Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Horváth Tünde: Mobilitás: Transzhumálók vagy bevándorlók?
MOBILITÁS: TRANSZHUMÁLÓK VAGY BEVÁNDORLÓK? 11 idol temperaiß continental \ Euro-Síbenan Region South . Siberian •Province 'temperate Continental «Moxince temperate £ 'Mediterranean Subkingdom Mediterranean Region i» i temperate very dry continental Saharo-Sindian 1. kép Földrajzi, geográfiai, talajtani, éghajlati és flóra térképek a vizsgált területről Makohonienko 2009 után nek a magyar régészet számára. Nem ismerünk szállás/településhelyeket, és bár a kurgánok környezetében előkerülnek edények (általában zsinegdíszes edények szórványként, vagy Sárrétudvarin kivételesen Makó/ Livezile hatású sírkerámia, Dani & Horváth 2012:101-107), néha állatcsontok, ezek a leletek nem köthetők közvetlenül a kurgánok népességéhez, sokkal inkább azok helyi kultúrákkal való kapcsolatfelvételeinek jelei. A csontok esetében szinte minden esetben felmerül, hogy korábbi vagy későbbi bekeveredés nyomai. A Yamnaya gazdasági életről tehát nem rendelkezünk helyi adatokkal. A primér kialakulási centrumban, az orosz steppék területén a korai Yamnaya két tömbre bontható területileg: az Alsó-Donnái és a Dél-Bug- nál a nyugati, hagyományosan szarvasmarha-tartó csoportra, a Volga— Ural—Kaszpi-tenger mentén pedig a keleti, főleg juhnyájak tartására specializálódott, és a nyugatinál mobilisabb életmódot folytató tömbre (Anthony 2007:304,326). Mindennek nemcsak történeti (a nyugati területen erősebben érvényesül a hagyományos paraszti régészeti civilizációk hatása, mint azt a néhány települési nyom és növényi jellegű leletek is jelzik), de földrajzi okai is vannak (az állattartásra legelőnyösebb a ligetes steppe Ukrajna nyugati területén, Id. a geográfiai térképeket: 1. kép; és Makohonienko 2009). A Gödörsírosok elterjedési területe egyértelműen egybeesik azokkal a földrajzi régiókkal, amelyek a steppe/erdős steppe; a csernozjom talajok; a száraz kontinentális-meleg éghajlati; és a növénytársulások terén pedig az ún. Pontus-Pannon provinciát fedik le. A Gödörsíros kurgánok népe tehát olyan életmódot folytató emberi közösségekből állt, amelyek teljes mértékben kötődtek az adott földrajzi körülményekhez (ún. ökológiai niche), az egyik a másikat azonos mértékben determinálta, és a Yamnaya emberek csak ott tudtak élni, ahol a földrajzi körülmények erre alkalmasak voltak (2. kép). Nagyobb mértékű adaptálódásra vagy változásra, amely a gazdaság és társadalom radikális változásával járt volna, képtelenek voltak, ellentétben a bennszülött Boleráz, Baden, Makó stb. kultúrákkal, amelyek életterüket, elterjedésüket tekintve jobban a változó földrajzi körülményekhez tudták alakítani. Ez látszik a bennszülött középeurópai kultúrák elterjedésén, amely eleve változatos és eltérő földrajzi régiókat fed le, amelyeken letelepülni nyilván egyúttal regionális gazdasági és társadalmi, kulturális változásokkal járt (vö. a Baden komplexum területi csoportjaival). Ám a kelet-európai nomádoknak soha nem kellett olyan nagy területet bebarangolniuk, mint az ázsiai puszták nomádjainak, mivel a legelők dúsabbak, hamarabb regenerálódtak, és mert a szarvasmarha sosem
