Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: „Meg akarom fogni a színt, de lehetetlen”. Szabó Elek fényképei
112 SZABÓ ANNA VIOLA dimenzió s melyiknek a lakója Szabó Elek? Hol az a tér, amelyikben létezik? „Szabó Elek" számunkra, olvasók számára csak a Szabó Magda által írt regények, novellák, visszaemlékezések szövegében, a regényírói térben létezik. Létezése pusztán textuális létezés.3 E szerint ő az apja a Oolna vagy Magdolna névvel illetett kislánynak (illetve felnőtt nőnek), s férje a Jablonczay Lenke nevű szereplőnek, e kislány anyjának. Azokban a szövegekben jelenik meg saját személyében, amelyeket a szerző Szabó Magda önéletírói terének4 részeként kezelhetünk, mert ő maga is önéletrajznak nevezi e szövegeket. A szerző ugyan gyakran e szövegek terében vagy utólagos magyarázataiban utal rá, hogy egyéb, fikciós regényeibe is beépítette Szabó Elek, az édesapja 2 kép Fakutyások, perecárusok a jégpályán (valószínűleg Szabó Elek felvétele) tulajdonságait, de az olvasónak, aki a valóságos személlyel nem volt ismerős, se nem szükséges, se nem lehetséges ennek módját vagy tényét tudnia. Az olvasó számára „Szabó Elek" csak így, névvel illetett voltában valóságos, csak azokat a tulajdonságokat hordozhatja, amelyek ekként a sajátjai, ekként kapta őket írójától s az olvasó ekként fogadja el - nincs másik dimenziója, csak a könyv lapjain élő. Hogy láthassuk ezt a figurát, látnunk kell a szövegteret, amelyben él. E tér a szerző következő szövegeiből épül: Ókút, Régimódi történet, Für Elise című regényei és A pillanat bizonyos részei, a Mézescsók Cerberusnak és a Merszi, Möszjő családi vonatkozású elemekből épülő novellái, illetve a Záróvizsga és a Ne félj! című válogatás-kötetekbe sorolt vallomásos szövegek, amely kiegészül a Koncentrikus körök című önéletrajzzal.5 Az alábbiakban ezekkel dolgozunk. 3. kép Szabó Elek (kerek sapkában) rokonai karéjában a jégpályán 3 Kiss Noémi hívja fel rá a figyelmet összehasonlító elemzésében, hogy a Szabó Magda Für Elise című regényében szereplő Textor Ádám neve utalhat létének pusztán szövegszerű voltára, megkérdőjelezve ezzel Cili egész tragédiáját, így Cili létét magát. Mindez persze csak akkor érdekes, ha a regényt a valóság jelölőjének állítjuk. Vö., KISS Noémi, Görbe tükör - csábító önéletrajz. Kortárs „női" elbeszélők, In, KISS Noémi, Fekete-fehér. Tanulmányok a fotográfia és az irodalom kapcsolatáról, Miskolc, 2011,116-117. Ugyanez az eljárás érvényes lehet a regénytér többi szereplőjére, így Szabó Elekre is. 4 „Amikor az egymással játszó szövegek között van egy szó szoros értelmében vett önéletrajzi elbeszélés is, olyankor beszélek önéletrajzi térről." Lásd, LEJEUNE, Philippe, Gide és az önéletrajzi tér. In, uő, Önéletrajz, élettörténet, napló. Válogatott tanulmányok, Budapest, 2003,475 Az Új írás című folyóirat sorozatába, felkérésre készült szöveg, amely a szépirodalmi művekből is ismert életrajzi adatokat képekkel kiegészítve, látszólag alátámasztva, de szinte onnan átemelt fordulatokkal meséli el, folyamatos, regényesített narratívat alkotva, ezzel az elsődleges élettényeknek is elbizonytalanítva a valósághoz való viszonyát. Vö., Üj írás, 1975/5,113-128. Kötetben, SZABÓ Magda, Kívül a körön, Budapest, 1980,491-516.