Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Történettudomány - Takács Péter: Kölcsey és Wesselényi politikai barátsága
108 TAKÁCS PÉTER ra „szabad lélekkel észrevételeket Is tészen," és „nagyon túl hág a jobbágyi tisztelet és kötelesség határjain" Meglátása szerint „nincsen ezen kedvetlen következésű tárgynak orvoslására, a kinyomtatása igen sietős megtiltásán kívül, más mód" A tiltás azért is szükséges, mert a megjelenést követően „vízözön árjával fogja ezt a két Magyar hazát elborítani, midőn maga a gróf úr ötszáz, és b [áró] lWesselényi [sic!] Miklós úr ugyanannyi példázatoknak [!] magok számokra való készítésekről adtak rendelést,.. ,"70 A feljelentés február 3-án érkezett a Kancelláriára. Reviczky pánikszerű gyorsasággal intézkedett. Utasította Vécseyt, hogy a kéziratot - és az addig nyomtatott példányokat - küldje fel a Kancelláriára. A történtekről Vécsey az 1831. évi március 7-re összehívott megyegyú'lésen számolt be. Úgy tűnik, Wesselényinek is voltak informátorai, mert alig hangzott el a követjelentés nyomtatásáról érdeklődő Eötvös János kérdésére az adminisztrátor magyarázata, szót kért. Kölcsey szerint az alábbiakat mondotta: „Wesselényi, bizonyosan képzeled, mint álla fel, 5 mint tartó beszédét, melyben gyanítja, hogy talán a vfárme]gye elárulva van (&[omay] által), jelenti fájdalmát, gyalázatot és átkot kiált az áruló fejére, s kívánja a dolgot repraesentáltatnif1 72 Geőcz nagy tűzzel szólott, s a repraesentatiot a nádorhoz intéztétől kívánta; s ezen vélemény győzött nagy viszály után."12 Zajosította a nagygyűlést, hogy Csomay Pál az ülés végén „a régi szolgálatait" szerette volna elismerőleg jegyzőkönyvbe iktattatni. „Ez új lángot lobbantott - tájékoztat a költő - Wesselényi újólag kikölt; s vitatá, hogy a rossz hazafi jót nem érdemel.. ,"73 A Csomay ügy annyiban érintette Wesselényi és Kölcsey kapcsolatát, hogy elveik és erkölcsük, jogi, politikai és társadalmi nézetük azonossága az ilyen jellegű viták során vált ismertté. Az ilyen alkalmak személyes találkozásaikat is szaporították. A közös állásfoglalások, a kölcsönös elégedettséget kiváltó nézeteik fonták szorosabbra kapcsolatukat, mígnem kibomlott a nézeteik szembefordíthatatlanságából szárba szökkenő barátság. Témánkat érintően annyi történt még, hogy március 8-án az országos bizottság jelentéseinek véleményezésére kijelölt testület megtartotta az első ülését. Felosztották egymás között a bizottságok jelentéseit. Gróf Károlyi György és Geöcz Ferenc első alispán „a comissáriaticumok és urbarialék," míg Wesselényi és Kölcsey „a publico-politicumok" véleményezését kapták feladatul.74 A megyegyú'lés alatt Nagykárolyban tartózkodó Bártfay az elmondottakon túl is szerette volna Károlyi, Wesselényi és Kölcsey kapcsolatát szorosabbra fűzni. E célból invitálta Kölcseyt a gróf kastélyéba, ahol várnák őt is, Wesselényit is. Wesselényi jelezte, hogy anyja betegsége miatt bi70 Csomay Pál Reviczky Ádám kancellárnak 1831. jan. 27. Kölcsey Levelezés II. 746-748. 71 Feliratban tiltakozni az eljárás ellen. 72 A nádorhoz küldendő feliratot Kölcsey fogalmazta. Barta 1959.274-277; VölgyesiOrsolya, 2001.17-$. 73 Kölcsey Bártfaynak, Nagykároly, 1831. május 11. Kölcsey Levelezés II. 330-332.; Barta 1959.273-277; Taxner-Tóth Ernő 1992.216-217; Csomay Pálról: Borovszky Szatmár megye 510-511.; Takács 1993.281. 74 Kölcsey Bártfaynak, Nagykároly, 1831. március 11. Kölcsey Levelezés II. 330-332 zonytalan, hogy jöhet-e.75 A találkozóra Kölcsey is csak levelet küldött. Tudósította barátját, hogy nem viheti, és nem is küldheti az „Akadémiai folyóírás felől" készült írását, mert azt Wesselényi a közgyűlésről távozva, magával vitte.76 A KOLERA ÉS A BIZOTTSÁGI MUNKÁLATOK Annál természetesen Kölcseynek is, Wesselényinek is több dolga volt, és távolabb is laktak egymástól, hogysem rendszeres érintkezésben lettek volna. Olykor fizikailag is közéjük állt Wesselényi vadászszenvedélye, lovak iránti rajongása, vívóedzései, a saját lovait is futtató lóversenyek, mintabirtokának szervezése stb. Kölcseyt az ilyen passzióktól távol tartotta a szeme, biológiai alkata és mentalitása. Birtoka és kúriája, háznépének gondjai, perei neki is sok idejét emésztették fel. A két ember gondolatai azonban sűrűn vívódtak hasonló történelmi, társadalmi, politikai, jogi és államelméleti kérdéseken. A herderi jóslat teljesedését elhárító „orvosságot" külön-külön is intenzíven keresték. 1831 tavaszán és nyarán - az országos bizottságok munkálataiból a rájuk osztott „publico-politicum'' véleményezése megkívánta, hogy az eddigieknél sűrűbben találkozzanak. A vágy, az igény és az elvégzendő feladat közé tolakodott azonban a kolerajárvány. A márciusi közgyűlést követően Kölcsey nem kezdhetett azonnal a „közpolitikáioperátum" véleményezéséhez. Sérelmi feliratot kellett fogalmaznia József nádorhoz a megyegyűlés által elhatározott, a nagykárolyi piarista cenzor által engedélyezett Károlyi-féle követjelentés nyomtatásának betiltása miatt. Öt bízta meg a közgyűlés Ferenc királyhoz a lengyelek ügyében írandó kérelem megfogalmazásával is.77 A május 11-én Nagykárolyban tartott közgyűlésen - amikor referálni kellett volna a közpolitikái operátumot - derült ki, hogy a többiek hozzá se kezdtek a munkához. A Kölcseyre, Nagy Károlyra, Wesselényire osztott feladat - különösen annak a hagyományokat, nemesi jogokat érintő magánjogi része - „nagyobb falat volt annál" hogysem egyéb munkái mellett Kölcsey képes lett volna megbirkózni vele.78 Júniustól a munkát késleltette, júliustól szeptemberig lehetetlenné tette a megyére tört kór. A járvány legfélelmetesebben a Tisza által érintett Máramaros, Bereg, Ung, Ugocsa, Szatmár, Zemplén, Szabolcs és Szolnok vármegyék lakóit pusztította. Ennek Kölcsey szerint „speciális helyi okai voltak." A sószállító oroszok - félve a karanténba zárástól - a tutajukon elhunyt fertőző hullákat a Tiszába dobták. „Szatmár vármegyében - közölte a Flazai és Külföldi Tudósítások - közönségesen tudva vagyon, hogy a kolera jún. 29-én ütött ki."79 h lap tudósítója tévedett, mert Bugát Pál kolera-biztos június 21-én Csekét már szoros kordonnal vétette körül. 75 Bártfay Kölcseynek, Károly, 1831. márc. 31. Kölcsey Levelezés II. 339-340.; Wesselényi napló, 1831. márc. 29.529. filmtekercs. 76 Kölcsey Bártfayhoz,:8}\ Cseke, áprilisi. II. 341-342. 77 Kiss András 2003,80-92. 78 Kölcsey Bártfayhoz, Cseke, 1831. július 2. Kölcsey Levelezés II. 370-373. 79 A Hazai és Külföldi Tudósítások 1831 Szent Jakab hava [júl] 9.17 lap. Perényi Zsigmond királyi biztos június 21-én jelezte az első áldozatokat Csekéről.
