Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Kiállítások - Csorba Csilla: Gondolatok az írás/képtárban
179 Az ezredfordulót követően, 2001-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdetett Ment-e a könyvek által a világ elébb? címmel, s kortárs költó'ket kért fel arra, hogy a Gondolatok a könyvtárban című versben felvetett sorskérdéseket értelmezzék, s helyezzék tágabb aktuális összefüggésbe a könyv által szimbolizált tudás, kultúra fogalmát. A pályázaton nyertes huszonhat vers könyv alakban is megjelent, s megérezve a múló pillanat varázsát, a kiállítás kurátora a költemények kéziratát is elkérte, s azokat facsimilében közreadta. Miért vo It e felemeló', a kortárs kéziratot azonnal műtárggyá emelő gesztus? Tudjuk, hogy az ókorban még nem tartották fontosnak megőrizni a szerzők kéziratait, s a középkorban sem különböztették meg az eredetit a másolattól. Mai múzeumi gyakorlatunkban azonban az írói kéziratokat különös tisztelet övezi, megkülönböztetett gondossággal fordulunk a különböző korokból származó eltérő színű, anyagú, törékeny, áttetsző, néha érdes papírokra tintával, tussal, ceruzával írt, nem egyszer rajzolt, esetleg később gépelt és kézzel javított írások felé. Az írást mint közvetítő eszközt, a „látható nyelv" esztétikáját többen kutatták Speng- lertől Zolnai Béláig, a beszélt nyelv leírt, nyomtatott formájának érzelmi, vizuális, hangulati hatásait elemezték bevonva vizsgálódásukba az írói kéziratok optikai hatásának titkát is. Az írás és könyv, betűírás és nyomtatás az európai kultúrában összetartozó fogalmak, de „az írás eredetére visszamenve azonban magát a kép-ábrázolást, a «kép-írást» találjuk, amely érzelmi és szemléleti anyagban sokkal gazdagabb volt, mert az egyes hangok szimbolikus jelzése helyett magukat a képzeteket vázolta sematikusan vagy egyenesen a természet alakjait utánozta grafikus, színes eszközökkel." (Zolnai Béla) Ezzel szemben a klasszikus európai írás- gyakorlat az absztrahálásra, elvont jelszerűségre támaszkodik, de a kor mindig rajta hagyja nyomát a kézírás, a központozás, a tipográfia megjelenésén. Az író személyiségének, egyéniségének rejtett titkai, lelkének rezdülései, hangulatának változásai követhetők nyomon az autográf kéziratok segítségével. Napjainkban az irodalmi alkotás kézirat-varázsa ugyan eltűnni látszik, de a kézirat mint ereklye/emléktárgy külön életet élhet. 2001-es pályázatunk alkalmával a verskézirat és nyomtatott változatának együttes megjelenése lehetőséget teremtett a két műfaj érzelmi, hangulati összevetésére, a kézirat képként való értelmezésére. A költők egy részének még természetes volt a kézírással megtöltött lap, mások már a számítógéppel írtat másolták át műgonddal. A könyvről vívódó ezredvégi sorok sokaknál a könyvtemető vízióját jelentették, mások a könyvtár szót helyettesítették a személyi számítógép szövegszerkesztő memóriája programjának kifejezéssel, illetve a Gondolatok a könyvtárban helyett a CD-ROM tárban címet alkalmazták. A Vörösmarty-verspályázat óta E. Csorba Csilla GONDOLATOK AZ ÍRÁS/KÉPTÁRBAN több mint egy évtized telt el, az elektronikus forradalom megállíthatatlanul halad előre a legújabb extrákkal szerelt és minden eddiginél tökéletesebb (Orbán OttóJ világunkban, s annak vagyunk tanúi, hogy a papíralapú nyomtatott könyvet kiszorítja a hálózatról letölthető szöveg, s az irodalmat tömegméretben az ideologisztikus, vagy fogyasztási javakat hirdető reklámmű, azaz a bulvár helyettesítik. Az írás- és olvasáskultúrát megváltoztató, mediális fordulattal jellemzett korunkban igen figyelemre méltó vállalkozás a debreceni Déri Múzeum öt külföldi gyűjteménnyel, könyvtárral partnerségben létrejött kezdeményezése, az európai kultúra- és művészetközvetítés írott, nyomtatott nyelvemlékeiről, az irodalom és képzőművészet hatásmechanizmusából létrejövő illusztráció európai kultúrákat összekötő hagyományának továbbéléséről sokoldalúan mesélő kiállítása. Az írás és képalkotás kölcsönhatását jól érzékeltető interdiszciplináris kiállítási program keretében a Déri Múzeum az elmúlt években a kultúratudományokban egyre népszerűbb medialitás szemszögű kép-szöveg értelmezések több elhanyagolt területét is előtérbe helyezte, így a több oldalú tehetséggel, érdeklődéssel megáldott írók rajzainak, illetve az irodalmi mű által befolyásolt képnek, a szöveg testének, a verbálistól a képiségbe váltó irodalmi illusztráció médiumának vizsgálatát, bemutatását. (Névelő nö- vények-rajzoló szépírók, Etlettera, Képeket írni, szavakat rajzolni) A szöveg által előhívott kép, a szöveg által értelmezett, erősített kép, illetve a képet magyarázó szöveg jelenléte, diskurzusa az elmúlt időkben a műfajok multimedialitását, a különböző kommunikációs formák egymásra hatását vizsgáló irodalomtörténeti kutatások előterébe került. A művészetek közötti átjárás, az irodalom és képzőművészet gyakori találkozása a 18. század közepéig nem szorult különösebb magyarázatra. Ezt követően, a 18. század végére, a 19. század elejére e viszonyrendszer módosult, az átjárhatóság többnyire megszűnt, s Lessing tanait követve a költészet, az
