Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: „Meg akarom fogni a színt, de lehetetlen”. Szabó Elek fényképei
126 SZABÓ ANNA VIOLA 17. kép Ősz családban, ha albumban nem is, de a sifonban, s beépültek az emlékezés folyamatába. Mit örökített meg s mire emlékezhetett e képek segítségével Szabó Elek? Mi az a tartalom, ami e képekben rejlik? Hol bújik meg bennük a készítőjük maga? A képek többségének helyszíne: Ottomány. Szabó Elek kiterjedt, és anyai ágon igen módos családjának, a Várady Szabó kereskedőfamíliának volt tagja, Várady Szabó Lajos debreceni kalmár 14 gyermeke között harmadik felnevelődött fia, Gyula, aki a négy fiú közül egyetlenként nem folytatta a kereskedői pályát, s a gazdálkodást, a falusi életet választotta. Volt hol gazdálkodnia: édesapja még az 1860-as években megvásárolta a Komáromi Csipkés György fia által a 17. század végén a Bihar megyei Ottományban építtetett kastélyt és birtokot 14 hektáros parkkal, 1000 ka- tasztrális hold művelhető földdel és erdővel együtt - ezt örökölte Várady Szabó Gyula.42 * Maga is családot alapítván, három gyermeke mellett gyak42 NAGYBÁKAY Antal Zelmos, /) Várady alias Szabó család története és leszármazása, Turul, 2000/1-2,22-34. valamint Érmellék Gyöngye - Ottomány: 4 Komáromy-kúria. In, http://www.webvidek.ro/?bejegyzes=i37 [2012. december 18.] és SZABÓ Elek gépiratos emlékezései. Gyula választásának történetét regényesített formában is olvashatjuk, SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ Mária Emberé a munka-Istené az áldás (Budapest, 1935-36) című könyvében. E regényben romantikus, de személyes tapasztalaton alapuló leírást ran látta vendégül a széles rokonság apraját-nagyját; Szabó Elek nővérei mindig nála nyaraltak. „Gyula a család humoristája, tréfacsinálója. Kedves, jó ember volt. Engem nagyon szeretett-emlékszik Szabó Elek. - Gavallér, bőkezű úr volt, aki, amikor csak lehetett, kivitt magával. Kiváló gazda volt, jeles állattenyésztő - azonban könnyelműen költekező, hogy-hogy a nagy birtok szép lassan elúszott. Gyula bácsi élete utolsó éveit Érmihályfalván élte le, szűkös körülmények között. De jó kedélye és optimizmusa sohasem hagyta el. Állandóan passziánszozott. Felesége unokatestvére, szalárdiJakó Piroska volt. Nagyon szép asszony volt és jó is. Neki is kedvence voltam. Piroska nénitől még el kell mondanom egyet-mást. Úgynevezett junói termetű gyönyörű szőke asszony volt. Ottományból egész életén át nem mozdult ki többször, mint legfeljebb huszonötször. De azért úgy öltözködött, mintha világvárosban élne. Gyula bácsi imádta, s annyira becézte, hogy a női divat tavaszi, nyári, őszi és téli legújabb kreációit minden évben meghozatta neki. Ebben a cipőtől kezdve a kalapig minden benne volt, s minden darab a legelső pesti és pozsonyi cégektől való volt. Órákig kozmetikázott a kapunk Ottományról is, mert Szabó Mária (Szabó Elek legidősebb nővérének lánya, Szabó Magda csaknem harminc évvel idősebb unokatestvére) azottományi református lelkész gyermekeként maga is ott született és nevelkedett.
