Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc és a debreceni színházi élet
148 BAKÚ ENDRE megint csak üres lesz. Aminek oka nem a darab, mert az marad kedvesnek, szellemesnek, amilyennek a premier közönsége találta, hanem igen is, a társulat nemtörődömsége. (...) így nem lehet diadalra juttatni a legjobb darabot sem, kiváltképpen olyan darabot, melynek szellemes csattanói csak a simán gördülő, eleven előadásban érvényesülnek."261903 nyarán a debreceni jótékony nőegylet műkedvelő előadásban színpadra vitte a Gyurkovics-lányok c. életképet, a szereplők között ott találjuk Szabó Magda édesanyját, Jablonczay Lenkét Sámy László nevű unokatestvérével, továbbá Kölcsey Sándort, a későbbi polgármestert és más közismert személyiségeket. Az előadásra Herczeget is meghívták, de nincs jele, hogy megtekintette volna az előadást.27 Az író pályafutásának egyik kiemelkedő állomása a Bizánc. A lelkes fogadtatásban Debrecen is osztozott. „Az újabb kori magyar elbeszélő irodalom és színműirodalom Herczeg Ferenc nevével egybe van forrva. (...) Legújabb alkotása, (a) Bizánc, Herczeg Ferencnek újabb dicsőséget szerzett. Herczeg Ferenc Bizánca felülmúlja eddigi alkotásait, s aki látja e nagyszabású művet, nem csodálkozhatik azon a szenzációs sikeren, melyet (a) Bizánc az ország első műintézetében aratott. Mesteri alkotás (a) Bizánc, mely kortörténeti szempontból is nagy beccsel bír. (...).. .bárha a darab tárgya nem a magyar történelemből van merítve, mégis mintha a szerző saját nemzetének, a magyarnak mintegy intő például s figyelmeztetőül írta volna mag a Bizáncot. (...) Egyes alakjai is a szinte a magyartörténelem kiváló alakjaira emlékeztetnének. (...) Mindezt Herczeg oly meggyőző igazsággal, oly ékes nyelvezettel dolgozta fel, amely egyesítve a színpadtechnika virtuozitásával, kell, hogy lekösse a figyelmet és magával ragadja, felmelegítse a szemlélőt. (.. ,)"28 Ehhez képest összesen négyszer tűzték műsorra, s a harmadik előadás csaknem üres ház előtt zajlott le. Érdekes Oláh Gábor olvasata a darabról. „A magyar nemzet lelkén rágódó hatalom uszályát hordó Herczeg Ferenc megírja korának legmegrendító'bb allegóriáját (a) Bizáncban. Csodálatos jelensége a mai időknek, hogy az emberek két lelket, két szívet hordanak, van írói leikök és politikai leikök. Herczeg Ferenc írói lelke a legfényesebbek közé tartozik; politikai hitvallását a józan magyar már úgy nézi, mint sötét foltot ama fényes napon. Herczeg Ferenc íróasztala mellett a magyarok legmagya- rabbja, ha nem nyelvében, de lelkében; így érthető, hogy ennek az öltőnek ő az irodalmi vezére Ocskayval és Bizánccal (...) Sokat írhatott ő kiadói sugalomra, de (a) Bizáncot egy szerencsés órájában teremtette. (.. ,)"29 A Déryné ifjasszony c. színdarabhoz kedvcsinálónak szolgált a bemutató előtt két héttel egy híradás, mely arról számolt be, hogy az író Debrecenből, személyesen Géresi Kálmántól, a Csokonai Kör elnökétől kérte meg a Földiekkeljátszó c. Csokonai-dal kottáját. „Herczeg Ferenc nem hiába járt a Csokonai Kör meghívására többször is Debrecenben, nagyon megszerette városunkat és városunk dicsőségét, Csokonait. Megszerette annyira, hogy legújabb színművébe az irodalmi és színháztörténeti tárgyú 26 -s. -c. kéz kezet mos. Db. 1903. ápr. 22.6. 27 Műkedvelő előadás. Db. 1903. ápr. 22.3. 28 L. J. Bizánc. Db. 1904. október 10.3. 29 OLÁH Gábor: Herczeg Ferenc történelmi színműve. DFÚ. 1904. október 11.1-2-3. Déryné ifjasszonyba is beillesztett egy szép Csokonai-dalt."30 A bemutató napján pedig néhány mondatos felvezetéssel tárcaszerűen reprodukált egy jelenetet a darabból.31 A lap recenzense a „legtermékenyebb, legnépszerűbb, legkiválóbb" színműírónak nevezi Herczeget, akinek eddigi alkotásait kiváló drámaírói kvalitásain kívül bámulatos színpadi készsége minősíti, s cím szerint is felsőfokon méltatja több darabját. Ámde „A Déryné ifjasszony, ez a leheletszerűen finom jelenetekből mesteri módon megalkotott színjáték technikai szempontból, egy egész estét betöltő színdarabra nem egészen elégséges meseanyagot ölel fel." - vélekedik a kritikus. A Zilahy Gyula rendezte előadást mégis dicséri. Mint érdekességet említjük, hogy a főszerepet Szabó Irma, Ady egykori szerelme játszotta.32 Lelkendezett a laptárs is: „(...) A Déryné ifjasszony csodálatos finomságú részletrajza a magyar kultúra ébredésének, harcainak és mind e küzdelmek közömbös vagy ellenséges szemlélőinek. Herczeg Ferenc e darabjával csodát művelt: felidézte a rég elhunytakat, és ezek nem kísérteties halotti táncot járnak, hanem nagyon is igaz életet élnek. (.. ,)"33 Hasonló a kritika hangneme is: „Színdarab-e Déryné, kérdezte ma este a foyerben a premier után egy intelligens úriember. És meg is adta reá a feleletet, hogy nem. Hát lehet, hogy nem színdarab, de annál becsesebb dolog. (...) Igen, becses, szép és nagy dolog ez a darab, s csakis olyan finom lelkű író írhatta meg, mint Herczeg Ferenc (...) A közönség jól fogadta a darabot és sokat tapsolt minden felvonás után."34 Ezután viszonylag hosszú idő telt el újabb bemutató, de nem Herczeg- darab nélkül. Az Éva boszorkányt Kemény Lajos rendezte. A Debreczen kitűnő újdonságnak nevezte, majd lelkesen méltatta a „szenzációs sikert aratott, nagyszabású, kiváló darabot, mely általános tetszéssel találkozott." 35 Ezzel merőben ellentétes véleményt fogalmazott a társlap. „Herczeg Ferenc novellaírói stílusa olyan kristálytiszta, mint a bazaltsziklákból és gránátkövek közül előcsillámló csermely vagy forrás. Színpadi készsége azonban, főleg az utóbbi időkben, afféle restaurált műemléknek látszik, amelynek minden kövét más és más kövekből állították össze. Az Éva boszorkány is ilyen alkotás. Ezért nincsen drámai hatása. (...) a dráma maga ezerfelé szakadt, itt-ott elnagyolt, hézagos, vér, élet, igazság nélkül való. Csak ahol romantikus, csillámlik meg benne az isteni szikra. Ezért volt mérsékelt hatása. (.. ,)''36 Nem lehetetlen, hogy az anonim kritika Tóth Árpád írása, hiszen ebben az időben ő volt az újság egyik színházi referense. SZÍNMŰVEI A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN Herczeg háború előtti színpadi munkásságából kétségtelenül az Ocskay brigadérosnak és a Bizáncnak volt a legerősebb visszhangja, miként ké30 Csokonai dallam a Déryné ifjasszony című színműben. Db. 1907. febr. 10.5 31 Déryné csókja. Db. 1907. febr. 23.1-2 32 SZATHMÁRY Zoltán: Déryné ifjasszony. Db. 1907. febr. 24.5 33 Déryné ifjasszony. DFÚ. 1907. febr. 23.4. 34 Déryné ifjasszony. DFÚ, 1907. febr. 24.435 Éva boszorkány. Db. 1912. május 4.3. 36 Éva boszorkány. DFÚ, 1912. május 4.4.
