Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában
méretű, négyzet alakú kemence (62/349) maradványai voltak: egyenes, függőleges falú; lapos aljú, gyengén tapasztott; jól átégett. A belső padka É-i, belső sarkához csatlakozik; a padlóra van tapasztva. Teteje megsemmisült, fala kb. 18 cm magasan maradt meg (mérete: 45x55 cm). Szája Dk felé nyílik. A ház ÉNy-i falához kívülről csatlakozik egy a ház gödréből kinyúló kemence (62/350). ívelt trapéz alakú, kissé íves hátú; erősen ívelt falú, lapos, szűk boltozatú. Sütőfelülete a száj felé kissé lejt, jól tapasztott és egyenletesen átégett. Sütőfelülete alatt kerámiatöredékekből, állatcsontokból és kövek álló hőtartó réteg volt (mérete: 1,25x1,05 m; relatív mélység: 0,20 m). 3 oszlophelyet tártak fel, melyek négyzetesek. Egyenes, függőleges falú; "ékszerűen" záródó vagy lapos aljú oszlophelyek. Kettő a sarokban lévő kemence szája előtt helyezkedik el, annak struktúrájához tarozhatott. Egy gyengén megfogható oszlopnyom található a DK-i fal K-i harmadánál. Méret: 17-19 cm - 26x30 cm; relatív mélység: 11-14 cm. A ház DNy-i falának É-i részén beásott, kerek, méhkasosfalú, teknős aljú tároló gödör, mely szintén a ház része volt (átmérő: 1,53 m). Betöltése tömör, világosbarna humusz, sárga lösz-, patics-, és fekete humuszpöty työkkel, sárga homokfoltokkal. Méret: 4,25x5,10 m, relatív mélység: 0,84 m Tájolás: kb. ÉK-DNy-i irányú Leletanyag: Kerámia (2009.1.36.1-30.); Kő: malomkő töredékei; Csonteszköz: csontárak 63 objektum: ház Keltezés: 8. század vége - 9. század Leírás: Megközelítőleg négyzet alakú, félig földbemélyített ház. Fala egyenes, függőleges; egyenetlen, jól tapasztott padlójú. Bejáratnak nyoma nem maradt meg. Az É-i sarokban téglalap alakú, ívelt aljú kemence (63/353) agyagalapozásának maradványai maradtak meg. A kemence Ny-i szélét egy oszlophelyre tapasztották rá (mérete: 78x76 cm). Alja gyengén vörösre égett, sütőfelületet nem figyeltek meg. 10 oszlophelyet tártak fel, melyek négyzetes vagy téglalap alakúak. Egyenes, függőleges falú; "ékszerűen" záródó vagy lapos aljú oszlophelyek. A kemence körül csoportosuló négy oszlophely annak struktúrájához tartozhatott, egyre részben rá lett tapasztva a kemence. Egy nagyobb oszlophely a DK-i fal középvonalában, egy pedig a DNy-i fal középvonalában található. Kisebb oszlophelyek a DK-i fal mentén. Méret: 16-18 cm - 30x40 cm; relatív mélység: 10-30 cm. Az ÉNy-i sarokban két nagyobb, kerekded, enyhén méhkasos falú gödör; viszonyuk a házzal kérdéses (átmérő 1,1-13 m). Esetleg műhely lehetett. Több periódusú épület, a 2. periódusban talán műhely funkció (gödrök beásása, oszlophelyek rendezetlensége miatt). Betöltése tömör, világosbarna humusz, sárga lösz-, patics-, és fekete humuszpöttyökkel, helyenként sárga homokfoltokkal. A gödrök betöltése nem válik el élesen a házétól. Méret: 3,4x33 m, relatív mélység: 0,22 m Tájolás: ÉK-DNy-i irányú Leletanyag: Kerámia (2009.1.37.1-12.), Kő, Csiszolt felületű kő 64. objektum: gödör Keltezés: Nem meghatározható. KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN Leírás: Kerekded, igen sekély, lapos gödöralj. Fala nem megállapítható. Erősen túlbontott. Méret: 1,7x1,8 m; relatív mélység: 0,1 m Leletanyag: 65. objektum: szabadban álló kemence Keltezés: 8. század vége - 9. század Leírás: Lekerekített trapéz alakú sütőfelülettel rendelkező szabadban álló kemence. Viszonylag magas, íves boltozatú; lapos, egyenes, a szájrész felé enyhén lejtő sütőfelülettel. Egy mintegy 12 cm magas, íves foltú; tapasztott agyagpadka választja el a hozzá ÉNy felől csatlakozó, négyzetes, lapos aljú; sekély hamus gödörtől. A sütőfelület alapozása kerámiatöredékekkel, csontokkal és pár kővel egyenletesen, de nem túl sűrűn kirakott. A tapasztott fal mintegy 19 cm magasan maradt meg. Szája ÉNy felé nyílik. A hamusgödör betöltése tömör, kissé kevert, világosbarna humusz, sárga homokfoltokkal, sárga lösz-, patics-, és fekete humuszpöttyökkel keverve. Méret: 0,95 m (+1,35 m)xi,is m (+1,9 m); relatív mélység: sütőfelület a nyesett felszínen, hamusgödör -20 cm-re Leletanyag: Kerámia (2009.1.38.1-15.) 66. objektum: árokszakasz Keltezés: Nem meghatározható Leírás: Széles, igen sekély; kb. egyenes, kissé egyenetlen ívelten bővülő falú; lapos aljú árokszakasz. A Ny-i vége É felé derékszögben elkanyarodik; itt kis lemélyüléssel záródik. A 61. objektum (szabadban álló kemence) hamusgödrének D-i részét metszi. Viszonyuk nem meghatározható. Iránya kb. Ny-K. Méret: Kb. 4 méteres szakasz hosszan kibontott; szélesség: kb. 90 cm; relatív mélység: 8 cm Leletanyag: IRODALOMJEGYZÉK BAJKAI 2011 Bajkai Rozália: Egy avar kori település a Hajdúságban. Hajdúnánás, Mácsi- dú'lő M3 47. Ih. Szakdolgozat. Budapest 2011. BAJKAI 2012A Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás - Mácsi-dűlő (Research possibilities of a Late Avar settlement at the northern edge of the Great Hungarian Plain. Hajdúnánás - Mácsi-dűlő). In: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén. Tempora Obscura 3. Szerk.: Liska András - Szatmári Imre. Békéscsaba 2012,9-44. BAJKAI 2012B Bajkai Rozália: Avar kori településrészletek Kántorjánosi és Pócspetri határában. (Awarenzeitliche Siedlungsreste in den Gemarkungen von Kántorjánosi und Pócspetri). In: Ante viam stratam. A Magyar Nemzeti Múzeum megelőző feltárásai Kántorjánosi és Pócspetri határában az M3 autópá57
