Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)

Természettudomány - Dudás Miklós: A magyarországi kerecsen sólyom (Falco cherrug cherrug) populációjának helyzete és a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén előforduló állományának védelme

A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE

17

Sorszám

Komponens

1. (mg/kg) Tojáshéj

2. (mg/kg) tojáshéj

3. (mg/kg) tojás

4. (mg/kg) tojás

5. (mg/kg) tojás+embr.

6. (mg/kg) tojás+embr.

7. (mg/kg) Tojás

8. (mg/kg) tojás

a-HCH

<0,001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

Heptaklór

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

6-HCH

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

Aldrin

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

Heptaklór-epoxid

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

p,p-DDE

0,01

0,07

0,1

0.17

0.06

0.09

0.2

0.009

Oieldrin

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

Endrin

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

p,p-DDD

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

0.005

<0.001

B-endoszulfán

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

p,p-DDT

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

Metoxiklór

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

<0.001

Higany

<0.10

<0.10

0.13

0.11

<0.10

0.17

0.16

0.28

Ólom

<2.0

<2.0

<2.0

<2.0

<2.0

<2.0

<2.0

<2.0

4. táblázat

Érdemes lenne ezeket az alapvizsgálatokat több éven keresztül is megismételni, mert több mint 20 -25 év eltelte után is még mindig jelen vannak bizonyos mértékben ezek a peszticidek a sólymok szervezetében, s figyelemmel kellene kísérni az esetleges változásokat.

Annak ellenére, hogy hazánkban 1968-óta betiltották a DDT használatát, mind a mai napig vannak klórozott szénhidrogén tartalmú szerek (Thionex soWPJhiodanísEC, és Thionex 35 EC, stb.), de ezek már endoszulfán hatóanyagúak. A jelenleg forgalomban lévő szerek már kisebb mértékben perzisztensek, kevésbé kumulálódnak, s mérsékelten halmozódnak fel a táplálékláncban (Szabadi 2002).

2001-ben begyűjtött 32 db ki nem kelt kerecsensólyom tojást vizsgáltak pathogén szervezetekre.

A szerzők bakteriológiai vizsgálatokat végeztek a „befulladt" tojásokból, melynek során Salmonella sp. baktériumot nem tudtak kimutatni. A leggyakrabban Escherichia coli (10 tojásból), Enterococcus sp. (6 tójából), a többiből pedig Flavobacterium sp., Klebsiella sp., Serratia sp., és Staphylococcus sp., baktériumokat izoláltak. A kutatók feltételezése szerint a kórokozók a fészekbe került zsákmányállatok béltartalmából, vagy a sólyomszülők ürülékéből a tojáshéjra történő rákenődést követően juthattak be a sólyomtojásokba. A vizsgálat során 7 tojásban csak 1, míg 8 tojásban több, alkalmanként 3-4 baktériumfaj is jelen volt. A termékeny, de "befulladt" tojások primer mortalitása a kotlás utolsó hetében mutatta a legmagasabb értéket. A vizsgálat szerint a fertőződés nem a petevezetőben történt, a mikroorganizmusok másodlagosan fertőzték meg a tojásokat. Az izolált baktériumok a terméketlen, a kotlás alatt sterilen bomlásnak induló tojásban, illetve a termékeny, de valami más egyéb ok miatt a magzat vagy az embrió elhalása után a tojás védelmi rendszereinek a meggyengülése után szaporodhattak el (Gál 2007).

Ez a rövid kis kitérő azért válhat érdekessé hosszútávon, mert mindenképpen elképzelhető, hogy szorosabb összefüggés van a vegyszermaradékokkal feldúsult egyedek legyengült szervezete, és az egyes kórokozok által másodlagosan fellépő pathogenitás között.

Különböző fészkekből gyűjtött terméketlen kerecsentojások (Fotó: Balázs I.)

Ezeket a folyamatokat azért lenne érdemes tovább kutatni, mert évente újabb peszticidek kerülnek forgalomba, és a növényvédő szerek által előidézett mérgezések ismeretén kívül nagyon fontos lenne tudni azt is, hogy a szervezetben felhalmozódott szermaradékok milyen hatással vannak az egyes ragadozó madár fajok általános egészségi állapotára és szaporodó képességére. Már eddig is számos vegyületről ismertté vált, hogy torzképző (teratogén), továbbá hormonális, valamint immunmoduláns hatásai is vannak. Sajnálatos tény, hogy néhány éve szüntették meg az egyetlen hazai akkreditált toxikológiai labort (Fácánkert Természet- és Vadvédelmi Állomás), ahol komoly kutatások, laboratóriumi tesztelések