Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc és a debreceni színházi élet
152 BAKÓ ENDRE A harmadik pontban az író vígjátékairól értekezett. Megállapítja, hogy amiképpen tragédiáiba benyomult a hétköznapi komikum, azonképpen vígjátékaiban a tragikum, mint értéktöbblet jelentkezik. Három kiemelkedő darabja - a Kék róka, Aranyborjú, Majomszínház - közül csak az utolsó viseli a komédia megjelölést. A másik kettő színmű. A Majomszínház kitűnő mesecselekmény, de mélyre nem váj. A Kék rókában legtisztább az író szerkesztő ereje. Vonalvezetése kemény, ötletei választékosak, szellemessége franciás. Túlságosan franciás. De etikai alapja semmi, s alakjaiban itt is marad némi bábszerú'ség. Az Aranyborjú fantasztikus játék, de ebben a kettősvetületű játékban több mélységet kapnak Herczeg alakjai, mint rendesen. Ez a darab közel jutott a magas költészet ormaihoz. Végül a negyedik pontban összegzésre szánja magát. Úgy véli, hogy Herczeg öntudatos, fegyelmezett drámaíró, de meseleleménye csekély, s hiányzik belőle az átteremtő forróság. Sok finom részletmegfigyelése akad, de mintha mindenre lenne egy eleve kész aforizmája. Eszménye az un. nagy élet. Formáiban konzervatív, jó tanítvány. „Tisza István barátságán kívül epigonizmusa magyarázza, miért éppen belőle csinált az Akadémia vezérírót Ady megjelenésének pergőtüzes éveiben." Csak az anyagi világ érdekli, mégsem igazi realista. Legfőbb erénye a színező készség és a szabatos stílus. „Ha a többi műfajokban túlszárnyalják is kortársai, a drámában Molnárral együtt ő alkotott legidőtállóbbat. (...). A legnagyobb élő magyar író rangjával politikai és irodalompolitikai kezek ordózták föl. Az ilyesmi megbosszulja magát. Amit a politika ad, vissza is veszi. Hogy a fiatalok jó része mai irodalmunk legártalmasabb egyéniségének nevezi - érthető." Ismeretes, hogy a rendezvény körül a botrány szele kerekedett, mert Pap Károly elnök az előadás után kétségbe vonta Juhász Géza megállapításait, és az időhöz fellebbezett elfogulatlan ítéletért. Juhász Géza a sajtó nyilvánossága révén elégtételt követelt, amit végül megkapott, így a szakítás és a nagyobb botrány elmaradt.69 Juhász 1937 novemberében tartott szabadegyetemi előadásán arról beszélt, hogy a jelen irodalmán három nagy nemzedék érezteti hatását, Herczeg, Ady és Illyés nemzedékéé.70 Irodalomtörténeti összefoglalójában Herczeg sajátos művészi hozományának a hűvös fölényt jelöli meg, de tévhitnek minősíti, hogy ez „a hideg német polgárszellem" lenne a legnagyobb élő magyar író. Mindazonáltal nyelve egyre szabatosabb, szilárdan szerkeszt, köznapi alakjaival gyakran remekel. Nagy embert ugyan nem tud elhihetően rajzolni, mégis számottevő író. Legjobb regénye a Hét sváb. Drámai főhőseiből is hiányzik a valódi nagyság, a sokat magasztalt „Bizánc tragédia ugyan, de cselvígjátékba illő mozzanatok hajtják előre. Szatirikus alakjai majdnem operettfigurák. (...) Maradandó műve a Kék róka, ez francia színpadra is utat tört. Színműveit zárt formájuk alighanem tovább megőrzi, mint regényeit"71 69 Nyilatkozat. Db. 1934. febr. 17.4 70 Juhász Géza tartott előadást a KIÉ Szabadegyetemén. A mai magyar irodalom irányai. DFÚ, 1937 nov. 20.2 71 A magyar szellem vándordíja, Db. 1938, ill 1942.95-97 Endre Bakó Ferenc Herczeg and Debrecen theatre life Herczeg got his footing based his popularity on his plays. In Debrecen His first play was first performed 1892/93 season. Since then he was the most played author in town till 1945. The study focuses on the reception of Herzeg's plays, if possible with double optics: it cites articles from the age sometimes word by words sometimes by content, highlighting the difference of opinion of the various press organs. The first two chapters of the study chronologically shows the reception of Herceg's plays in Debrecen Town Theatre and Csokonai Theatre. In chapter three he summerises his opinion of writer from Debrecen about the writing art of Herceg.
