Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Muzeológia - Gáborjáni Szabó Botond: A Debreceni Református Kollégium kiállításainak helytörténeti vonatkozásai
A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM KIÁLLÍTÁSAINAK HELYTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI 231 A Kollégium Oratóriuma (mint történelmi emlékhely) néhány eredeti tárgyon kívül30 annak a két történelmi személyiségnek a portréját őrzi, akiket kortársaik a „magyarok Mózesének" neveztek. Az egyik portré Bocskai Istvánt ábrázolja33 a másik Kossuth Lajosé, akinek kultusza évtizedeken át uralta a város közéletét.32 A szümbolon eredeti jelentése szerint olyan tárgy (többnyire pénzdarab vagy gyűrű) amely két darabra vágva arra szolgált, hogy összetartozó személyek ezzel a jellel igazolhassák összetartozásukat, önazonosságukat. A szimbólumok tehát feltételeznek egy közösséget. A magyar református egyházak legismertebb jelképe ma már az egész világon Debrecen címere, amely szerepel az Egyesült Államok vagy Ausztrália magyar református sajtótermékein is. Központi motívumai a legfontosabb protestáns alapelvekre utalnak, egykor tudatosan vállalt, társadalmi használat által megerősített konkrét jelentést hordoztak.33 Pecséten szereplő változatuk hitelesítésre szolgált, de a tulajdonjegyek megkülönböztető szerepét is játszotta. Természetesen az adott kiállítások nem mellőzhetik különböző megjelenési formáit: régi Debreceni nyomtatványok címlapjáról, úrasztali edényről, térítőről, faragványról is gyakran köszönt a látogatóra. Történelmi és kulturális tényezők egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a diák tűzoltók szerszáma, a gerundium különös jelentéssel telítődött egy 30 A kiállított tárgyak között láthatóak a rendi-függetlenségi harcok protestáns vallási hátterére utaló források, a diák nemzetőrök zászlaja, fegyverek, honvéd csákók, Kosssuth beszéde, amelyben Debrecent a magyar szabadság őrvárosává nyilvánítja, Olmütz börtönében készült faragványok, Hegymegi Kiss Áron püspök saját faragá- sú sétapálcája a 13 tábornok arcképével. 31 Debreceni Szappanos János Militaris Congratulatioja szerint: „Az szép szabadságra, Magyarság javára Töreködőjó Urunk ... Az Ecclesiáért, igaz tudományért, Ü maga föl áll talpra... így szokott ez lenni, ízt szokta mívelni, Az mennyeknek szent ura... Moizes és Áron, Jósué, Gedeon példája ezt mutatja.'' 32 Debrecenből legalább három nyomtatott egyházi szónoklatot ismerünk, amely Kossuth szerepét (érkezése előtti hónapokban) Mózeséhez hasonlította. Ezek a beszédek helyenként szó szerinti utalásokat vesznek át a jogos ellenállásról szóló református tanításból, melyet Kálvin Institúciója így összegez: „így szerzett szabadulást az Úr... Izrael népének Mózes által." Ez a titulus tehát nem kevesebbet jelent, minthogy viselőjét a debreceni református lelkészek Isten által küldött szabadítónak minősítették. Lásd a „Kossuth magyarok Mózese toposz" c. fejezetet Gáborjáni Szabó Botond: A szabadság szent igéi. Debrecen, 1999.21-25. 33 A városcímerről főbírák is írtak költeményeket. Az 1802-ben leégett Nagytemplom falán, a városcímer alatt az alábbi vers volt olvasható: „A két testámentom a Fénix madárral/ Úgyszintén a kereszt a gyenge báránnyal/ Igazán példázzák sorsát Debrecennnek,/Melybe bála útaitláthadd az Istennek./Mert miként a Féniksz megégett hamvából/Feltámad s életet vészen halálából/Fs minta bárány is ajó pásztor alatt/Far- kasok szájában nem lesz préda falat,/így e sok keresztek súlyos, véres terhét/Szenvedő nép ámbár érzette kegyelmét,/Mégis az Istennek mindkét szövetsége/Szerént taníttatván megmarad épsége." Egy másik ismert költemény: Isten a'sok tűznek miatta/E' város megfenyítette/Másoknakprédára kiadta,/Fs sokszor hamuvá tette, / De mint a' Fénikset hamvából, /Magából megépítette. ..//Ama hetven pálmafa vala/A ‘ tizenkét forrás mellett,/ A' magyar Izraelitala/ltt fort ki, asztala itt lett.. ./A'Báránynak Tzimere a kereszt.../ Lábai két könyveken állnak,/ két könyvén a'Szent Irásnak./Ebben mi leikeink találnak/Fletet: - ne hidjünk másnak./ város népe számára. A legrégibb debreceni diákegyesület közismert és kedvelt attribútumává lett,34 amelynek ismertsége nem pusztán a rettegett tűzvészek oltásában játszott szerepének köszönhető. Figyelmet érdemel a gerundiumhoz kapcsolódó hagyomány szokatlan ereje, tartós hatása, a bőséges szakirodalom és a szépirodalmi említések sokasága35 is. Debrecenben utcanév őrzi a szerszámot kezelni képes „nagybotos" diákok hírét, de a Kollégium alapításának 400. évfordulóján kiadott bélyegsorozat is felelevenítette a hagyományt. A Református Kollégium közösségi oldalának ma is Gerundium a címe, az eszköz kitüntetett helyen látható az Alma Mater volt diákjai világtalálkozójának emblémáján, nem beszélve a Debreceni Egyetem hivatalos levélpapírjának fejrészéről, és az eszköz megjelenéséről az egyetemi ünnepségek szertartásain. Használata egy augusztus 20-i országos erőpróba alkalmával szinte búvópatakként bukkant elő néhány évvel ezelőtt. Egy múzeumi tárgy kezdett volna új életet? A jelképekkel foglalkozó alapművek szerint a szimbólumok „sohasem egyedül állnak, hanem éppen más jelképekhez való kapcsolatukban nyerik el jelentésüket."36 Aligha véletlen, hogy a gerundium kapcsolatban áll olyan fogalmakkal, amelyek a városcímerben is jelen vannak. A hamvaiból megéledő Főnix arra utal, hogy a diák tűzoltók tevékenysége a város életének rendkívüli jelentőségű, emblematikusan is ábrázolt területéhez kapcsolódik. A tűz és az ellene folytatott küzdelem a város és Kollégiuma szimbiózisának kissé már feledésbe merült részlete, de valaha ténylegesen élet és halál kérdésének minősült.37 Amikor a Debreceni Egyetem új egyetemtörténeti folyóiratának szerkesztő bizottsága egy közel háromszázötven éves diákegyesülethez kapcsolódó fogalmat választott születő sajtóorgánuma címéül, a lap első számában összegeztem e tárgy jelentőségét: „üzenetének lényege, hogy volt valaha egy iskolaváros, amelynek növendékei... akár az életüket is készek voltak kockáztatni azért, hogy a fenyegető veszélyektől megóvják a tágabb közösséget, amelyhez tartoztak."38 Az új folyóirat címválasztása tehát identitást erősítő döntés volt, melynél fontosabbat egy helytörténeti kiállítás rendezője sem hozhat. 34 Használatának elsajátításával igazolhatták alkalmasságukat az egyesületbe lépni szándékozók. Lásd: a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár (a továbbiakban TtREN) Kézirattára R 742 e. 1. Alapszabály 2. Cikk. 35 A téma hatott Arany János, Kuthy Lajos, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsig- mond és mások műveire is. 36 Hoppál Mihály: Jelképek a kultúrában.=Jelképtár. Bp. 1990.12. 371700 táján a debreceni házaknak még kevesebb mint 10%-a épült téglából és gyakran alkalmaztak nádfedelet. Csak 1764. június 25-én 104 család veszítette el mindenét, de a nagyobb pusztítást a diákok akadályozták meg. Hatvani István professzor orvosi feljegyzései felsorolták a tűz oltása után ellátott betegeket. Látlelete szerint az oltás során 23 tűzoltó ifjú sérült meg komolyabban, egyikük a szemén, közülük három a saját lábán haza sem tudott menni. Néhányan a bútorok mentése közben a társak segítsége nélkül a lángok között rekedtek volna, ugyanekkor 34 diák csizmája égett használhatatlanná. A további részleteket lásd a következő jegyzetpontban hivatkozotttanulmányban. 38 Gáborjáni Szabó Botond: A Gerundium - egy jelkép születésének háttere. = Gerundium - Egyetemtörténeti Közlemények, 2010.8-27.
