Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai
104 BAKÓ ENDRE köszönhetik hatásukat, hogy a múltat érdekeltségi viszonyba vonja a sajátjelenével. A harmadik fejezetben Zsigmond leszögezi, hogy Herczeg nem lírai alkat és nincs humora, az utóbbi alapszínét átfesti a gúny, a szatíra. Ennek ellenére nagy kedve telik a gyermeklélek szemlélésében és ábrázolásában. A „csoda", mint történetképző motívum nála csak szemfényvesztés, tréfa. A negyedik fejezet a könyv talán legértékesebb, ma is használható egysége. Zsigmond ugyanis meggyőzően mutat rá, hogy az invenció nem erős oldala Herczeg írói egyéniségének. Ennek tudható be, hogy egy témát kétszer vagy háromszor is feldolgozott. Szinte minden színpadi művét elbeszélésből vagy regényből merítette. Részletesen ismerteti ezeket az átdolgozásokat, s megállapítja, hogy a témának olykor hasznára, olykor kárára vált a drámai feldolgozás. A Függelék c. fejezetet annak szenteli, hogy rámutasson az ismétlődő helyzetekre és kifejezésekre, melyek olykor szó szerint tűnnek fel Herczeg műveiben. Zsigmond dolgozatának ötödik része ismét az író stílusát elemzi, a már megismert előnyös tulajdonságait hangoztatva. Ennek némiképp ellentmond, hogy oldalakon keresztül sorolja modorosságait, magyartalanságait, hibásszóvonzatait. Herczeg például egyszerűen nem volt tisztában a bomlik ige jelentéseivel... 4. A VÁROS DÍSZPOLGÁRA 1926 márciusában debreceni polgárok egy csoportja (Dr. Baltazár Dezső, Dr. Nyíri Ernő, Dr. Kuthy Sándor, Uhlarich Béla, Várady Géza) hazafias tisztelettől indíttatva, önálló indítványt terjesztett a törvényhatósági közgyűlés elé. Javasolták, hogy a közgyűlés válassza meg Rákosi Jenő és Herczeg Ferenc magyar írókat Debrecen sz. kir. város díszpolgáraivá. (Ugyanazon a napon egy másik csoport Dohnányi Ernő, Hubay Jenő és Vecsey Ferenc díszpolgárságát kezdeményezte). A Herczegről szóló indoklás így hangzik: „Herczeg Ferenc a magyar regény és drámairodalom büszkesége, a magyar nemzeti öntudat ébresztője. Most ünnepelte 40 éves írói jubileumát, és a Magyar Tudományos Akadémia a Nobel-díj- ra ajánlotta. Mindketten díszt és fényt adtak a magyarságnak és méltók arra, hogy egy nagy magyar város, mely annyiszor részesült művészetük áldásaiban, polgárai közé fogadja őket. A városi tanács javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság az előterjesztett javaslatokat egyhangúlag fogadja el. A véghatározat szerint Dohnányi Ernő, Herczeg Ferenc, Hubay Jenő, Rákosi Jenő és Vecsey Ferenc, akikben a magyar szellem, a magyar lélek, magyar géniusz messze földekre is csillogó fényt vet, akik elismerést, dicsőséget szerzettek a magyar névnek (...) Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsága érezvén ez irányú köztelezettségét (...) az egész világ előtt ismert és megbecsült hazánkfiait egyhangú határozottal a város díszpolgárai sorába iktatja, és megbízza a város polgármesterét, hogy az erről szóló oklevelet kiállítsa, s a megválasztott díszpolgárainak kiszolgáltassa.'5 15 Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek Jegyzőkönyvei az 1926. évről. Összáll. Dr. VÁSÁRY István polgármester h.ésa főjegyző. Debrecen, 1927. 307-311. Herczeg Ferencnek a díszoklevelet 1929. április 28-án az időközben polgármesterré avanzsált Vásáry István adta át hivatali szobájában,16 Hadházy István főispán jelenlétében, többek között az alábbi szavak kíséretében: „Méltóságos Uram! Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsága az 1926. évi 96. számú határozatával Méltóságodat egyhangúlag Debrecen sz. kir. város díszpolgárává választotta, és megbízta a város polgármesterét, hogy a díszpolgári oklevelet Méltóságod részére szolgáltassa ki. Reám hárult a megtisztelő feladat, hogy Méltóságodnak átnyújtsam azt az okmányt, amely most már Méltóságodat és e várost nemcsak a kölcsönös érzésekkel, hanem jogi kötelékekkel is egymáshoz fűzi. E díszpolgári oklevél sokkal több, mint egy egyszerű hivatalos okmány, amely egy jogi kapcsolatot talán ünnepélyes formában deklarál. E díszpolgári oklevél szimbólum, amelyben benne van egy férfi élete, lelke, benne van ez élet és e lélek munkája, minden alkotása, amelyek örök dicsőségei lesznek mindig a magyar nemzetnek, a magyar szellemnek, a magyar kultúrának, és örök értékei lesznek az egész kultúrvilág szellemi kincseskamrájának. Benn van e díszpolgári oklevélben a másik oldalon e nagy múltú és hivatású város lelke, amely tisztelettel, szeretettel, elismeréssel és megbecsüléssel fogja körül Méltóságodat, kinek lelkén és alkotásain keresztül a magyar faj szellemi és lelki kincsei villannak meg és fonnak fényt e szegény nemzet töviskoszorújára. (...) Nemzetünk mostani szenvedései és nyomorúságai között e díszpolgári oklevél a reménység megcsillogtatá- sa önmagunk előtt megaláztatásunkban a nemzeti önérzet erősítése és egy figyelmeztetés a világnak arról, hogy a magyar Géniusz él (...) alkot és teremt...(...)."17 Hetvenedik születésnapja alkalmából a jobboldali napilap vezércikkben köszöntötte, mint „a nemzet legújabb great old man-jét, a mai kor legnagyobb magyar íróját." Liszt Nándor szerint „A Pogányok ősi vad lángolásától végig, a hatalmas Széchenyi-drámáig, verseci magyarság éget, fűt, tüzel, perzsel és korbácsol benne." Minden írásából a magyar életet sugározza. „A mai ünnepnapon, mi debreceniek ezzel az érzéssel ünnepeljük a verseci magyart, az irredenta gondolat inkarnációját, a Revíziós Liga országos elnökét, aki egyúttal Debrecennek is díszpolgára.."18 (Tegyük hozzá rögtön, Herczeg távol tartotta magát a szélsőjobboldali mozgalmaktól, különösen a nyilasoktól, amivé Kolosváry-Borcsa Mihály és Liszt Nándor is züllött!) Születésnapján nyilvánosan üdvözölte a Revíziós Liga megyei fiókja is. „Kegyelmes Urunk! A Magyar Revíziós Liga Hajdú megyei fiókja nevében mélységes tisztelettel köszöntjük Nagyméltóságodat, mint fajunk büszkeségét a magyar nemzeti irodalomban, a politikában és a magyar revíziós mozgalom élén. (...) a magyar regény- és drámairodalomnak egy ragyogó tehetségű reprezentánsa, a közéleti küzdelmekben gazdag eredményekkel Istentől megáldott férfija érkezett el a tiszteletre méltó életkor állomásához. (...)" Isten áldását kérik további hazafias működésére és kívánják, hogy érje meg „a nagy cél elérését, a magyar 16 Átadták Herczeg Ferenc díszoklevelét. Tiszántúli Hírlap, 1929. április 30.4-5. 17 Üdvözlőbeszéd Herczeg Ferenchez a díszpolgári oklevél átadása alkalmával. In: VÁSÁRY István -.Alkalmi beszédek. Debrecen, 1932.14-16. 18 A hetvenéves Herczeg Ferenc. Debreczeni Újság-Hajdúföld, 1933. szeptember 22.1.
