Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai
102 BAKÖ ENDRE nemzetibb tehát, egyúttal annál emberiesebb is a költészet és általában véve a kultúra. Divat ma mindennek lebecsülése, ami magyar. (...) pedig ha Magyarország megtagadná a múltját, nemzeti tradícióit - a Balkán többi államai között lenne. Debrecen a nemzeti kultúra végvára, és az emberi kultúra egyik nagyon fontos pontja. (...) A tomboló tüntetés lecsillapulta után Herczeg Ferenc tartott pompás felolvasást a népdalköltészet érvényre jutásáról a Pap Zoltán lyrájában."6 Némileg feltűnő', hogy 1920 nyarán nem vett részt a Petőfi Társaság nagy irredenta túráján Debrecenben.7 Legközelebb csak 1929 április 28- án, a Csokonai Kör vendégeként a Kisfaludy Társaság küldöttségével érkezett a városba. A „vendégek a Csokonai Kör tagjaival együtt hatalmas koszorút vittek Csokonai szobrához, amit Herczeg Ferenc helyezett el a szobor talpazatán igen értékes szavak kíséretében. A Kisfaludy Társaság nevében helyezem el a koszorút a magyar irodalom első értékes nagy költőjének szobor talpazatán, akit Debrecen nevelt naggyá. - mondotta. A közönség lelkesen megéljenezte az illusztris szónokot, aki meghatódott lelkesedéssel helyezte el a koszorút. Majd a vendégek megszemlélték Izsó értékes alkotását, mire Herczeg meg is jegyezte: Értékes, igen szép szobor." Az ünnepélyen A csoda c. mélységesen szép történelmi elbeszélését olvasta fel igen élénk figyelem és tetszés mellett".8 A Csokonai Kör elnöke később följegyezte, „hogy Herczeg Ferenchez, mint Debrecen díszpolgárárához és Körünk kitűnő barátjához, azután is több ízben volt szerencsénk, valahányszor jólesett felfrissülnie 'e legmagyarabb város levegőjében s szétszóródnia a Hortobágy gazdag, keleties képein'. Ilyenkor mindig meg-meglátogatta a helybeli nagyobb kultúrintézményeket, a Kollégiumot és könyvtárát, a Déri Múzeumot, az Egyetem híres klinikai telepét és központi épületét. Érdeklődött még irodalmi szemináriumunk munkássága iránt is, s elösmerése jeléül dedikált arcképével ajándékozta meg dolgozótermünket. (...) Talán a legnagyobb öröme mégis abban telt, ha a főiskolai Kántus szép nótáin (A reményhez, a Tihanyi echóhoz, a Csikóbőrös kulcshoz) elmerenghetett. Utána nem győzött hálálkodni a derék fiúknak, s magasztalni a hányatott életű költő lángeszének nem múló varázsát."9 Herczegnek ezekről a személyes látogatásairól nem találtunk konkrét adatokat, jóllehet rendelkezünk a Csokonai Kortörténetének részletes feldolgozásával.10 Az író-képviselő a Háry János 1934-es, nevezetes szabadtéri bemutatóján is megjelent, mint a város díszpolgára, illetve mint a Revíziós Liga elnöke. „Érdeklődésre tartott számot, hogy a kiváló írónak mi a véleménye a szabadtéri előadásokról. Mikor megkérdeztük, így szólt: 'így egyszeriben bajos véleményt mondani. Munkatársunk azonban nem tágított. - De kegyelmes uram, csak két szóban méltóztassék véleményét nyilvá6 Herczeg Ferenc Debrecenben. Debreczen, 1911. november 23.3. 7 ASZTALOS Dezső - LAKNER Lajos - SZABÖ Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kortörténete. Debrecen, 2005.222. 8 A Csokonaikor vendégei voltak vasárnap a magyar irodalom kiválóságai. Tiszántú I i H írlap, 1929. április 30.4. 9 PAP Károly: Adalékok a debreceni Csokonai Kör történetéhez. Bp.,1942.9. 10 ASZTALOS - LAKNER - SZABÖ: /. m. 2005. nítani. Sikerültnek tarja az előadást? Herczeg Ferenc lassú komolysággal végigjártatta tekintetét a Kollégium hatalmas udvarán, ahol óriási tömeg szorongott. - Itt van a siker, láthatják az urak. Hallották ezt a dörgő tapsvihart? Megértem a sikert, mert igazán pompás az egész. A színpad nagyszerű, az előadás kitűnő."11 Két nappal később napvilágot látott egy fénykép is, amint Rugonfalvi Kiss Istvánnal, a Revíziós Liga Hajdú megyei fiókvezetőjével nézi az előadást. 2. E6Y KÖRINTERJÚ ÉRTÉKRENDJE 1925 karácsonyán a „Debreczen"c. polgári lap csaknem két teljes újságoldalt kitöltő terjedelemben körinterjút közölt a magyar irodalom helyzetéről.12 Csak a témánkba vágó harmadik kérdésre adott véleményeket reprodukáljuk. Pap Károly egyetemi tanár. „A mai magyar irodalom legnagyobb alakjának a régibbi irodalom itt maradt reprezentánsát, vezéregyéniségét, Herczeg Ferencet tartom. Herczeg Ferenc az, aki ha nem is örvend a magyar közönség átlaga előtt akkora népszerűségnek, mint amekkorát méltán megérdemelne, azonban rendkívül gazdag történelmi, társadalmi és irodalmi témái, problémái és alakjai, briliáns íróművészete és a ma élő nagy külföldi írókéval versenyző lélekelemzése irodalmunk egyik legnagyobb díszévé avatják, mindenha. A Pogányok-at, a Bizánc-ot, az Élet kapujánban-t a legértékesebb, a legmélyebb, a legbölcsebb alkotások között állónak tartom, egyúttal a legnagyobb magyar költői művek közé helyezem. Herczeg Ferenc minden bizonnyal olyan érték, aki nemcsak relatíve, hanem abszolúte is a legelső magyar írók közé sorolható." Zsigmond Ferenc egyetemi magántanár: „Minden esetre kivételes jelenség, hogy Herczeg Ferencet az MTA tiszteletbeli tagját az alakulófélben lévő Vörösmarty Akadémia is tagjai sorába óhajtja iktatni. Lehetetlen tehát nem Herczeget tekintenünk a mai magyar nemzet reprezentatív írójának. S midőn hálás örömmel látjuk, hogy a magyar géniusz ereje milyen históriai öntudatú, lelkes hazafivá tette ezt a nem tősgyökeres magyar fajtából származó tekintélyt - épp oly elszomorító, hogy divatos íróink nagy többségének műveiben éppen ennek az ezeréves távlatú lelkiségnek nincs nyoma." Kardos Albert iskolaigazgató: „Nincs a mai magyar irodalomnak olyan kimagasló egyénisége, olyan korszakos képviselője, akit megtisztelhetnénk a legnagyobb névvel. Mert egy-két évtized könnyen ránk cáfolhat, és még csak nagynak sem fogja elismerni azt, akit mi a nagyok nagyjának hirdettünk." Németh Jenő kegyesrendi tanár, a Róm. Kath. Reálgimnázium „Révai" Önképzőkörének vezetője: „Véleményem szerint Herczeg Ferencet illeti az elsőség. Ö nemcsak a regény, de a dráma terén is oly kiváló alkotásokat hozott létre, amelyek a mostan élő olvasóközönségnek, de egy későbbi jövőnek is elévülhetetlen kincsei. Finom lélekelemzés, jellemző erő, választékos, könnyed, előkelő stílus, szellemesség jellemzi műveit, és bár írói képzelete nem túl gazdag, - meséit mégis elevenen szövi, alakjait élénk 11 Herczeg Ferenc. Debreczen, 1934. június 10.2. 12 (ny. I).: Debreceni körintervjú az újabb kori magyar irodalomról és arról, hogy ki a ma élő legnagyobb Író. Debreczen, 1925. december 25.10-11.
