Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Régészet–Ókortudomány - Nemes Zoltán: A Déri Múzeum görög feliratos római kori sírköve. I.

A DÉRI MÚZEUM GÖRÖG FELIRATOS RÓMAI KORI SÍRKÖVE. I. 95 6. kép 4 centimétert dől kifelé a függőlegeshez képest. Az egész háttér és ezáltal a két megjelenített személy is kifelé dől az alapsíkból, még inkább plasz­tikussá téve az amúgy is szoborszerű alakábrázolást. (6. kép.) Több további tényező is utal még arra, hogy a sírkövet már tervezé­sének folyamatában is ilyen felállítási helyzetbe szánták. Sprincz Emma cikkében jelez ugyan idekapcsolható tényeket, de nem vonja le belőlük a lehetséges következtetéseket.36 A sztélé aljának mindkét oldalán találha­tó vájat és a hátoldali vascsap jelenléte arra utal, hogy a sztélét egy bizo­nyos magasságban falba helyezték el. Ezekre az elemekre nem lett volna szükség, ha a sírkövet talajszintre, vagy valamilyen posztamensre törté­nő felállításra szánták volna készítői. Ezt a véleményt erősítheti még a nagy valószínűséggel antik eredetű kötőanyag (cement, habarcs) nyoma a sírkő minden oldalán.37 A maradvány csík formájában észlelhető a szté­léjobb és bal oldalán valamint alsó részén. A sáv 25 mm-rel a sztélé elül­ső síkja alatt kezdődik, vastagsága átlagban 10 mm. (Vö. 6. kép.) A sztélé tetejét a kötőanyag maradványa minimális kopásoktól eltekintve telje­sen beborítja. Ha a kő sajátos formájához és felfüggesztésének feltételezett módjá­hoz hozzávesszük még azt, hogy felülete jól megtartott, rajta az eredeti színezés több rétege sok helyen megmaradt, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a sztélé elkészülte után fedett helyre, védett körülmények közé került. Sírkőnek szánták, de végső helye nem a szabadban, hanem valamilyen sírépítményben volt, egy épület belső falába beépített sírtáb­36 4 síremlék durván forogott hátlapján jobboldalt, az alsó és felső harmadban, mély be­vágás van vascsap töredékével. A sírkő mindkét keskeny oldalánalulscm magas, felső részében szögletes kiképzésű vájat húzódik. Sprincz 1965,353. 37 A cement eredetével kapcsolatos bizonytalanságot az okozza, hogy Patsch a Szűz Mária kolostorban is falba építve látta a sztélét, ezért nem kizárt, hogy a kötőanyag későbbi is lehet. A további kémiai anyagvizsgálat fogja véglegesen tisztázni ezt a kér­dést. Iának készült. Sok jel mutat arra, hogy megtervezésénél és kivitelezésénél számoltak ezen funkciójával is. A régészeti feltárások eredményei alap­ján bizonyos, hogy Apollóniában léteztek templomszerű sírépítmények.38 Formájukra nézve igen szép példával szolgál egy Apollóniából előkerült és jelenleg is az ottani múzeumban lévő halotti urna, mely vájatokkal el­látott (kanelúrázott) korinthoszi oszlopokkal, középen bejárati ajtóval ren­delkező sírtemplomot ábrázol.39 (7. kép.) Pl. 4 42 7-kép 38 Sestieri 1976, s.v. Apollonia 39 Cabanes-Ceka 1997.25. No. 43, fotója: Pl. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom