silózásra, mint bárhol másutt, mert - amint láttuk - éppen legkiválóbb szárazságbíró növénye- ink természete olyan, hogy csakis erjesztéssel konzerválhatok tökéletesen. A silózás tehát korántsem akar nálunk a szénakészítés vetélytársa lenni, hanem csak annak nélkülözhetetlen kiegészítője, amelyre az okszerűbb és olcsóbb takarmányozás érdekében szükségünk van."66 Az 1940-es években a silózás jelentőségét a következőkben látták:67 • a takarmányrépa kiiktatható kukoricaszilázzsal; • több és jobb takarmány nyerhető ugyanarról a területről; • olcsó, nagyarányú állattartás, tejtermelés növelése többletabrak etetése nélkül; • növekvő istállótrágya-mennyiség; • munkaerő-megtakarítás; • takarmányfelesleg eltartható; • ízletesebb, jobb étrendi hatású takarmány nyerhető; • a technológia lényege: aprítás, levegő kiszorítás, leföldelés. A második világháború után a viszonylag rövid idő alatt „felfutó" állatlétszám takarmányozása nem kis gondot okozott. Konkoly-Thege Sándor újólag leszögezte: „.. .állattenyésztésünk fejlődése és jövedelmezősége nem annyira állattenyésztési, mint inkább növénytermesztési kérdés. A haladás legfőbb előfeltétele a takarmánytermelés kedvezőbbé tétele."68 Ahol a lucerna, takarmányrépa és a kukorica sikeresen termeszthető, ott nincs gond a takarmányozással. A magyar gazdák ott is lucernát, vörös herét termelnek általában, ahol csak baltacím, nyúlszapuka, somkó- ró, őszi keverékek, netalán silókukorica termeszthető.69 Magyarországon 63 KovátsitsL. 1940.22. 64 Pörneczi J. 1940.459-460. 65 Konkoly-Thege S. 1924.138. 66 KovátsitsL. 1940.180-181. 67 Ua. 225-226. 68 Konkoly-Thege 5.1948.139. 69 Ua. 160. r
