Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Természettudomány - Lovas Márton Levente–Mező Szilveszter: „Három láda kő”. Déri Frigyes természetrajzi gyűjteménye
69 Lovas Márton Levente-Mező Szilveszter „HÁROM LÁDA KŐ" Déri Frigyes természetrajzi gyűjteménye A GYŰJTEMÉNY KIALAKULÁSA ÉS ELSŐ LEÍRÁSA Déri Frigyes (1852-1924) Debrecen városának nyújtott adománya vetette meg az alapját (a Városi Múzeum átvett anyagával együtt) a Déri Múzeum gazdag gyűjteményeinek. Déri donációja a muzeológia csaknem valamennyi szakágát értékes, ritka tárgyakkal képviselte, szinte megidézve a 17—18. századi wunderkammerek hangulatát és eszmeiségét. Az ókorból származó különleges régiségek, a távol-keleti és dél-ázsiai kultúrák egzotikus tárgyai, a látványos középkori fegyverek, valamint az értékes iparművészeti, képzőművészeti és numizmatikai gyűjtemények mindig nagy vonzerővel bírtak a látogatók számára. Kevésbé ismert tény, hogy e szinte példátlan adománynak van egy aránylag kicsi, kevésbé reklámozott, de érdekes természetrajzi tárgyakat felvonultató része is, ami a múzeum többi gyűjteményéhez hasonlóan számos ritkaságot rejt. A természetrajzi anyag első leírója maga Déri Frigyes volt. Az általa ösz- szeállított 1922-es múzeumi katalógusban vázlatosan bemutatta az ásványokból, kőzetekből, kövületekből és vadásztrófeákból álló kollekciót. A rövid, csupán két féloldalnyi ismertetés szinte eltörpül a vaskos, 350 oldalas kötet részletes gyűjteményleírásai között.1 h „Természetrajzi tárgyak" cím alatt szereplő leírásban Déri mindössze 11 tételt említett, amiket az alábbi felsorolásban szöveghű formában teszünk közzé: 1. (a-c) 3 láda ásvány és kövület, melyek a reichenhalli Múzeumban voltak letétként kiállítva. Tulajdonosuktól azokat 1912-ben megszerezvén, azóta a ládák felbontatlanul őriztetnek a gyűjteményben és szakszerű lajstromozásra várnak. 2. (a-b) Mammuth Elephas Primigenius 2 zápfoga. Magyar lelet. 3. Kövületes cápa fog. Magyar lelet a ruszti kőbányából. 4. Meteorvas, természetes kéreggel. Vágaték. Magyar lelet. 5. Meteorvas. Kisebb vágaték. Mexikói lelet. 6. Joachimsthalli urán szurokérc, mely nagyobb mennyiségben tartalmaz rádiumot 7. Megatherium (óriás lajhár) zápfoga. Tertiär. Délamerikai lelet 8. Mastodon zápfoga. Tertiär. Rajnavidéki lelet. 9. Szarvasbika-agancsok. A báttaszéki uradalom Duna-menti erdeiből. (Déri Frigyes és felesége által a bőgés idején ejtett vadászzsákmány). n(a-b) 2 őzbakagancs. (Déri Frigyes és felesége által ejtett vadászzsákmány) 11. Szarvasbika-őzbak-agancs észerge-kampók. (Déri Frigyes és felesége által stájeri birtokán ejtett vadászzsákmány:f A GYŰJTEMÉNY KÉSŐBBI SORSA ÉS BEMUTATÁSA A KÖZÖNSÉGNEK Az első szakember, aki behatóan foglalkozott a múzeumi ásvány-, kőzet- és kövületgyűjtemény rendszerezésével, Hoffer András (1884-1946) fö Id rajz—term észetrajz—vegyta n szakos tanár volt.1 * 3 A debreceni Református Kollégium Gimnáziumának egykori oktatója (később a Tisza István Tudományegyetem ásvány-, kőzet- és földtan szakelőadója) 1923-ban négy felsőosztályú növendék segítségével - egy 50 ezer koronás szerződés keretében - Déri Frigyes megbízásából dolgozott a földtani anyag meghatározásán és rendbetételén.4 A műtárgyjegyzék elkészült, amiről Csűrös Ferenc, Debrecen Szabad Királyi Város közművelődési tanácsnoka 1923. július 6-án levélben tájékoztatta a megrendelőt, ám e fontos dokumentum sajnálatos módon elveszett, így a „négyheti fáradságos munka"eredménye máig nem ismert előttünk. A Déri Múzeum 1942-es évkönyvében (Sőregi János múzeumigazgató éves munkabeszámolójában) figyelemre méltó adalék található Déri Frigyes ásvány- és kövületgyűjteményével kapcsolatban. Az intézmény akkori vezetője írásában utalást tett a nevezett földtani anyag összetételére és származására: „Déri Frigyes ezt a külföldi származású 347 drb. ásványból és kőzetből, továbbá 300 drb. kövületből álló gyűjteményt még az 1920-as évek elején külföldön egy tételben vásárolta meg és 1926 óta három ládában az alagsorban őriztük.".5 Ezt követően Sőregi János felvázolta a múzeum vezetőségének elképzelését a mostohán kezelt gyűjtemény sorsát illetően: „Mivel a Déri Múzeumnak természettudományi osztálya nincs, a belátható jövőben sem lesz: arra gondoltunk, hogy az itt keze2 Uo. 3 MUDRÁK József: A Debreceni Tudományegyetem Ásvány-földtani Intézetének története 1929-1949 között. ACTA Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, 2007. 247 oldal 4 Déri Frigyesre és a gyűjteményére vonatkozó levelek. Csűrös Ferenc levele Déri Frigyeshez. Kelt: 1923. július 6. Déri Múzeum, Művelődés- és Helytörténeti Tár, Történeti Gyűjtemény Adattára, Ltsz.: 1.1955.43. (Korompai Balázs közlése nyomán) 5 SŐREGI János: Jelentés a Déri Múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942. Debrecen, 1943.8. oldal 1 A debreceni Déri Muzeum gyűjteményeinek leírása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a debreceni Déri Muzeum alapítója: Déri Frigyes kereskedelmi tanácsos. Debrecen Szab. Kir. Város és a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata. 1922. 295-296. oldal (Első számú munkapéldány a Déri Múzeum Déri-gyűjteményéből) T
