Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Régészt–Ókortudomány - Vozil Irén: Újbirodalmi és későkori egyiptomi koporsók
77 VoziL Irén ÚJBIRODALMI ÉS KÉSŐKORI EGYIPTOMI KOPORSÓK Nővérem emlékére A debreceni Déri Múzeum egyiptomi gyűjteményének állandó kiállításából származó újbirodalmi és későkori - múmiákat tartalmazó - festettfa múmiakoporsók teljes körű feldolgozását végeztem el egyiptológus restaurátorként. A feldolgozás többek között felöleli a koporsók származását, állapotát, valamint a faanyag és festékréteg felépítésére vonatkozó mikroszkópiái és kémiai, illetve készítés technikai összehasonlító vizsgálatát'Jelen tanulmányomban a teljes körű feldolgozásból a koporsók származását, időben és környezetben való elhelyezését, a koporsókészítési módokat, díszítéseket és feliratokat kívánom bemutatni restaurálás utáni állapotukban. A MÚMIAKOPORSÓK SZÁRMAZÁSA Déri Frigyes 1912-1922 között Bécsben szerezte meg azokat az antik tárgyakat, melyeket később Debrecen városának ajándékozott, ezzel létre hozva hazánkban a legjelentősebb vidéki antik gyűjteményt. Ebből a gyűjteményből származik a vizsgált újbirodalmi és későkori múmiakoporsó. Ferenc Ferdinánd trónörökös 1892. év vége felé Triesztből indult el földkörüli útjára (I. kép)1 2 a Szuezi-csatornán át - Port Saidot, Egyiptomot érintve - le Ausztráliába, majd Észak-Amerikába és Franciaországon keresztül 1893 őszén ért haza. Útja során meg-megállva az érintett országokat bejárta, s mint gyűjtő maga is vásárolt, illetve ajándékokat kapott. Utazási élményeiről, a különböző népek kultúrájáról szerzett ismeretekről és az útja során tapasztaltakról terjedelmes naplót vezetett. Az Erzsébet hajón megtett utazásának Sydneyig tartó útinaplóját (I. kötet) 1895-ben jelentette meg. A magyar Vasárnapi Újság már 1893-ban folytatásokban közölni kezdte az utazási naplót, melynek II. kötete 1896-ban látott napvilágot. Ferenc Ferdinánd az útjáról készült napló kidolgozását a haditengerészetre bízta és intézkedett, hogy a német kiadással egyidejűleg jelenjék meg a magyar kiadás is. A munka szerkesztésében Reményi Ferenc sor- hajózászlós is részt vesz, aki a nagy úton is együtt volt a főherceggel. Az utazása során szerzett 18 ezer darabból álló gyűjteményt Bécsben, a Belvedere palotában 1894 áprilisában állították ki. Carl Goebel festő ak1 Vozii Irén: Egy Újbirodalmi és egy Későkori egyiptomi múmiakoporsó restaurálása és feldolgozása (Diplomamunka, 1991. Lektorálta: dr. Kákosy László) 2 A fotókat készítette: Fekete Gáborné és Józsa Dénes varell sorozatban örökítette meg a kiállított gyűjteményt, illetve annak akkori állapotát. (II. kép) A két múmia innen került mint értékes, de nem ritkaságnak számító „antikvitás" a Dorotheum aukciós házhoz. Onnan pedig útjuk egyenesen Déri Frigyeshez vezetett. A Déri Frigyes által megvásárolt egyiptomi tárgyakat Fleinrich Kari Brugsch (1827-1894), kora egyik legkiválóbb egyiptológusa ellenőrizte eredetiség szempontjából.3 A MŰTÁRGYAK LEÍRÁSA I. Újbirodalmi egyiptomi múmiakoporsó a benne lévő textilbe pólyáit múmiával. Leltári szám: DF. E. II. 1. Mérete: 200 cm hossz., 68 cm vállszélesség Kora: XVIII. din. (i.e. 1552-1306) Lelőhelye: Egyiptom, feltehetően Théba II. Későkori egyiptomi múmiakoporsó a benne lévő textilbe pólyáit múmiával. Leltári szám: DF. E. II. 2. Mérete: 180 cm hossz., 60 cm vállszélesség Kora: XXX-XXXI din. (i.e. 380-342) Lelőhelye: Egyiptom, Ahmim 3 Brugsch professzor meghatározása az Újbirodalmi és a Későkori koporsókra és múmiákra vonatkozóan: 1. / „Múmiaszarkofág, fából: a felirat több istenhez való fohászkodást tartalmaz. Az elhunyt neve nem állapítható meg. A felirat kezdete így szól: 'Leányom, született Ozirisztől"; tehát női múmiával van dolgunk. Átmeneti idő az Újbirodalomból a saiti korra: kb. 1000 Kr.e" 2. / „Múmiaszarkofág, fából. A felirat a szokásos halotti imákat és az elhunyt nevét tartalmazza: „Nsw-Hr (kb. Nes-Hor), fia Nsw-Min (kb. Sminis)-nek, született a ház úrnőjétől, Tsere n Mintől (Min leányától) Saiti kor." „A múmiák benn fekszenek a koporsókban, és közönséges zsákszövetbe vannak bevarrva. Valószínű, hogy a velük együtt eltemetett, az elhunyt lelkének segítségére és védelmére szánt tárgyakat már előzőleg kifosztották." (Déri Frigyes: A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása. Debreczen. 1922. (302-303.) 3. / Keszthelyi Ágnes: Déri Frigyes gyűjteményének létrejötte c. tanulmányában szerepel, hogy hogyan került Dérihez a két múmia. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve LXXIX. 2007. Debrecen (60.) 3 4
