Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában
KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN 37 az árok, mint objektumtípus hiányzik,24 a település keleti szélén legalább két sorban sorakoznak a gödrök, valamint itt található az egyetlen feltárt kút, továbbá megfigyelhető a gödörházak csoportosulása egy-egy területen. Tehát az egyes objektumtípusok területileg elkülönülnek egymástól. A gödrök korának meghatározására két lehetőség képzelhető el: A 4-5. században ásták ki őket, és a 8-9. században is töltődött be szeméttel. A 8-9. században ásták ki a gödröket, és a felszínről korábbi (4-5. századi) kerámiatöredékek is belekerültek az objektumokba. Valószínűleg utóbbi megoldás a helytálló, hiszen egy-egy sekélyebb gödör betöltődése igen hamar megtörténhetett, kevés nyomot hagyva a felszínen. Tovább a gödrök betöltése szinte teljesen megegyezik egymással, metszetük nem mutatja újraásás nyomát - mint például a kút esetében jól látható volt. Az objektumok önmagukban csak részben tükrözik a hajdani életet a településen, egy-egy család/kis közösség tere ennél nagyobb lehetett. Ezt az egységet lakó- vagy gazdasági egységnek nevezhetjük: azonos korú épületek és létesítmények különböző, de néha azonos funkcióval egy kisebb, lehatárolt területen jelennek meg, magukban foglalnak lakó, tároló- és termelői funkciókat is (GRIEBL 2004,131). Ilyen egységnek tekinthetjük a hajdúnánási településen egy ház és a közvetlenül mellette elhelyezkedő gödör kettősét, ebből a telepen összesen ötöt lehetett megfigyelni. Ház és szabadban álló kemence két esetben fordult elő egymással szoros közelségben, kérdéses, hogy ezt is hasonló jelenségként kell-e értékelnünk. Egy-egy házcsoportot is tekinthetünk egy lakóegységnek olyan szempontból, hogy valószínűleg egymást követő generációk építményeivel van dolgunk, ahol egy adott család/kis közösség adott területen építkezett és élt generációkon keresztül.25 A település belső szerkezete szempontjából - bár csak egy keskeny sávot tártak fel belőle - feltételezhetjük, hogy a házcsoportokból álló terület és ahol a gödrök sorakoznak, funkciójukban eltérő terek voltak.26 A két szuperpozíció, valamint az oszlophelyek megújítása alapján több generáción keresztüli használatát feltételezhetjük a településnek. Az 52, 62,63. házakban található nagyobb lemélyülések, gödrök, melyeket az objektumok aljába ástak szintén felvetik a többrétegű használatot. A tü24 Az egyetlen árokszakasznak meghatározható jelenség (66. objektum) a 65. sz. szabadban álló kemencétől É-ra helyezkedett el, viszonylag széles és sekély, valamint vágta a 61. sz. szabadban álló kemence hamusgödrét, de a két objektum viszonya kérdéses. 25 Debrecen-Bordás-tanya lelőhelyen 3-4 házból álló csoportokat lehet megfigyelni a település „faluközpontnak" tartható részén, ahol talán még szembetűnőbb ezen épületek összetartozása (KOLOZSI—SZABÓ 2012,2. térkép). Főként a debreceni lelőhely tükrében feltételezem, hogy egy-egy lakóépület egy-egy generációhoz köthető építkezés nyoma lehet, a házcsoportosulások pedig egy család generációnkénti (kb. 25-30 év) építkezéseinek lenyomata. A kérdés körüljárása a jövőben egy külön tanulmányt érdemel. 26 A megye nagy területen feltárt települései közül Debrecen-Bordás-tanya és Beretytyóújfalu - Nagy Bócs-dú'lő lelőhelyeken is megtalálható a településen belül az egyes terek lehatárolása: gazdasági jellegű, árokkal határolt terület, „faluközpont” (KOLOZSI—SZABÓ 2012,1. térkép; DANI—SZILÁGYI 2006,23). zelőhelyek szétbontott állapota, az esetleges kettős tüzelőhelyek megléte, a házfalhoz kívülről csatlakozó kemencék kétséges értékelési lehetősége szintén utalhat egy hosszabban tartó megtelepedésre, meg-megújuló településképre. A 32 és 33. - egymással szuperpozícióban álló - házaktól K/DK-re két egymásba ásott gödör (30., 46. gödör) helyezkedik el, mely jelenségek talán ugyancsak összefüggnek a településterület hosszabb használatával. Hogy ez milyen hosszú időszakot ölelhet fel, arra nehéz válaszolni, a telep belső szerkezete és a kerámiaanyag együttes értelmezése talán választ adhat rá. LELETANYAG A település leletanyagát nagyrészt kerámia teszi ki, ennél fogva ez a leletanyag csoport a legalkalmasabb a régészeti elemzésre. Előbb azonban lássuk az egyéb anyagú leleteket. A településen feltárt fémanyagban egy keltező értékkel bíró ónozott bronz veret került elő, melyet formai és technológiai analógiák alapján a 8. század végére keltezhetünk, de pontos párhuzam híján a 9. századi da- tálás sem kizárt (BAJKAI 2012a, 24-26,9. kép: 7). A további 7 db vasból készült tárgy pontos keltezésre ugyan nem alkalmas, azonban egy település mindennapi életéhez hozzátartozó eszköztárat vonultat fel: kések, árak/tűk, lemeztöredékek (talán vödör vaspántjai). Az óllatcsont-anyag feldolgozását Daróczi-Szabó László végezte el, aki összesen 30 késő avar kori objektum 348 db csontját vizsgálta meg.27 Az állati maradványok szerint a leggyakoribbak a kiskérődzők (házi juh, házi kecske) voltak (no db/37,7%), őket követték a szarvasmarha-maradványok (95 db/32,6%), majd egyenként 10 % alatti arányban a házi ló, házi sertés, házi lúd, házi tyúk és kutya maradványai képviseltették magukat. A település áIlátcsőnt-anyagában 21 csonteszközt is sikerült meghatározni: 12 ár (kiskérődzők sípcsontjából, csupán egy származik kutya singcsontjából), 8 kaparó (szarvasmarha bordájából, egy azonosítatlan nagy testű állatéból) és 1 csontkorcsolya (ló lábközépcsontjából) (BAJKAI 2012a, 10. kép: 5-8). A csontárakat és kaparókat a bőrfeldolgozással hozhatjuk összefüggésbe. Meglepően nagy mennyiségben került elő kőanyag a településről. Több mint 1000 darab kisebb-nagyobb, kőzettípusában ugyan nem túl változatos, ellenben kőeszközökben gazdag anyagot tártak fel: malomkövek középső furattal ellátott töredékeit, őrlőkő végtöredékeit, marokköveket és fenőköveket lehetett meghatározni.28 A kőtöredékeket másodlagos pozícióban, sarokba épített tűzhelyek építőanyagaként (pl. 54. ház) (6. kép: 1), sütőfelületek alatti hó'tartóréteg részeként (pl. 62. ház), nyílt tűzhe27 Azállatcsont-anyag meghatározásáért szeretnék itt is köszönetét mondani Daróczi- Szabó Lászlónak. 28 A kőanyag elemzését Dr. Szakmány Györggyel (ELTE TTK Földrajztudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) együtt végezzük az OTKA104533. sz. kutatási projektje keretében, célunk a kőanyag katalógusba rendezése, kőzetanyagának és származási helyének meghatározása, melyhez a vékonycsiszolatos vizsgálatok folyamatban vannak. A kőeszközök pontos besorolásához dr. Horváth Tündétől kaptam segítséget, melyet ezúton is köszönök. A hajdúnánási malomkövek és őrlőkövek értelmezési lehetőségeiről előkészületben van egy angol nyelvű tanulmány: BAJKAI s.a.i. ■ r
