Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Történettudomány - Takács Péter: Kölcsey és Wesselényi politikai barátsága
118 TAKÁCS PÉTER jával hozták összefüggésbe - első helyen a vám és kereskedelem ügyét kívánták megvitatni. E téma első helyen történő vitatását azért is sürgették, mert tartottak attól, hogy az uralkodó az urbárium törvényi szabályozását követően berekeszti a diétát. A kereskedelmi bizottság munkálata szoros kapcsolatban volt az ország közlekedési infrastruktúrájának - vasút, közút, hajózás, állandó hidak, belső vámok, folyószabályozás stb. - modernizálásával is. Áttételesen kapcsolódott hozzá Erdély és a Partium közjogi helyzetének a rendezése is. Ezért a vármegyék többsége a kereskedelmi (commercial) bizottság munkálatainak első helyen történő vitatását adta utasításba. Mivel az udvar is, a vármegyék is „kötötték az ebet akaróhoz," a sorrendi vita hosszan elhúzódott. Se az udvar, se a követek nem szándékoztak engedni. Mind Wesselényi, mind Kölcsey hamar belátták, hogy az idő haszontalan múlatása kárára van az országnak. Elszomorító élményük volt az is, ahogyan - a főpohárnok mester által adott díszebéden - élemedettebb és ifjabb követek a jobbágyokról nyilatkoztak. Kölcsey keserű szájízzel jegyezte naplójába: ezek az urak „mikora Dózsa parasztod [sic!] maradékostól együtt örök szolgaságra kárhoztatták, igen illő alakok lettenek volna"™ Kölcsey megnyilatkozásai egyértelműen bizonyítják, hogy az ország sorsának jobbrafordulását a jobbágy-földesúri viszony felszámolásában vélte megtalálni. A lakosokat - vélekedett a költő - azonos érdekkel kell az országhoz, a nemzethez „csatolni," és ez csak a szabadság és tulajdon lehet. A diétán, mint korábban Szatmár vármegyében, megtapasztalta, hogy az évszázados szokásokat, előítéleteket - mint az ősz miatt lehullott avart a diófa alól - képtelenség egyik napról a másikra elkotorni. Az első lépést azonban - ő is, Wesselényi is - ezen a diétán szerette volna megtenni. Törvényes utat akartak nyitni minden jobbágy számára, hogy szorgalommal, takarékossággal, maga és a családja munkája révén - a földesurával történő megegyezést követően - kiemelkedhessen a jobbágysorból. Földesúri szolgáltatásait egy összegben örökre megválthassa. Követi alaputasítása nem tartalmazott erre vonatkozó kötelmet. Se enge- delmet, se tiltást.154 155 A tisztújításon győztes fiatal, liberális tisztikar utánuk 154 Országgyűlési napló. KFÖM 2. k. 375. 155 Szatmár vármegye nemesi közönsége kifejezte azon óhaját, hogy a diétáról pontosan és részletesen tudósító sajtó tájékoztassa az érdeklődőket. A követek első helyen a „juridicum operatum"-ot tárgyalják. Utána „mindjárt az Urbáriumot" Ezek végeztével sorban a „a Biztossági, Zászlóalji, Nevelési, Kereskedésben, Bányászati és Egyházi tárgyakat.és legutoljára a Publico Politicumot igyekezzenek felvétetni" A követek lelkére kötötték, hogy „az újonnan ajánlandó közadó mennyisége - az ország Rendjeivel egyetértve - az adózó népnek állapotához, és a kitudandó szükségnek meny- nyiségéhez képest mérsékelve ígértessék meg." A „só árának" a megállapítása során elkövetett „rendkívül való sérelmeket... férfiason orvosoltatni meg ne szűnjenek" Mint már több diétán, „ezúttalis újabban sürgettessék" a Partium visszacsatolása. Az 1526 előtti állapotokra, a Báthori Istvánnak 1571-ben, Báthori Zsigmonddal 1595-ben „kötött egyességek, s az 1741:18 és 1792: n te." alapján sürgessék Erdélynek az anyaországhoz való visszatérését. „A névtelen vádlók" elmarasztalására alkotott 1805:5. tc.-et megfelelő magyarázattal és hatállyal egészítsék ki. Sürgessék a megyei határozatok szabad nyomtatásának törvényesítését. Orvosoltassákazi830- adik évi követjelentés kinyomtatásának törvényt sértő megakadályozását. Az ortodox görögkeleti vallás ünnepeit - a mezei munka hátráltatásának megszüntetése miatt - tegyék a katolikus vallás hasonló ünnepeinek napjaira. Hárítsák el az 1791: küldendő pótutasításaiban bízhatott csupán. Ő is, Wesselényi is hajlandó volt első helyen vitatni az urbáriumot. Abban bíztak, hogy sikerül az önkéntes örökváltság lehetőségét törvénybe iktatni. Ezért is közölte megyéjével már december 19-én, hogy a királyi előterjesztésben „azllrbariumi tárgy van elsőnek téve," s bár több vármegye - mint Szatmár is - „más rendet szabott" de a határozat a többségtől függ, és „könnyen meglehet, hogy a Királyi Feladásokban megállított rend fog maradni!' Mivel az urbárium megvitatását - Szatmár vármegye közönségétől eltérően - „mind a kormány, mind a törvényhatóságok... nagy fontosságúnak" tartják, kéri a küldőit, hogy e tárgyban pótutasításokat küldjenek.156 * A vármegyék és követek sorrendi vita során tapasztalt makacssága 1833. január 5-én már szorongást ébresztett benne. Attól tartott, hogy a királyi előterjesztésben első helyen szereplő úrbárium a jobbágyok rokon- szenvét az udvar irányába fordítja. Január 6-án azért izgult, hogy a követtől követig házaló Wesselényinek sikerüljön meggyőznie a szabad vokssal rendelkezőket, hogy az urbárium elsőségére szavazzanak. „Wesselényima reggeltől estig követtől követig járt, s proselitusokat keresett az urbárium elsőségére. Estve tízkor jött hozzám, a holnapi többség bizonyos reménye ömlött el arcán. De mégsem találkozott, ki az indítványt magára vállalja, s így az indító én leszek"™ Másnap mégis megfeneklett a remény. Hiába kapott ígéreteket Wesselényi, és hiába vállalta magára Kölcsey az előterjesztést, az urbárium első helyen történő vitatására a többségi szavazatot nem sikerült összegyűjteni. A kudarc mindkettőjüket letörte. Kölcsey csalódottan jegyezte naplójába: „A múlt nap, úgymond Wesselényi, gyásznap vada. Én is úgy hiszem. Azáltal, hogy az urbárium elsőségét el nem fogadók, hogy előbb a kereskedési tárgynál fogva saját zsebeinkről akartunk gondoskodni, letöröltük magunkról a liberalitás színét, s a popularitás minden vonásait.. ,"158 A két politikus - Kölcsey és Wesselényi - hite szerint az engedőleges örökváltságot lehetővé tevő urbárium volt az az archimedesi pont, amibe „belekapaszkodva," az ember és ember között jogi válaszfalat fenntartó rendiség felszámolható, és a további kasztosodás megszüntethető. Az önkéntes örökváltság a szabad emberré válás első lépcsőfoka milliók 26 te. félreértelmezhető magyarázatait. Fáradozzanak „minden keresztény vallásnak az országba leendő bevétettetése" mellett. A Szatmár királyi „város birtokába lévő hegyi lakosoknak, úgy Kitz Bánya helységének" lakosai is rendeltessenek „a megyei törvényhatóság alá." Tarpa város Bereghez csatolásának sérelmét orvosoltassák. Galicia és Ladoméria Magyarországhoz csatolását is kérte a megye közönsége. Lengyel- ország „helyreállítása ügyében királyi választ" sürgettettek követeikkel. Nagybánya pénzverdéjének elvitelét komoly sérelemnek tekintették. Ezt is sürgették orvosoltatni. Lelkűkre kötötték az 1830-adik évi országgyűlési napló 158. lapján Csomay Pál újoncajánlását tévesnek nyilvánítani. Az 1741:31 te. hatályát a sebes postán küldendő hivatalos levelekre is ki óhajtották terjeszteni. Pártolni javasolták a Pest vármegye által felállítandó Nemzeti Leánynevelő Intézetet. „Mérsékleti ajánlatokká/" kívánták gyarapítani a Jankovich-gyűjteményt, a Ludovika akadémiát és a Magyar Tudós Társaság alaptőkéjét. Végül lelkűkre kötötték, hogy a meghozott törvények szentesítésével és kihirdetésével ne várjanak a diéta végéig, hanem sürgessék azok elfogadásuk utáni életbe léptetését. Szatmár vármegye 1832. november 6-án elfogadott követutasítása: KFÖM, 1960.2. k. 193-200.; Kiss András 2003. i. h. 156 Követi jelentés 1832. dec. 19. KFÖM, 1960.2.203. 157 Országgyűlési napló. KFÖM, i960.2.385. 158 U0.387.
