Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)

Muzeológia - Szelekovszky Márta: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának lengyelországi kapcsolatai 1956 és 1979 között

154 SZELEKOVSZKY MÁRTA lehetőség nyílott arra, hogy a megyék és a városok, illetve intézménye­ik kapcsolatokat építsenek ki más országok hasonló intézményeivel. Ter­mészetesen ezek a kapcsolatok a politikai szempontoknak megfelelően az akkori szocialista országok között jöttek létre. A '6o-as évek elején a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Lublinban található Marie Curie-Sklodowska Egyetem felvette a kapcsolatot egy­mással. Az első magyar cserediák Lublinban D. Molnár István volt, aki a későbbiekben létrehozta a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a Lengyel Nyelv- és Irodalom Tanszéket. A partnerség azután városi, majd megyei szintre emelkedett. A megyei tanácsnak kezdetben a lublini megyei tanáccsal volt kapcsolata, majd a politikai változásoknak köszönhetően a közgyűléssel és annak elnökével folytatódott az együttműködés. Az első együttműködési megállapodás 1965-ben köttetett a két me­gye között - évfordulóját 2005-ben nagyszabású rendezvény keretein be­lül ünnepelték meg. A megyei együttműködésre utaló levéltári dokumentumok meglehe­tősen foghíjasak. A következő „nyom" az 1986. május 27-én Lublinban aláírt megyei együttműködési megállapodás, amelynek „sorsfordító" szerepet tulajdoníthatunk, ugyanis innentől kezdve soha nem látott in­tenzitással zajlanak a lengyel-magyar közös szervezésű események: ki­állítások nyílnak, évente minimum 1-1 delegáció látogatásáról maradtak fenn dokumentumok. Ettől az időponttól kezdve a megyei szervek két­évente újabb együttműködési szerződéseket írnak alá, illetve hosszab­bítnak meg. Ennek eredményeként a megyében 8 településnek alakult Lublini Vajdaság-beli testvérkapcsolata. A megyei önkormányzatok ezen kap­csolatok koordinálását vállalták magukra. 2002-ig az együttműködés legfontosabb elemei között szerepel közös kiállítások és képzőművészeti programok szervezése. Fordulópontot jelentett a 2003 októberében megvalósult uniós szak­mai tanulmányút, amely egy 40 fős Hajdú-Bihar megyei önkormányza­ti delegáció lublini látogatását tette lehetővé. A látogatás eredményeként egy együttműködési program készült a 2004—2005-ös évekre vonatko­zóan, amely közös szakmai munkacsoportok felállítását, projektalapú együttműködéseket és kölcsönös szakmai tanulmányutak lebonyolítá­sát tette lehetővé. 2003 novemberében és 2004 márciusában közös szakmai munkacso­port ülésezett Debrecenben és Lublinban, ahol a résztvevők meghatároz­ták az együttműködés prioritásait, és az ahhoz rendelhető Európai Uniós támogatási lehetőségeket. Ezek között felsorolták a legfontosabbakat: fej­lesztési stratégiák kölcsönös megismertetése ezen belül pl. a vidéki terü­letek fejlesztése, turizmusfejlesztés. Az uniós csatlakozással még több lehetőségük nyílt mind a megyék­nek, mind a településeknek közös pályázatok beadására (pl. a Town Twinning program keretein belül). 2005 szeptemberében ünnepelték a két megye együttműködésének 40. évfordulóját, ez alkalomból önkormányzati és múzeumi delegáció járt a Lublini Vajdaságban, megszületett a megegyezés az együttműködési megállapodás meghosszabbításáról. 2006. július 19-21 között hivatalos megyei delegáció utazott Lublinba, ahol ismételten az együttműködési szerződés meghosszabbítására került sor, a 2006-2007-es évekre. Ebben a szerződésben szerepel az együttmű­ködés továbbfejlesztése saját és uniós pályázati források igénybevételé­vel. A hangsúlyt elsősorban kulturális csereprogramok (amelyek közvetlen megvalósítói a megyei kulturális intézmények) keretein belül megvaló­suló rendezvények támogatására helyezték, de tervbe vették a kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának javítását illetve a vidéki tu­rizmus fejlesztését - tehát az együttműködést a kultúrán kívüli, külön­böző területekre is igyekeztek kiterjeszteni. Hajdú-Bihar megye testvérkapcsolatokat ápol a Lublini Vajdasággal, s területén számos település épített ki hasonló együttműködést lengyel városokkal. A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGÁNAK NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezet külföldi kapcsolatainak ki­alakulása egybeesik a szervezet létrejöttének idejével, ugyanis az egyes szakmák, muzeológiai szakágak együttműködése hagyományos formák­ban, szervezetek keretein belül folyamatosan létezett. Ezek a kapcsolatok az adott időszakban elfogadott kutatási témákban a kor igényeinek meg­felelő formában, a mindenkori szükségletek szerint alakulnak, változnak. Alapjaiban azonban minden terület tudományos együttműködése meg­egyezik, az alábbi sémára épül: adott téma / problémakör vizsgálata I a téma feldolgozása, tudományos elemzése I tudományos eredmények bemutatása (tanácskozás, konferencia) 1 összehasonlító értékelés / egymásra hatások értékelése I publikálás —»kölcsönös publikálás egymás folyóirataiban, kiállítások Ehhez társulnak még a gyakorlati szakmák művelőinek tapasztalat­csere-látogatásai, melyek során egymás munkahelyére ellátogatva elté­rő módszereket, eljárásokat ismerhetnek meg, esetleg próbálhatnak ki. Kiegészítésképp pedig meg kell említeni a kiadványcserét,8 mely a nem­zetközi kapcsolatok legrégebbi, legtöbb partnert összefogó formája, s a legolcsóbb is, ugyanis nem igényel személyes kontaktust, utazást, s még­is megismerhető általa a nemzetközi kutatási eredmények jelentős része. 8 A kiadványok hozzájárulnak a tudományos kutatómunka eredményeinek megis­mertetéséhez, kiállítások nemzetközi porondon való bemutatásához. Fontosságuk­ról: KOREK1987,203.

Next

/
Oldalképek
Tartalom