Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Iparművészet - Kovács József Dénes: A Déri Múzeum Antik gyűjteménye – gyűjtéstörténet

87 Kovács József Dénes A DÉRI MÚZEUM ANTIK GYŰJTEMÉNYE - GYŰJTÉSTÖRTÉNET HISTÓRIA EST MAGISTRA VITAE „História est magistra vitae - A történelem az étet tanítómestere" Az örök érvényű szentencia, mely a Déri Múzeum bejáratánál fogadja a lá­togatókat, akár az alapító, Déri Frigyes ars poeticája is lehetett volna. Azt az elvet vallotta ugyanis - összhangban a korszak szellemiségét döntően meghatározó értelmiségi körökkel, művészekkel és kultúrpolitikusokkal - hogy Magyarország sikerének záloga a művelt emberfő.1 Ahhoz azonban, hogy a jövőt felépítsék, egyaránt szükséges megismerni az emberiség és a nemzet múltját is, hiszen csak így érthetők meg az élet mozgatórugói és sorsfordító eseményei. Múzeumalapítónk ennek érdekében megtett minden tőle telhetőt. Va­gyonát és erejét nem kímélve fogott bele gyűjteményének létrehozásába, amellyel nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy elősegítse a kulturális élet felvirágzását szülőhazájában, valamint lehetővé tegye az eljövendő nem­zedékek történelmi és művészettörténeti oktatását. 1921-ben, az általa írt Katalógusban 2 a következőképpen összegezte műgyűjtői tevékenységé­nek motivációját, feladatait és végső célját:1 2 3 „Amennyiben kis keretben, egy magánember rövid élete munkájával le­hetséges volt, arra törekedtünk, hogy oktató célú gyűjteményünk a kezdet kezdetétől kiindulva felölelje az emberiség egyetemes kultúrájának a foko­zatos fejlődés lépcsőin haladó kialakulását" valamint: „A magyarság iránti igaz szeretettel és jóakarattal adom át az ideigle­nes lajstromot a nyilvánosságnak, abban a reményben, hogy a gyűjtemény­hez fűződő óhajtás teljesedni fog és hogy az a jövő generáció, nevezetesen a debreceni lakosság és tanulóifjúság művelésére és oktatására egyaránt hasznos és jótékony befolyást fog gyakorolni. Ha ezt elérjük, megnyugvás­sal mondhatom, hogy nehéz, de szép feladatomat sikerült megoldanom". Ennek fényében pedig a hálás utókor feladata nem lehet más, mint hogy folytatja a gyűjtemény legkörültekintőbb feldolgozását, Déri Frigyes akaratának megfelelően: 1 Levelezésében folyamatosan nyomon követhető a hazáért és a művelődésért való tenni akarása. (Lásd: Korompai 2010 és 2011/12). 2 Pontos címe: A debreczeni Déri Muzeum gyűjteményeinek leirása. (A továbbiakban Ao- talógus). Déri Frigyesa kéziratot 1921. karácsonyán zárta ie, Bécsben. A kötet 1922-ben jelent meg Debrecenben, miután Zoltai Lajos és Só'regi János a szöveget szakmailag ellenőrizte és javította. (Sőregi 1956) 3 Katalógus, 9. old. „Az egyes tárgyak meghatározásában arra törekedtünk, hogy annak ide­jén a múzeumot kezelő szakemberek a jelentősebb adatokat illetőleg egy le­endő katalógus elkészítésénél előre tájékozva legyenek"4 A gyűjteményben az elmúlt több, mint 80 év során történt változá­sok, az azóta felbukkant írott források és a műtárgyakat elemző tudomá­nyos vizsgálatok és publikációk összegzésére kiváló alkalomnak ígérkezik 2021/2022. A Katalógus megjelenésének centenáriumi évében egy Új Ka­talógus kiadásával méltóképpen lehetne tisztelegni Déri Frigyes emléke előtt. Jelen tanulmány célja éppen az, hogy megtegye az első lépést ebbe az irányba, és kiinduló pontként szolgáljon az elvégzendő feladathoz. A téma választása szimbolikus, hiszen mi mással is kezdhetnénk a kollekció gyűj­tés- és gyűjteménytörténeti feldolgozását, mint Déri Frigyes legkedve­sebb műtárgycsoportjával, az Antik gyűjteménnyel? AZ ANTIK TÁRGYAK GYŰJTÉSÉNEK HÁTTERE Déri Frigyes Antik gyűjteményének története valamikor a XIX. század utolsó negyedévében kezdődhetett. Pontos információkkal nem rendel­kezünk erről az időszakról, mivel nem maradtak ránk olyan írásos források, amelyekből a gyűjtés részleteit kideríthetnénk. Mindössze Déri egyetlen magánlevelében találunk utalást arra, hogy az 1910s előtt vásárolt ásatá­si leleteket - közöttük feltételezhetően antik műtárgyakat is - a stájeror­szági birtokán található vadászkastélyában helyezte el.6 Ugyancsak kevéssé dokumentált, hogy pontosan melyik évben fogott hozzá a korszerű, a fentiekben meghatározott célú műgyűjtéshez. A leg­elfogadottabb, írásos dokumentumokkal alátámasztható dátum 1912, így ezt az időpontot tekintjük a tanulmányban bemutatandó gyűjtéstörté­net kezdő évszámának. Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük Déri műtárgyvásárlási kon­cepcióját és tevékenységét, valamint meg tudjuk becsülni Antik gyűj­teményének szerepét a magyar kulturális életben, röviden meg kell ismerkednünk a korszak uralkodó gyűjtó'i/muzeológiai nézeteivel vala­mint a meghatározó politikai/gazdasági folyamatokkal. Ezek megértése 4 Katalógus, 59.old. 5 Ebben az évben hunyt el tragikus körülmények között Déri Frigyes felesége, aki kez­deti műgyűjtését ihlette. A haláleset után Déri eladta birtokát, az itt elhelyezett to­vábbi műtárgyak sorsáról nincsenek egyértelmű információink. 6 Korompai 2011/12,25i.old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom