Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Iparművészet - Kovács József Dénes: A Déri Múzeum Antik gyűjteménye – gyűjtéstörténet

A DÉRI MÚZEUM ANTIK GYŰJTEMÉNYE - GYŰJTÉSTÖRTÉNET 91 Istvánt2 valamint Wollanka József, a Szépművészeti Múzeum művészet- történésze és régésze, akitől Déri Frigyes szakmai becslést kért egy antik műtárgycsoport megvételénél.52 53 Rajtuk kívül kapcsolatban állt Petrovics Elekkel, a Szépművészeti Mú­zeum igazgatójával; Ernst Lajos műgyűjtővel; és - bár közvetve54 - Láng Nándorral is, a Debreceni Tudományegyetem híres klasszika-filológia ta­nárával. II. Régiségboltok, kereskedők, magángyűjtemények Ha figyelmesen megvizsgáljuk a Vásárlási Napló adatait, egyből szem­betűnik, hogy a megszerzett tárgyak többsége Bécs valamelyik régiség- kereskedéséből vagy ismertebb aukciósházából származik. Déri egészen kiváló kapcsolatokat ápolt a város meghatározó műkincskereskedőivel, sok esetben állandó kedvezményt kapott boltjaikban. A vizsgált korszak­ban rendszeresen vásárolt többek között Wilhelm Trinkstől (1912 és 1916 között 13 alkalommal), a 1 Glückselig & Sohn-nál (1913-ban háromszor), a Dorotheumban (négy aukciójukon licitált antik tárgyakra) és gyakran megfordult a Brüder Eggernéi is (1913 és 1919 között 12 alkalommal). Déri Frigyes kötődése Bécshez érthető, hiszen ebben a városban élt ifjú­kora óta. Érdekesség, hogy a boltok mindegyike a belvárosban, az I. kerü­letben helyezkedett el, egymástól alig néhány száz méterre, és mindössze egy rövid sétányira Déri Mariahilfer Straße-i lakásától. Az épületek egyéb­ként ma is megtalálhatók a városközpontban,55 igaz a funkciójuk - érthe­tő módon - szinte minden esetben már megváltozott.56 Múzeumalapítónk ugyancsak kapcsolatban állt a müncheni régiség- kereskedőkkel is, például Josef Grügerrel, Dr. Jacob Hirsch-sel és Hugo Helbinggel. Feljegyzéseiből kiderül, hogy több alkalommal, személyesen kereste fel őket. Déri precizitására jellemző, hogy a Münchenben kötött üzletek során a vételárat ugyan márkában rögzítette, de mellette mindig feltüntette, hogy ez az összeg aktuálisan mennyi aranykoronának felelt meg. Mindenképpen meg kell jegyeznünk azt is, hogy Antik gyűjtemé­nyének legértékesebb darabjai közül számos Münchenből származik: az apuliai vázák57, a Ptolemaiosz-kori amphorikoszokt8 a római tripust9 va­lamint az etruszk tőr60 52 Alföldi András ajánlotta Déri Frigyesnek, hogy vegye fel erre az állásra. 53 A vásárlás végül nem jött létre. Lásd: 1921. szeptember 26., Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek, Korompai 2011/12,240-241.010. 541921. március 15., Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek, Korompai 2010,249.old. 55 Címlistát lásd az I. Mellékletben. 56 A Dorotheum például továbbra is működik, de pl. a Wollzeile 9-ben csemege bolt, a Stallburgasse 2. számú házéban pedig kávézó üzemel. Déri Frigyes egykori lakhelyén jelenleg egy nyomda található. 57 Az agyagedények leírását az 5. fejezet II. alfejezete tartalmazza (Katalógus: 61-64. old) 58 Érdekes módon Déri ezeket a tárgyakat az egyiptomi fejezetbe sorolta, ami földrajzi­lag ugyan helyes, de művészettörténetileg inkább a görög-római fejezethez tartoz­nának. Ltsz.: DF.29.VII.7-9. (Katalógus: 3i2.old) 59 Ltsz.: DF.V.6. (Katalógus: 68.old) 60 Ltsz.: DF.X.2., kardként leltározva. (Katalógus: 88.old) Bécsen és Münchenen kívül Déri Frigyes főleg a Monarchia terüle­tén vásárolt antik tárgyakat. A Vásárlási Naplóban olvasható feljegyzé­sek szerint sikeres üzleteket kötött Budapesten, Grazban, Salzburgban és Karlsbadban is. Utóbbi helyszínen az ismert régiségkereskedőtől, H.O.Miethketől vásárolt három tanagra szobrocskát611913. június 6-án. A Monarchia és Németország területén kívül Déri Frigyes mindössze egyetlen alkalommal gyarapította Antik gyűjteményét, méghozzá Kons­tantinápolyban. Bár a dokumentumok nem szólnak róla, de feltételez­hető, hogy megbízott útján bonyolította le az üzletet 1914. április 7-én, a Nagy Háború előestéjén. Az eladó 5. Alfandari volt, akitől különböző ki­sebb antik használati eszközöket (fibulákat, egy strigilis-1, csészéket, stb.) szerzett meg. Déri Antik gyűjteményébe olyan darabok is bekerültek, amelyeket fel­tételezhetően magángyűjteményekből vásárolt, a régiségboltok közve­títő szerepének kihagyásával. Magángyűjtó'kre utalhatnak például azok a Vásárlási Naplóban feljegyzett nevek, amelyek mellett valamilyen ci­vil foglalkozás is fel van tüntetve (pl. Karl Thill, kereskedelmi tanácsos - Bécs; Hoffmann tanár úr - Baden), illetve az egyértelműen arisztokrata eredetű családnevek. Utóbbiak közé tartozik például Déri Frigyes társa­dalmilag legrangosabb pozícióban lévő kapcsolata, Ernst Windisch-Graetz herceg, akitől 1918-ban két alkalommal is vásárolt műtárgyat. Egyébként Dérinek az arisztokráciával történő üzletkötésekről nem mindig volt po­zitív tapasztalata: „...úgy látom aristokratáink tulajdonában tévő műtárgyakat fantasztiku­san nagyra becsülik és én nem szeretnék olyan helyzetbe jönni, hogy pláne mint régiségkereskedő alkuba menjek bele, vagy meg nem felelő tárgyakat előzékenységikényszerhelyzetben vásároljak."62 III. A vásárlási alkalmak kronológiája és a vásárolt műtárgyak száma Elsősorban a Vásárlási Naplónak köszönhetően napra pontosan nyo­mon tudjuk követni, hogy Déri Frigyes mikor szerzett meg egy-egy újabb műtárgyat gyűjteményébe. Ugyancsak részletes leírást kapunk a vásárolt tétel nagyságáról és darabszámáról. Néhány esetben Déri teljes ásatási lelet együttesekhez is hozzájutott, ezekben az esetekben viszont a műtárgyak számát sajnos nem jegyez­te fel. Amennyiben csak felületesen futjuk végig az I. Mellékletben szerep­lő, időrendi sorba rendezett vásárlási alkalmakat, azt állapíthatjuk meg, hogy a dokumentált üzletkötések töretlenül folytak a vizsgált időszak­ban, és semmilyen nehézség nem merült fel a műtárgypiacon, még a Nagy Háború idején sem. 61 A szobrok leírása a Katalógus 5. fejezetének I. alfejezetében található. „Afrodité és Érosz" szobra, ltsz.: DF.5.I.6. „Figura női ruhában" - a Vásárlási Napló adatai alapján nem azonosítható egyértelműen. A „Niké" szobrot egykor a DF.5.L1. vagy a DF.5.I.2. leltári számon tartották számon, valószínűsíthetően 1944-ben, a múzeum menekí­tési munkálatai során eltűnt. 621921. augusztus 22. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek, Korompai 2011/12,239.old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom